Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
Gazdaság

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?
A rövid válasz az, hogy igen, a nyugdíjak növelése tényleg nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével. A jövőre tervezett 2,7%-os nyugdíjemeléshez képest a GDP nagyjából 7-9%-kal emelkedhet nominálisan, vagyis a nyugdíjra arányaiban kevesebb jut.

A mértékeket illetően azért erős túlzásokba esik a nyugdíjas érdekképviselet, hiszen a nyugdíjasok kiadásainak 10%-os emelkedéséről beszél. Ilyen mértékben azonban nem drágult az élet, szó sincs arról, hogy a nyugdíjak reálértéke zuhant volna. Összességében a nyugdíjasok bevételei kissé infláció felett emelkedtek az idén, vagyis Erzsébet-utalvánnyal és nyugdíjprémiummal együtt minimális reálértéknövekedés következett be. Az viszont kétségtelen, hogy ez nagyon messze van a 7-8%-os reálbéremelkedéstől.

A rossz hír azonban a nyugdíjasok számára nem ez, hanem hogy a bérek szintjétől elmaradó nyugdíj nem véletlen, és nincs is rá esély, hogy lényegesen javuljon. Valójában a mostani fájdalmas jelenség még csak a kezdete annak a látványos folyamatnak, ami évről évre egyre nagyobb nyugdíjlemaradást hoz a bérekhez viszonyítva.

Mint ismert, az állami nyugdíjakat a bérek után fizetett közterhekből (járulék, "szochó") fizetik. A mindenkori kormány feladata, hogy a befolyó bevételek és a nyugdíjkiadások egyensúlyát megteremtse. Ezt a nyugdíjrendszer paramétereinek beállításával éri el: többek között meghatározza
  • a fizetendő adók mértékét,
  • a nyugdíjkorhatárt,
  • az induló nyugdíjak szintjét, valamint
  • az éves nyugdíjemelés mértékét.

Mivel előretekintve egyre kevesebb az adófizető és egyre több az eltartott, ezért a bérekre rakódó teher magas, a nyugdíjkorhatár most is emelkedik, az induló nyugdíjak időnként csökkennek, az éves emelés pedig szerény.

Utóbbi már régóta nem tart lépést a bérekkel. Már a svájci indexálás is hosszú távon a bérektől történő lemaradást ígérte, hiszen ebben a rendszerben a reálnyugdíj-emelkedés üteme a reálbérnövekedés fele. 2010 óta a svájci indexálásnál is szigorúbb lett a szabály: az inflációkövető nyugdíjemelés teljesen elszakította a béremelkedés ütemétől a nyugdíjak alakulását. Ez mindaddig nem volt szembeötlő, amíg a keresetek lassan növekedtek, ám az utóbbi három évben már kezdtek látványosan lemaradni a nyugdíjak a bérektől.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
Ez a folyamat két következménnyel jár:
  • egyrészt (egy ideig) fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhető bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel;
  • másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek - nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Vagyis az, ami ma a szemünk előtt zajlik, nem valami kivételes és váratlan dolog,

csupán most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése.

Számítások szerint ez oda vezethet, hogy a bérek és a nyugdíjak aránya akár 40% alá is süllyedhet a következő két évtized során.

Kevéssé közismert, hogy a magyar társadalom összességében a gondoskodóbb közösségek közé tartozik Európában, amennyiben azt az állami nyugdíjak relatív szintjével mérjük. 2016-ban a magyar helyettesítési ráta 67%-os, uniós összehasonlításban a negyedik legmagasabb volt. (Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét.) Vagyis a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
A jelenlegi demográfiai kilátások tehát egy olyan kényszerpályát eredményeznek, amely a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét folyamatosan csökkenti. Amennyiben ettől le kíván térni a gazdaságpolitika, azt kell megmondania, hogy a nyugdíjrendszer magasabb kiadásait miből fedezi. Ez vagy valamilyen kiadás rovására, vagy magasabb adókból történhet. Hosszabb távon pedig marad az a remény, hogy amennyiben a magyar gazdaság olyan gyors (és hosszú) növekedési pályát tudna befutni, ami a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat féken tudná tartani, lehetőség nyílna gálánsabb nyugdíjszabályokra. Egyelőre azonban ettől messze vagyunk, hiszen a nyugdíjrendszer egyensúlyát a kivándorlás és a járulékcsökkentések is próbára teszik. Addig is marad az unalomig ismert, de teljesen hatástalan figyelmeztetés: aki érdemi nyugdíjat akar, annak a jelenlegi fogyasztásának egy részéről lemondva kell takarékoskodni. Ebben esetleg az állam előállhatna némi ösztönzővel, ha nem akar egy még súlyosabban leszegényedett nyugdíjas réteget látni Magyarországon.
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
élelmiszer étel getty