Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori
Gazdaság

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)

A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Soha nem látott magasságba, 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon idén, amit sokan elérhetetlennek gondoltak néhány éve. Jóllehet, több mint 100 ezren külföldön dolgoznak és 150 ezer körül mozog a közfoglalkoztatottak száma, azonban az eredmény így is rendkívül kedvező. A foglalkoztatás növekedését ugyanis évek óta az elsődleges munkaerőpiac bővülése támogatja, miközben elkezdett csökkenni a közmunkások száma.

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)
Ahogy az a hosszú ideig tartó konjunktúrában lenni szokott, egyre komolyabbá vált a munkaerőhiány. Ma már az iparvállalatok több mint 90%-a, az építőipari cégek kétharmada, a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok mintegy 40%-a gondolja úgy, hogy a képzett munkaerő hiánya a legfőbb akadálya a termelésnövekedésnek. Egyre több vállalat van, amelyik kénytelen volt visszautasítani megrendeléseket vagy csúszott a projektek végrehajtásával. A legfrissebb adatok alapján 88 ezer betöltetlen álláshely volt a vállalati és a költségvetési szférában a harmadik negyedévben, ami 20%-os növekedés éves alapon.

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)
A statisztikai hivatal azonban csak a bejelentett álláshelyekről tud, a Portfolio becslése szerint immár 300 ezer képzett dolgozó hiányzik Magyarországról, és ha a konjunktúra a következő időszakban is kitart, akkor ez a szám csak növekedni fog.

TOP10 sztori Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.

Így jutottunk el oda, hogy a foglalkoztatás bővülése - ami a válságból való kilábalás során jelentősen javította a potenciális növekedést - lelassulhat, és a legtöbb gazdasági elemző szerint a munkaerőhiány válhat a magyar gazdaság növekedésének legfőbb gátjává a következő időszakban. Ebben a helyzetben nem csoda, hogy kormány, a szakmai szervezetek, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is igyekszik megoldást találni a munkaerőhiányra.

A probléma ráadásul nem úgy érkezett, mint derült égből a villámcsapás. Az elmúlt három-négy évben fokozatosan erősödött fel, amire a kabinet nem adott választ, csak annyit lehetett tudni, hogy a munkaerő külföldi utánpótlása nem opció, miközben egyre több szakértő egyre hangsúlyosabban hívta fel a figyelmet a problémára.

A potenciális növekedés és a magyar helyzet Egy gazdaság potenciális növekedését három tényező határozza meg: a tőkeakkumuláció, a munka, valamint a teljes tényezőtermelékenység változása. (A potenciális növekedés a gazdasági teljesítmény hosszabb távon fenntartható ütemének mértéke, ciklikus tényezők nélkül.) Becslését komoly bizonytalanság övezi, de azonosítható, hogy egy ország esetében mely tényezők járulnak hozzá a GDP-növekedéshez. A kormányzat szerint 2,5-3%-os a magyar gazdaság potenciális növekedése, a nemzetközi elemzők ennél kissé alacsonyabbra teszik ezt a szintet. A 2018-as konvergenciaprogram szerint Magyarországon a válság óta a munka volt a legfontosabb tényező, ami nem is csoda a megvalósult intézkedések (aktivitás növelése, nyugdíjazás szigorítása) tükrében. A fenntartható növekedéshez - különösen, hogy a munkatényező fogyóban van - szükséges, hogy a motor szerepét átvegye a termelékenység növekedése, amit versenyképességi reformokkal és kiszámítható üzleti környezet biztosításával lehet megvalósítani.

Az MNB régóta sürgeti egy átfogó versenyképességi csomag megvalósítást, amely elvezethet oda, hogy a magyar gazdaság 2030 környékére utolérje Ausztria fejlettségét (de legalábbis annak 80%-át). A közgazdászok számára világos, hogy nem folytatható tovább a válság óta sikeres modell, amely arra épült, hogy minél több embert be kell vonni a munka világába, hiszen demográfiai korlátokba ütközünk.

A Portfolio becslése szerint nem is olyan sokára:

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)
Vagyis elérkezett az az időszak, amikor már nem lehet érdemben több dolgozót bevonni a munka világába.

Az MNB ezt felismerve készítette el versenyképességi csomagját, amely szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. Ez kevesebb dolgozót tenne szükségessé az állami szférába (akiket felszívna a versenyszféra) és csökkenthető lenne a bürokrácia. A program többek között új adóreformot sürget, demográfiai fordulatot, iparstratégiát, tőkeintenzív növekedést, aktív bérpolitikát és a magyar kkv-k támogatását, hogy képesek legyenek beruházásokkal versenyképesebbé válni.

Tavasszal elkészítette javaslatcsomagját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, amelyet a Portfolio ismertetett elsőként részletesen. Eszerint a digitalizáción és a hatékonyságjavuláson keresztül jelentősen csökkenthető a közszféra mérete, az ott dolgozók egy részének a vállalatoknál kell elhelyezkednie. Programokat kell indítani a vállalatok digitalizációjának erősítésére, ami végül magasabb nyereségességhez vezet. A külföldön dolgozók hazacsábításához pedig gyors béremelés kell, aminek a járulékok intenzív csökkenésével kell járnia.

Habár először arról szóltak a hírek, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács idén megtárgyalja a javaslatokat - az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatival együtt - és elkészül a kormány programja, erre azonban nem került sor.

Arra viszont igen, hogy a kabinet decemberben váratlanul heves tiltakozások közepette lazítsa a Munka Törvénykönyvét: 400-ra emelte a lehetséges túlórák számát és 36 hónapra a munkaidőkeretet. Ez átmenetileg csillapíthatja az egyre fokozódóbb munkaerőhiányt, fellélegezhetnek egyes cégek, kissé növelheti a GDP-t, azonban hosszú távon biztosan kontraproduktív a lépés. Ugyanis:
  • a jelentős túlóráztatással - ha nem is mondanak fel, de - csökkenhet a munkavállalók elkötelezettsége, lojalitása, így hiába dolgoznak több időt, a túlóra nem lesz túl hatékony, így a termelékenység drasztikus romlásával járhat (nem csak a túlórák, hanem a munkavégzés egész ideje alatt).
  • A vállalatok halogathatják a tőkeberuházásokat, hiszen ameddig tudják növelni a munkaórákat, addig sokan inkább ezt választják a nagyobb tőkeigényű fejlesztések helyett.
  • A kiemelkedően sok túlóra a munkavállalóra nézve egészségügyi kockázattal is jár, ami megint csak ronthatja a termelékenységüket.
  • A gazdasági ciklus egyszer fordulni fog, és az új szabállyal bizony a következő válságból való kilábalás is tovább tarthat a munkaerőpiac számára, mint korábban, miután egy törékeny makrogazdasági helyzetben inkább lehet jellemző majd a túlóráztatás, mint az új dolgozók felvétele.
  • Végül van egy elvontabb szempont is: a mostani lépés felfogható úgy, hogy a gazdaságpolitika erőteljesen beleszólt, hogy az állampolgárok miként tudnak döntést hozni a munkaidő-szabadidő választás kérdésében. Ezzel önmagában nincs probléma, az állami szabályozók már csak ilyenek. Felmerül azonban, hogy mi ennek az ideális mértéke. A friss szabályok akár heti plusz egy napi munkát is lehetővé tesznek, de mi lesz, ha a munkaerőhiány jövőre is feszíteni fog? Meddig érdemes folytatni a munkaerőpiac rugalmassá tételét? Biztos, hogy az így nyert GDP-növekedés a magasabb jólétet szolgálja?


A munkaerőhiány elvezethetett volna oda, hogy egyes cégek nem tudják megkerülni a szükséges hatékonyságnövelő beruházásokat (munka tőkével való helyettesítése), miközben a gyengébbek elkezdtek volna kihullani (és a munkaerő a magasabb termelékenységű cégek felé vándorol). A túlóratörvény azonban ezt a folyamatot jelentősen lelassítja.

A 2018-as tavaszi konvergenciaprogramban úgy fogalmazott a kormány, hogy

a munkaerőpiaci tartalékok csökkenésével egyidejűleg a hangsúly egyre inkább a hatékonyság és a tőkefelhalmozás felé tolódik el, azaz a munkaerő mennyiségéről a minőség felé terelődik a hangsúly.

A kabinet azonban végül újra a mennyiségre helyezte a hangsúlyt. A munkaerő (ismételten) mennyiségi fókuszú megközelítése pedig stabilizálja a helyzetünket a közepes jövedelem csapdájában. Hiába hallhatjuk ugyanis, hogy Magyarország nem a bérmunkára szeretne berendezkedni és nem arra akarja építeni a versenyképességét, hogy összeszerelő-üzemként működjünk tovább, idén mégis ebbe az irányba léptünk a modernizáció, szerkezetátalakító termelékenységnövelés helyett. Miközben mindannyian tudjuk, hogy a sikeres országokban a felzárkózást a munkaerő minőségének javítása (színvonalas oktatás és egészségügy) és a termelékenység növekedése hozta el.

Senki sem hitte volna, hogy így oldaná meg a kormány Magyarország legnagyobb gondját (TOP 10 sztori - 1.)
(Címlapkép: MTI/Illyés Tibor)
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
foldgazgetty