Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
Gazdaság

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?

A jövő évi 2,7 százalékos nyugdíjemelés újragondolására kéri a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) a miniszterelnököt, mivel az idős korosztály megbecsülése nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével, s az infláció épp a nyugdíjasokat sújtja leginkább. Tényleg ennyire sanyarú a nyugdíjasok helyzete?
A rövid válasz az, hogy igen, a nyugdíjak növelése tényleg nincs arányban az ország fellendülő gazdasági helyzetével. A jövőre tervezett 2,7%-os nyugdíjemeléshez képest a GDP nagyjából 7-9%-kal emelkedhet nominálisan, vagyis a nyugdíjra arányaiban kevesebb jut.

A mértékeket illetően azért erős túlzásokba esik a nyugdíjas érdekképviselet, hiszen a nyugdíjasok kiadásainak 10%-os emelkedéséről beszél. Ilyen mértékben azonban nem drágult az élet, szó sincs arról, hogy a nyugdíjak reálértéke zuhant volna. Összességében a nyugdíjasok bevételei kissé infláció felett emelkedtek az idén, vagyis Erzsébet-utalvánnyal és nyugdíjprémiummal együtt minimális reálértéknövekedés következett be. Az viszont kétségtelen, hogy ez nagyon messze van a 7-8%-os reálbéremelkedéstől.

A rossz hír azonban a nyugdíjasok számára nem ez, hanem hogy a bérek szintjétől elmaradó nyugdíj nem véletlen, és nincs is rá esély, hogy lényegesen javuljon. Valójában a mostani fájdalmas jelenség még csak a kezdete annak a látványos folyamatnak, ami évről évre egyre nagyobb nyugdíjlemaradást hoz a bérekhez viszonyítva.

Mint ismert, az állami nyugdíjakat a bérek után fizetett közterhekből (járulék, "szochó") fizetik. A mindenkori kormány feladata, hogy a befolyó bevételek és a nyugdíjkiadások egyensúlyát megteremtse. Ezt a nyugdíjrendszer paramétereinek beállításával éri el: többek között meghatározza
  • a fizetendő adók mértékét,
  • a nyugdíjkorhatárt,
  • az induló nyugdíjak szintjét, valamint
  • az éves nyugdíjemelés mértékét.

Mivel előretekintve egyre kevesebb az adófizető és egyre több az eltartott, ezért a bérekre rakódó teher magas, a nyugdíjkorhatár most is emelkedik, az induló nyugdíjak időnként csökkennek, az éves emelés pedig szerény.

Utóbbi már régóta nem tart lépést a bérekkel. Már a svájci indexálás is hosszú távon a bérektől történő lemaradást ígérte, hiszen ebben a rendszerben a reálnyugdíj-emelkedés üteme a reálbérnövekedés fele. 2010 óta a svájci indexálásnál is szigorúbb lett a szabály: az inflációkövető nyugdíjemelés teljesen elszakította a béremelkedés ütemétől a nyugdíjak alakulását. Ez mindaddig nem volt szembeötlő, amíg a keresetek lassan növekedtek, ám az utóbbi három évben már kezdtek látványosan lemaradni a nyugdíjak a bérektől.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
Ez a folyamat két következménnyel jár:
  • egyrészt (egy ideig) fennmarad a nyugdíjrendszer egyensúlya, vagyis a nyugdíjra költhető bevételek és a nyugdíjcélú kiadások összhangja nem borul fel;
  • másrészt a nyugdíjak egyre szerényebb megélhetési szintet jelentenek - nem abszolút értelemben, hanem az általános bérszínvonalhoz viszonyítva.

Vagyis az, ami ma a szemünk előtt zajlik, nem valami kivételes és váratlan dolog,

csupán most vált nagyon látványossá a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító egyik eszköz, az inflációkövető indexálás működése.

Számítások szerint ez oda vezethet, hogy a bérek és a nyugdíjak aránya akár 40% alá is süllyedhet a következő két évtized során.

Kevéssé közismert, hogy a magyar társadalom összességében a gondoskodóbb közösségek közé tartozik Európában, amennyiben azt az állami nyugdíjak relatív szintjével mérjük. 2016-ban a magyar helyettesítési ráta 67%-os, uniós összehasonlításban a negyedik legmagasabb volt. (Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét.) Vagyis a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni.

Elégedetlenek a nyugdíjasok - Tényleg kevés a nyugdíj?
A jelenlegi demográfiai kilátások tehát egy olyan kényszerpályát eredményeznek, amely a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét folyamatosan csökkenti. Amennyiben ettől le kíván térni a gazdaságpolitika, azt kell megmondania, hogy a nyugdíjrendszer magasabb kiadásait miből fedezi. Ez vagy valamilyen kiadás rovására, vagy magasabb adókból történhet. Hosszabb távon pedig marad az a remény, hogy amennyiben a magyar gazdaság olyan gyors (és hosszú) növekedési pályát tudna befutni, ami a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat féken tudná tartani, lehetőség nyílna gálánsabb nyugdíjszabályokra. Egyelőre azonban ettől messze vagyunk, hiszen a nyugdíjrendszer egyensúlyát a kivándorlás és a járulékcsökkentések is próbára teszik. Addig is marad az unalomig ismert, de teljesen hatástalan figyelmeztetés: aki érdemi nyugdíjat akar, annak a jelenlegi fogyasztásának egy részéről lemondva kell takarékoskodni. Ebben esetleg az állam előállhatna némi ösztönzővel, ha nem akar egy még súlyosabban leszegényedett nyugdíjas réteget látni Magyarországon.
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
klima0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
palkovicslászló0921