Az Audi-ország és a magyar modell
Gazdaság

Az Audi-ország és a magyar modell

Az ország egyik legmagasabb bérszínvonalú vállalatánál, az Audinál óriási bérkövetelések fogalmazódnak meg, és a munkavállalók sztrájkkal próbálják kiharcolni a jelentős emelést. Eközben gyakran hallhatjuk, hogy a magyar gazdaságban a bérek összhangban vannak a fejlettségi szintünkkel. És valóban, ha a fejlettségi mutatókat, a bérköltségszinteket, a nemzetgazdasági bérhányadot nézzük, nehéz ezzel vitatkozni. Olyannyira, hogy már maga az MNB is felhívja a figyelmet: a jövőben fontos lenne a béremelkedés ütemének a munkatermelékenység javulási tempójához igazodnia. Ezek szerint indokolatlan a sztrájkhangulat? Csak a munkaerőhiány miatt erős pozícióba került dolgozók gátlástalanságáról lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet ennél bonyolultabb, és talán nem haszontalan áttekinteni a közgazdasági tanulságokat.
Néhány éve írtunk egy cikket arról, hogy miért magasabbak a bérek Nyugat-Európában, mint Magyarországon. Ebben többek között rámutattunk arra, hogy miért lehetséges, hogy pontosan ugyanazzal a munkával egy osztrák többet, egy albán kevesebbet keres, mint a magyar dolgozó.Akkor az üzleti környezet, a termelékenység, az adózás különbségei mellett egy egyszerű modellt ajánlottunk megfontolásra. Ennek lényege, hogy a bérek végső soron az országban megtermelt érték osztozkodásán keresztül határozódnak meg. Amíg nem képződik annyi érték (jövedelem) az országban, mint Ausztriában, addig hiába remélünk osztrák bérszínvonalat. Általánosabban fogalmazva: egy országban sem lehet hosszabb távon magasabb a bér, mint ami az országban képződött jövedelem egy egészségesnek tekintett profit-bér felosztása után kialakul.

Hogy pontosan mi az egészséges, arról ölre menő viták vannak a közgazdászok között. A baloldali beállítottságúak keveslik a bérre jutó hányadot, mások kevésbé. Sőt, nemrég az is kiderült, hogy a KSH csapnivaló statisztikái miatt az sem egyértelmű, hogy a bérek utóbbi években mutatott gyors emelkedése következtében a bérhányad historikusan hol áll. (Ez a vita ugyanakkor nem az egyes országok közötti óriási bérdifferencia megmagyarázásához vezet, hiszen azt a fejlettségbeli különbségek nagyon jól megmagyarázzák.)

Az Audi-ország és a magyar modell
Ezek a makroszintű okoskodások mikroszinten is megállják a helyüket, ha a vállalati termelékenységek nem különböznek jelentősen egymástól, illetve a munkaerő tökéletesen rugalmasan viselkedik. A valóság azonban ennél összetettebb. Ahogy azt a korábban idézett cikkünkben már írtuk, ha egy nagyvállalat (mondjuk egy exportra termelő autógyártó) egy mező közepére telepít egy az ország termelékenységéhez képest kiugróan fejlett kapacitást, akkor sokáig megengedheti magának, hogy ne kínáljon akkora bért, mint mondjuk Németországban.

Egyrészt azért, mert egy ilyen cégnek az általános termelékenység által meghatározott hazai bérszínvonalhoz képest elegendő csak egy kicsivel többet kínálni, hogy versenyképes legyen a munkapiacon. Másrészt pedig azért, mert a munkaerőpiac sokkal rugalmatlanabb és szegmentáltabb, mint a tőke. A tőke néha egy százalékpontos hozamelőnyért is arrébb ugrik egy kontinenst, a munkaerő viszont akár jelentős bérkülönbség mellett is inkább helyben marad. Ha nem így lenne, akkor a gazdaság bizonyos területein sokkal intenzívebb bérkiegyenlítődés történne. Emiatt viszont a munkaerő furcsa módon a régiós, ukrán, román, kínai munkaerővel is versenyez, ami tovább erősíti a vállalati alkupozíciót a bértárgyalásokon.

Egyszerűbben fogalmazva: egy béralku folyamán a vállalat képviselői mondhatják, hogy sorban állnak ezért a bérért is a munkavállalók a kapuban, sőt, nem csak ott, hanem más, számára könnyen elérhető országokban is.

Az Audi-ország és a magyar modell

Az Audiban zajló sztrájk azt jelzi, hogy ebben az alkupozícióban valami megváltozott. A nyilvánvalóbb dolog: a gyárkapuban nem álldogálnak munkanélküliek, akik alacsonyabb bérért is vállalják ugyanazt a színvonalú munkát. Munkaerőhiányos környezetben elfogytak a szabad kapacitások.

A másik változás lassabb volt: az Audi Magyarországon megteremtette a saját országát. Ebben az országban többek között (közel) német termelékenységet, komplex beszállítói hálózatot, kutatórészleget találunk. Ez már túlmutat a könnyen felpakolható, összeszerelő tevékenységet folytató gyártósorokon, ráadásul Audi-országban még ez utóbbi tevékenység is felértékelődik, hiszen a rendszer szerves része. (Értsd: aligha pakolja fel az Audi úgy az egyszerűbb tevékenységeit, hogy közben itt hagy egy beszállítói hálózatot, kutatói bázist stb.)

A két változás összességében sokkal jobb helyzetet eredményezett a munkavállalók számára, és ebben a helyzetben kívánják érdekeiket képviselni. Ahhoz mélyebb kutatás lenne szükséges, hogy megmondhassuk, mi az a bér Audi-országban, ami a termelékenységgel összhangban van, vagyis mennyire életszerűek a szakszervezetek követelései. Ugyanakkor nagyon tanulságos Pitti Zoltánnak, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának a témához kapcsolódó adatsora. Az APEH volt elnöke a témával kapcsolatban ezt írta Facebookon:

A közvélemény ellentmondásosan értelmezi, hogy miért egy hazai bérátlagnál kedvezőbb pozícióban levő járműipari vállalkozásnál alakult ki sztrájkhangulat, s tart már napok óta. Ennek megértését kívánja segíteni a mellékelt grafikai ábra, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a járműiparban - Anglia után - nálunk van a legnagyobb szakadék az egy főre jutó munkateljesítmény és javadalmazás között. Előzetes adatok szerint a 2016. évi állapothoz képest az értékek módosultak, de az arányok "műemlékileg" védettek.

A mellékelt ábra pedig valóban azt mutatja, hogy a hazai járműipar, sőt, az egész régió óriási versenyelőnyt biztosít a globális versenyben az alacsony bérszintjével. Persze az uniós összevetés mellett érdemes lenne megnézni más országok hasonló adatait is, de az eredmények így is tanulságosak.

Az Audi-ország és a magyar modell
A fentiek nem azt jelentik, hogy a bérek gyors emelkedése minden kockázat nélküli. Technológiai váltáskor, beruházási döntéseknél a vállalat újra és újra értékelni fogja a költségszinteket, és ha úgy látja jónak, egy másik telephelyére allokálja az új modellek gyártását, esetleg másik gyárat választ az elektromotorra való átállás zászlóshajójának stb. Vagyis ami a mai struktúrában látszólag kőbe vésett pozíció, az szerkezetváltáskor gyorsan változhat. És ebből Audi-országban is lehet egy lassú leépülés.

Érdekes kérdés, hogy mit gondoljon a mostani helyzetről a magyar gazdaságpolitika. Egyrészt persze örülnie kell a gyors bérnövekedésnek, másrészt viszont féltheti a GDP 1-1,5%-áért felelős gyár versenyképességét, és aggódhat az Audi hosszú távú tervei miatt. Az utóbbi időben az a benyomásunk alakulhatott ki, hogy inkább az utóbbi megfontolás az erősebb.

Innen nézve az Audi-sztrájkhoz való viszony (a túlóratörvény után) újabb színes példa arra, hogy a rövid távú, zavartalan működés és a hosszabb távú felzárkózáshoz szükséges gazdasági szerkezetátalakulás között ellentmondás feszül.




Az Audi-sztrájk fejleményei az alábbi cikkünkben követhetők nyomon:További írásaink:
chips
2019 év vége 2020
ott_one_2019_1500x844
új lakások
varga mihály
dolgozó hegesztés
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
chips