Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon
Gazdaság

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
600 ezer?! 900 ezer?! 1,2 millió?! Rengeteg szám kering azzal kapcsolatban, hogy hány magyar dolgozik a törvényben rögzített legalacsonyabb bérért, a Portfolio birtokába került elemzésből azonban most végre kiderül, hogy valójában hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbért).

A Pénzügyminisztérium KSH adatokon végzett becslése szerint a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése. Ez csaknem egyenletesen oszlott meg: 21,4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér emelése és 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése.

Vagyis tavaly összesen 879 ezer munkavállalónak a bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek. Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban (közszolgáltatást ellátó dolgozó) további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, erre azonban nem terjed ki a PM elemzése. Így lehet a teljes nemzetgazdaságban 1,1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért.

A Pénzügyminisztérium elemzése nem terjed ki:
  • a több mint 1 millió önálló vállalkozóra (miután nekik vállalkozásból származó jövedelmük van, nem bérjövedelmük, ami nem zárja ki, hogy minimálbér körül keres egy részük - vagy az alatt)
  • és a 150 ezer fő körül mozgó közfoglalkoztatottra (akiknek alacsonyabb a bérük a minimálbérnél is).


A legkisebb bérek emelése azokat is érinti, akik valamivel a törvényi minimum felett kerestek, de az emelés miatt az ő bérüket is növelni kell (hogy ne essenek az új, megemelt legkisebb bérek alá).

Lássuk a szektorokat!

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak csaknem felét (48%) érinti a legkisebb bérek emelése, vagyis az emberek közel fele (papíron) nem kap több pénzt ennél. Mindez nem meglepő a szektor alacsony hozzáadott értéket teremtő képességéhez viszonyítva, azonban a mezőgazdaságban kifejezetten jellemző a feketefoglalkoztatás. Az agráriumban ráadásul jellemzőbb a minimálbér (31%), mint a garantált bérminimum (17%), miután a legtöbb munkához nem kell szakképesítés.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

A feldolgozóipar egészében 44,5%-os a lehető legkisebb béren való foglalkoztatás aránya, ami nagyjából egyenletesen oszlik meg a minimálbér és a bérminimum között. Néhány feldolgozóipari alágban a dolgozók kifejezetten rossz helyzetben vannak, ilyen a ruhaipar, ahol 57% a legkisebb bérekért dolgozik, illetve az élelmiszer, ital, és dohánytermékek gyártásában, ahol a többség (53%) szintén nem kap többet a törvényi minimumnál. A gépeket és gépi berendezéseket gyártók is hasonlóan kedvezőtlen helyzetben vannak.

Az építőipari vállalatoknál a munkavállalók 51,4%-a kapja a legkisebb bért, ami nem is meglepő annak fényében, hogy a feketegazdaságból évtizedek óta képtelen kimászni az ágazat.

A legnehezebb helyzetben mégis a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozók vannak, ahol majdnem kétharmados (64,7%) a minimálbér és a garantált bérminimum együttes aránya a teljes foglalkoztatotti körben. Ettől kissé van lemaradva az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ág, ahol tízből hatan dolgoznak a legkisebb bérért. Ebbe a furcsa nevű ágazatban dolgoznak pl. az épületüzemeltetést, takarítást, úttisztítást, kéményseprést, zöldterület-kezelést végzők.

Kevesen (mindenütt 20% alatt) dolgoznak a törvényileg meghatározott legalacsonyabb bérért a pénzügyi-biztosítási szektorban, a villamos, gáz, gőzellátásban, a gyógyszergyártásban, illetve a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban. Jobbára ezek azok az ágak, ahol többségében vannak a nagyobb, külföldi tulajdonú, magasabb termelékenységű vállalatok és az átlagkeresetek is magasabbak.

Folyamatosan emelkedő minimálbér Idén 8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum is, így előbbi bruttó 149 ezer, utóbbi 195 ezer forintra nőtt. Ez nettó 99 ezer, illetve 107 ezer forintot jelent. A munkaadói és a munkavállalói képviseletek arról is megállapodtak, hogy 2020-ban is ugyanennyivel emelkednek a legkisebb bérek, így a bruttó minimálbér 160 900, a bérminimum 210 600 forint lesz jövőre.



Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

Nézzük a területi különbségeket!

Leginkább azok örülhetnek, akik Budapesten dolgoznak, az ország legfejlettebb régiójában ugyanis a dolgozók mindössze 32%-át foglalkoztatják minimálbéren vagy bérminimumon. A főváros jó gazdasági teljesítménye segíti, hogy Közép-Magyarországon is viszonylag alacsony legyen a legkisebb béren foglalkoztatottak aránya (34,2%).

Az ország nyugati felén - összhangban a gazdaság fejlettségével - jóval kevesebbeket foglalkoztatnak minimálbéren, mint a keleti országrészben.

A közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió 40% körüli aránnyal a jobban teljesítők közé tartozik, miközben a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, valamint az alföldi területek 50% körüli aránnyal képviseltetik magukat.

Sosem látott számok: kiderült, mennyien dolgoznak minimálbérért Magyarországon

Békés megye lakói lehetnek a leginkább elégedetlenek, itt ugyanis tízből hatan a legkisebb bért kapják. Budapest után Fejér teljesít a legjobban, ahol mindössze 35%-os az arány.

Kis cég = kis pénz

A termelékenységi adatok alapján nem meglepő, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb fizetést tud ajánlani a dolgozóinak, és egyre kevésbé "kényszerül" arra, hogy a minimálbérhez közeli fizetést adjon. Mint ahogy láthattuk, jelentősek a szektorális és a területi különbségek, azonban az is jól kirajzolódik, hogy a kisvállalatok közül sokan nem fizetnek többet a törvényi minimumnál.

A 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek fele nem ad több pénzt, mint a minimálbér vagy a bérminimum, de ahogy haladunk felfelé a létszám-kategóriákban, úgy csökken ez az arány. Az 50 és 250 fő közötti cégek 44%-a, a 250 és 500 fő közöttiek 39%-a fizeti a legkisebb bért. Azonban az 500 fő feletti cégeknél már csak 33%-os, az 1000 fő felettieknél pedig 25%-os ez az arány.

A Pénzügyminisztérium készített egy elemzést arra vonatkozóan is, hogy tulajdoni arányt tekintve milyen a megoszlás. Mivel a hazai tulajdonú vállalatok többsége kkv - miközben a külföldi cégek nagyobbak -, így nem meglepő módon a teljesen vagy többségi hazai tulajdonú cégeknél a munkavállalók 49%-a kapja a legkisebb bért, miközben a külföldieknél ez az arány mindössze 27%-os. A különbség tehát hatalmas, a valóságban azonban valamivel kisebb lehet a különbség, hiszen a kkv-kra még ma is sokkal jellemzőbb az, hogy a fizetés átutalása mellé sajnos egy boríték is jár a munkavállalóknak.

Összességében tehát elmondható, hogy
  • a vállalati szférában közel 880 ezren dolgoznak minimálbérért vagy bérminimumért,
  • a legrosszabbul fizető szektorok között van a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, és a feldolgozóipar egyes alágai, mint pl. a textília és ruhagyártás vagy az élelmiszer, ital, és dohánytermékek gyártása.
  • A területi különbségek jelentősek, a budapestiek vannak a legjobb helyzetben, azonban a keleti, alföldi megyékben élők közül kifejezetten sokan kapják a legkisebb bért.
  • A termelékenységgel összhangban a kisebb vállalatok sokkal nagyobb arányban fizetnek alacsony bért a nagyobb cégekhez képest.
  • Miután jellemzően a magyar cégek kicsik, míg a külföldiek nagyobbak, így ez a kettősség a hazai-külföldi vállalatok között is megjelenik.



(Címlapkép: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt)
Orbán Viktor szelfi Róma
europaiunipopo
virgingalactic
tungsrammonusmarton
londonparlament
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Orbán Viktor szelfi Róma