Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket
Gazdaság

Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket

Bármilyen lépések kombinációja elképzelhető a Brexit-megállapodás brit alsóházban várható ma esti elutasítása után és éppen ez az, ami tág teret ad az értelmezésnek, így a piaci mozgásoknak is. A Brexit abszurditása a 2016 nyári népszavazás óta szinte folyamatos, amit az is igazol, hogy az anno bent maradás mellett kampányoló Theresa May kormányfő hétfőn már taktikai okok miatt arról beszélt: a mai szavazási kudarc esetén már nagyobb lesz az esély az EU-ban maradásra, mint a megállapodás nélküli kizuhanásra, noha neki éppen a brit kilépést kellene lemenedzselnie. Egy dolog biztos: a kereskedők paradicsoma lehet az ilyen, nagy volatilitással jellemezhető időszak, miközben a hosszabb távra tervező befektetőknek ez inkább a rémálom-kategória.
Magyar idő szerint kedd este 9 óra előtt meg is volt a szavazás:

Kinyílnak a forgatókönyvek

Ma este magyar idő szerint 8-kor kezdődik a brit parlament alsóházában az a szavazási sorozat, amely az EU-val összehozott kilépési megállapodás törvénybe iktatásáról szól. Mivel először a kormány által kötött megállapodáshoz kapcsolódó módosító indítványokról szavaznak külön-külön, majd az elfogadott módosítókkal egybegyúrt teljes szövegről, így valamikor este 9 óra tájban láthatjuk majd azt, hogy mi is a helyzet, milyen érdemi (a kormány kezét a továbbiakban megkötő) módosítók mentek át és a végső szövegről mi lett a szavazási eredmény.

Az előzetes várakozások szerint elbukik majd a Theresa May által összehozott, ma módosítókkal kiegészítendő kilépési megállapodás, inkább csak a bukás mértéke a kérdéses. Számos elemzés megpendíti, hogy akár 100-150-nel is nagyobb lehet az elutasítók, mint a támogatók tábora, ami rendkívül nagy vereséget jelentene a kormányfőnek. A szavazati arány azért fontos, mert látni lehet belőle azt, hogy
  • hányan szavaztak az ellenzéki Munkáspártból a kormány(fő) támogatására, illetve hányan szavaztak Theresa May koncepciója ellen saját pártján belül
  • mik az esélyei egy későbbi, pártokon átnyúló esetleges összefogásnak (egy olyan Brexit-koncepció mentén, amely tehát számos ellenzéki képviselőnek is elfogadható lenne a kormánypártiak egy része mellett).
  • Ha túl nagy a vereség mértéke, akkor az még nagyobb nyomást helyez Theresa Mayre, hogy esetleg mondjon le, illetve "vérszemet kaphat" az ellenzéki Munkáspárt, hogy akár órákon belül benyújtsa a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt is.

Utóbbinak azonban korlátozott az esélye, mert Jeremy Corbyn pártvezér is érzi, hogy elbukhat az indítvány, így viszont a párt stratégiája szerint a második Brexit-népszavazás mögé kellene beállni, aminek kérdése viszont magát a Munkáspártot szakíthatná szét. Ha viszont sikeres lenne a bizalmatlansági indítvány, akkor előrehozott választások felé menne tovább az ország, így új parlamenti felhatalmazás születne a Brexit ügyében is.

Mi van, ha mégis elfogadják ma?

Nyilván ha a mai szavazáson átmenne a Brexit-megállapodás (csekély esélyű forgatókönyv), akkor az azt jelentené, hogy Nagy-Britannia március 29-én éjfélkor a brit, az uniós és a tagállami parlamentek által ratifikált megállapodással lépne ki az EU-ból. Ezután rögtön kezdetét venné egy bő másfél éves átmeneti időszak 2020 végéig, amikor jogilag a britek már kint vannak az EU-ból (nincs képviseletük az uniós intézményekben, így nem vehetnek részt a döntésekben sem), de a gyakorlatban még benne vannak (továbbra is be kell fizetniük az EU közös költségvetésébe, az uniós joganyag és az Európai Bíróság joghatálya vonatkozik rájuk, a vámunió és a közös piac részei még).

Ha 2020 nyaráig nem sikerülne megállapodni az EU-nak és a briteknek a 2020 utáni kereskedelmi kapcsolatokról (egy ilyen megállapodás akár 3-5 évig is eltarthat), akkor legfeljebb egyszer korlátozott időre lehetne elnyújtani az átmeneti időszakot. Ha viszont ez is lejárna átfogó kereskedelmi megállapodás létrejötte nélkül, akkor aktiválni kellene a köztes időszakra kidolgozott északír-ír vészhelyzeti megoldást. Ez azt célozza, hogy ne kelljen a fizikai határellenőrzést visszaállítani ezen a határszakaszon, hanem az északír terület (és így kvázi Nagy-Britannia) az uniós vámuniós szabályokhoz igazodna.

A széleskörű brit félelmek szerint azonban ezzel a helyzettel akár időkorlát nélkül beleragadna egész Nagy-Britannia a vámunióba. Ez az egyik legfőbb akadály, ami miatt a mai szavazáson várhatóan nem megy át a brit megállapodás, mert a mielőbbi kemény kilépést szorgalmazóknak ez a konstrukció túl puha és időben elnyúló, az EU-párti tábornak pedig már ez (illetve a megállapodás többi része) is kellemetlenül erős megoldás.

Ez a három végső forgatókönyv létezik

Jelenleg tehát nem látni, hogy milyen Brexit-konstrukció mögött sorakozna fel a brit parlament többsége, éppen ezért várható a mai szavazásra váró szöveg elutasítása. Ahogy viszont fentebb már érzékeltettük, ezután számos forgatókönyv és lépéskombináció nyílik ki és egyelőre nem látható, hogy ezek alapján merrefele halad tovább az ügy. Az viszont látszik, hogy három végső forgatókönyv létezik az egész Brexit-históriában:
  • no-deal Brexit, azaz a brit parlament (és egyéb parlamentek) által jóváhagyott megállapodás nélkül zuhan ki Nagy-Britannia az EU-ból (ez megtörténhet március 29-én, vagy ha kinyújtják a 2 éves kilépési intervallumot, akkor később is, de se a brit kormány, se a brit parlament, se az EU nem igazán akarja ezt)
  • megállapodással történő kilépés (ez is megtörténhet március 29-én, vagy ha kinyújtják a 2 éves kilépési intervallumot, akkor később is)
  • az EU-ban marad Nagy-Britannia (előrehozott választási kampányon, vagy második népszavazáson, esetleg a kilépési kérvény visszavonásán keresztül).

Bonyolultabb az egész ügy, mint látszik

A fenti három végső forgatókönyv tehát tisztán látszik, az viszont már nem, hogy ezek egyikéhez milyen lépések kombinációján keresztül és mikorra jutunk majd el, hiszen három lényeges alforgatókönyv is létezik és éppen ez teszi bonyolulttá az egész ügyet:
  • előrehozott választás kiírása: ehhez a fent már említett ellenzéki bizalmatlansági indítvány sikerességén keresztül vezet az út, és ha ez bekövetkezik, akkor az ING Bank létező legrövidebb határidőket feltételező modellje szerint leghamarabb 7-8 hét múlva lenne egy új kormánya Nagy-Britanniának. Így ha az új kormány elkezdené az új felhatalmazással újratárgyalni a Brexit-megállapodást, akkor már bőven a március 29-i eredeti kilépési határidő után járnánk, emiatt tehát ebben a forgatókönyvben kezdeményeznie kellene a briteknek a 2 éves, március 29-én lejáró kilépési intervallum kinyújtását.
  • a most meglévő Brexit-megállapodás módosítása/újratárgyalása: ha a brit alsóház olyan módosító indítványokat szavaz meg, amelyekkel végülis lekorlátozzák a May-kormány mozgásterét, hogy próbálja meg részben újratárgyalni/módosítani Brüsszelben a kilépési feltételeket, akkor egy második, esetleg harmadik szövegváltozatról is szavaznia kell majd a parlamentnek (ezek elfogadását az esetleg időközben fellépő piaci nyomás és az életképes alternatíva hiánya is segítheti). Mivel az ellenzéki Munkáspárt elképzelhetőnek tartaná a patthelyzetből a kiutat a norvég modell felé való elmozdulással (vámunióban való permanens maradás), így az északír-ír határkérdésből eredő feszültségek talán enyhíthetők, és nagyobb eséllyel mehet majd át a parlamenten egy módosított keretrendszer. Mivel ennek kitárgyalása az EU-val és utána a ratifikálás legalább 11 hetet vehet igénybe a legoptimistább feltételezés szerint, így az ING Bank szerint ebben az esetben is kezdeményeznie kell a brit kormánynak a 2 éves kilépési időszak kinyújtását.
  • második népszavazás felé való elmozdulás: ez lenne a leghosszabb időigényű forgatókönyv, hiszen a népszavazás kiírásáról szóló törvény is hosszadalmas vitákat generálhat a parlamentben (kell-e, milyen kérdések szerepeljenek, stb.) és a kampány időigénye miatt ez a forgatókönyv már a május 26-i Európai Parlamenti választásokon, sőt a július 6-i EP alakuló ülésen is túlnyúlna. Ha pedig akkor Nagy-Britannia még hivatalosan az EU tagja lenne, akkor EP-képviselőket is kellene választania, noha eredetileg a következő ciklust már a britek nélkül tervezték meg. Így tehát ez még tovább bonyolítja a kérdést. Nyilván nem véletlen, hogy a minapi Guardian-értesülés szerint az EU legalább 2019. júliusig tartó meghosszabbítással számol a 2 éves brit kilépési intervallum kapcsán, de a kinyújtás ideje attól is függ, hogy mire hivatkozna a kérvény kapcsán a brit fél (a fenti három alforgatókönyv közül melyik irányba halad).

A fentiekből jól látszik, hogy jelentős az esélye: a brit kormány a következő hetek politikai turbulenciájával párhuzamosan arra kényszerül, hogy a kilépésre adott, március 29-én lejáró kétéves intervallum kinyújtását kezdeményezze. Könnyen lehet, hogy ezt a kinyújtást Theresa May már a ma esti szavazás utáni napokban javasolni/kezdeményezni fogja, hiszen egyébként is 3 parlamenti ülésnapon belül, január 21. éjfélig, a kormánynak elő kell állnia a továbblépési javaslatával és mivel sok a bizonytalanság, az időnyerésre jó eszköz az intervallum kinyújtása.

A kinyújtás időhossza a fenti forgatókönyvektől és az EU-tagállamok reakciójától függ (mivel indokolná a brit fél a kérvényt). A 27 tagállamnak egyhangúan kell támogatnia a kinyújtást, de ennek megtörténtét azért előre nem lehet biztosra venni. Nem zárható ki tehát az sem, hogy nem hagyják jóvá. Ebben az esetben a brit kormánynak - elkerülendő a no-deal Brexit esetét, amely ellen a brit parlamenti erők többsége látványosan küzd - vissza kellene vonnia a kilépési kérvényét. Erre van jogi lehetősége egy decemberi Európai Bírósági döntés nyomán, így tehát előrehozott választás és második népszavazás nélkül is eljuthatna az ügy az EU-ban maradásig.

Mire figyeljünk tehát a következő napokban?

  • A ma esti várható vereség mértékére (belső szavazati arányokra)
  • A képviselői módosító indítványok tartalmára (milyen megkötéseket szabnak a kormánynak a Brexit kezelése kapcsán, a no-deal Brexit megakadályozása érdekében lesz-e pártokon átnyúló még erősebb összefogás)
  • Theresa May reakciójára (lemond-e, a no-deal Brexit, vagy a kinyújtás felé halad-e, milyen engedményekre hajlandó a politikai konszenzuskeresés jegyében)
  • A Munkáspárt reakciójára (indítanak-e bizalmatlansági indítványt)
  • Az EU reakciójára (nyitottak-e a Brexit-megállapodás érdemi tartalmi kereteinek módosítására, vagy előbb megvárják, hogy kiforrja az ügy magát a brit oldalon).

Merre tovább a tőzsdéken?

Most már évek óta csak a bizonytalanság a biztos a Brexittel kapcsolatban, és ahogy fent érzékeltettük: nem az lesz a britek kilépésével kapcsolatban az utolsó felvonás, ha a londoni alsóház ma elutasítja az unióval megkötött egyezményt. Az viszont biztos, hogy a Brexit-folyamatban fontos állomás következik, amiből a tőkepiaci befektetők is fontos következtetéseket vonnak majd le.

A piaci szereplők elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján valószínűbb, hogy rövid távon inkább örülnének a befektetők annak, ha elbukna May és a sorsdöntőnek mondott Brexit-szavazás, mert ez növelné a valószínűségét annak, hogy az Egyesült Királyság az EU-ban marad (erre a szcenárióra utalt tegnapi beszédében Theresa May), és ebben a forgatókönyvben elmaradna az a sok várt negatív következmény (jelentős brit, és mérsékelt európai gazdasági visszaesés, fennakadások az Egyesült Királyság és partnerei közötti kereskedelemben, a világ egyik pénzügyi központjának, a londoni city szerepének jelentős csökkenése stb.), amitől a tőkepiaci szereplők jelenleg tartanak.

De persze ez a reakció távolról sem biztos, mert ha a mai parlamenti szavazáson a nemek nyernek, az nem csak a britek maradása, hanem egy no-deal Brexit előtt is megnyitja az utat, ami beláthatatlan következményekkel járhat (ebben a forgatókönyvben a Bank of England a 2008-as globális gazdasági válságénál is rosszabb következményekkel számol az Egyesült Királyságban, a GDP 8 százalékkal eshet, a lakásárak 30 százalékot zuhanhatnak, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékra ugorhat), ennek pedig vélhetően nem örülnének a befektetők. Ennél valamivel egyszerűbb a helyzet, ha az alsóházi képviselők többsége igennel szavaz, annak vélhetően inkább örülnének a befektetők, ezzel ugyanis egy igencsak kockázatos forgatókönyv (no-deal Brexit) árazódna ki, csökkenne a bizonytalanság, azzal a mottóval, hogy jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan jó.

A fenti eszmefuttatásból is jól látszik, hogy mint ahogy a Brexit-folyamat folytatódása, a mai szavazás tőkepiaci hatásai, a tőzsdék iránya sem egyértelmű. Egy valami azonban biztos, a volatilitás újra alaposan megnőhet majd a tőzsdéken.

Ha mondani kellene egy olyan instrumentumot, amiben a legnagyobb mozgás lehet a szavazás körül, az az angol font, ami a britek kilépési folyamatában több alkalommal is hevesen mozgott a fontosabb bejelentésekre. A mai alsóházi szavazás előtt a Citi arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy

legalább mára függesszék fel a kereskedésüket az angol fontban, mert mindkét irányba akár 10 százalékos elmozdulás is jöhet. Rövid távon a Citi szerint is nehéz megmondani az irányt.



Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket
A tőzsdék közül elsősorban a brit részvénypiacon várható a legnagyobb elmozdulás. A Goldman Sachs elemzése szerint az elmúlt években az Egyesült Királysággal kapcsolatos politikai bizonytalanságban beállt változások elsősorban a jelentős hazai kitettséggel rendelkező brit vállalatok részvényárfolyamait mozgatták meg, így az azokat tömörítő részvényindexek (például FTSE Small Cap, FTSE 250) reagáltak érzékenyen a brit politikai eseményekre.

A tőzsdén jegyzett brit vállalatok közül több is van, amelyik profitálhat a Brexitből, és olyan is, amelyik nagyon megszenvedné a britek kilépését az EU-ból, így ezeknek a részvényeire érdemes figyelni.

Lehetséges nyertesek:
  • Burberry: a divatcég bevételeinek csak 10 százaléka köthető az Egyesült Királysághoz, miközben a működési költségeinek közel fele fontban van, így profitálhat a font gyengüléséből.
  • Vodafone: relatíve nyertese lehet a font további gyengülésének, ugyanis bevételeinek közel fele euróban képződik.
  • Associated British Foods: a brit élelmiszeripari cég bevételeinek nagy része Európából, Kínából és Afrikából származik, a fontban kimutatott bevétele és profitja magasabb lehet a gyengülő font miatt.


Lehetséges vesztesek
  • Barclays, Lloyds, Royal Bank of Scotland: a brit pénzintézetek a legrosszabb forgatókönyv alapján elveszíthetik az európai bizniszük nagy részét, jelentős létszámleépítésre, székhelyük áthelyezésére kényszerülhetnek. A lehetséges hatások tompítására több pénzintézet vészforgatókönyveket jelentett be, brit operációik egy részét jellemzően Frankfurtba vagy Párizsba költöztetnék.
  • EasyJet, IAG, Thomas Cook: a brit légitársaságok és utazásszervezők bevételei és profitja nyomás alá kerülhet a Brexit miatt, a gyengülő font miatt megemelkedő utazási költségek miatt a britek kevesebbet utazhatnak, emiatt csökkenhet az érintett vállalatok bevétele, a költségek pedig az útvonalak újraszervezése és az EU-szabályoknak való megfelelés miatt emelkedhetnek.
  • Next, Marks & Spencer: a kiskereskedelmi vállalatok forgalma csökkenhet, ha a gyengülő font miatt megemelkednek a kisker cégek beszerzési költségei, emiatt áremelésre kényszerülnek.

De nem csak a brit, hanem más európai részvénypiacokat is alaposan megmozgathat a szavazás, például a német és a francia tőzsdét is, az exportorientált német és francia cégeknek relatíve nagy a brit kitettségük, a csökkenő brit kereslet és a gyengülő font is negatívan hathat ezekre a vállalatokra.

Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket
A 2016. június 23-i Brexit-népszavazás utáni napokban látott tőkepiaci események jó analógiaként szolgálhatnak a mai szavazást követő napokra, igaz, most vélhetően kisebbek lesznek az elmozdulások, mint akkor. A 2016. június 23-i (nagy meglepetéssel zárult) brit népszavazást követő napon zuhantak a világ részvénypiacai, az Euro Stoxx 50 8,6, a japán Nikkei 7,9, a német DAX 6,8, a magyar BUX 4,5 százalékkal került lejjebb, de 3-4 százalékot az amerikai tőzsdék is estek, és ezek csak a záróadatok, napon belül ennél is nagyobb volt a zuhanás, sőt, a következő napokban is folytatódott az esés.

  • Elsősorban a nagy hazai kitettséggel rendelkező brit vállalatok kiskereskedelmi vállalatok, bankok, közműcégek, ingatlanvállalatok) részvényárfolyama esett nagyot.
  • Zuhant a brit kitettséggel rendelkező és/vagy brit tőzsdén jegyzett európai légitársaságok árfolyama, a WizzAir árfolyama a referendum másnapján 21, két nap alatt 29 százalékot esett, a Ryanair árfolyama 11 illetve 23 százalékot esett a népszavazás utáni egy illetve két napban.
  • De büntették az Egyesült Királyságban jelen lévő európai bankok papírjait is.
  • Nagyot esett a jelentős brit értékesítéssel/brit gyártókapacitással rendelkező autógyártók részvényárfolyama. A cégek közül több (BMW, PSA, Toyota, Bentley, Ford) jelezte, hogy egy no-deal Brexit esetén felülvizsgálja brit jelenlétét, jelentős létszám/kapacitásleépítésre kerülhet sor, a Jaguar Land Rover pedig a Brexitre hivatkozva 10 százalékos létszámleépítést tervez.


Rendkívüli módon megugrott a volatilitás is, a félelemindexnek is nevezett VIX értéke közel 50 százalékot emelkedett. A devizapiacokon is volt mozgás, az angol font 8 százalékot gyengült a dollárral szemben, az euró 2 százalékot esett. És hogy akkor mibe menekültek a befektetők? A nemesfémek, így az arany és az ezüst árfolyama emelkedett, és a menekülődevizaként számon tartott japán jen is felértékelődött.

Példátlan láncreakció indulhat be ma este! - Bemutatjuk a forgatókönyveket
Összesítve a várakozásunk a mai szavazást követő lehetséges befektetői reakciókra:
  • Ha megszavazza az alsóház a megállapodást (ennek csekély a valószínűsége), arra pozitív lehet a befektetői reakció (szabályozott kilépés, jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan jó)
  • Ha nem szavazza meg az alsóház a megállapodást (ennek nagy a valószínűsége), arra a piaci reakció kétesélyes, mert egyrészt nő a brit bentmaradás esélye, de bent marad a pakliban a no-deal Brexit is
  • Nagy valószínűséggel újra megnő a tőkepiacokon a volatilitás, elsősorban az angol fontban, a brit, a német és a francia részvénypiacon lehetnek nagyobb kilengések, kisebb mértékben az amerikai és az ázsiai tőzsdéket is érintheti az esemény. A devizapiacon elsősorban az angol fontban és az euróban lehet nagyobb mozgás
  • A kockázati étvágy romlásának hatására a menekülőtermékek, például a nemesfémek vagy a japán jen árfolyama emelkedhet
  • Magyar szempontból a WizzAirt érdemes figyelni, amely több csatornán keresztül (brit jelenlét, devizahatások stb.) is érzékenyen reagálhat a szavazásra (mint ahogy reagált a 2016-os népszavazáskor), a magyar tőzsdén az OTP reagálhat legérzékenyebben az alsóházi képviselők döntésére (mert bár direkt kitettsége nincs, az OTP a legnagyobb likviditású magyar részvény, a befektetők többek között az OTP-n keresztül vesznek fel magyar pozíciót, az európai bankpapírok húzhatják magukkal a magyar bankpapírt is stb.)


Címlapkép forrása: Shutterstock
Budapest Értektőzsde (BÉT) stock fotóanyag 2016 augusztus 2-án
Frankfurt Stock Exchange
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development
BÉT-Hiventures_2
shutterstock_564998512
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development