Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket
Gazdaság

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket

"Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is", ami alól idén még valamennyire ki tudja vonni magát a magyar gazdaság, részben a gyors béremelések élénkítő hatása miatt, de a túl gyors béremelés egyúttal "rendkívül veszélyes dolog" a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Sinkó Ottó. A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója kijelentette: "nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak", amit a Videoton kibír, de szerinte sokan lesznek, akik nem tudják ezt átvészelni. Sinkó azt mondta, hogy habár nekik is komoly probléma a munkaerőhiány, nem fogják alkalmazni a 3 éves munkaidő-keretet, mert "az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem méltányos a dolgozókra tolni". Emellett kijelentette: "a hazai munkaadóknak van egy közös érdekük, nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket".
Portfolio: A Videoton a legértékesebb magyar, magántulajdonban lévő vállalat, de miért nem ment már tőzsdére, hogy még gyorsabban növekedhessen?

Sinkó Ottó: Erről az jut eszembe, hogy amikor óvodába ment a gyerekem, akkor az óvoda szemben volt velünk. Elvittem őt, körbejártam, beszéltem az óvónővel, és amikor hazamentünk, kérdeztem tőle, hogy "Ákos, hogy tetszett az óvoda?" Mondta, hogy jó volt. Eltelt egy hét, jöttek hozzánk látogatóba, akik kérdezték, hogy "No, Ákos, mikor mész óvodába?" Erre ő: "Én ott már voltam, én oda többet nem megyek".

Nos, mi 1999-ben elég messzire eljutottunk, gyakorlatilag minden kész volt ahhoz, hogy tőzsdére lépjünk. Aztán jött a 2000-es dotkomlufi, a tőzsde teljes mértékben kipukkant, leestek a P/E-k, nagy szerencse, hogy még a tőzsdei bevezetés előtt voltunk. Utána jöttek a durva megrázkódtatások, amiket tőzsdei cégként sokkal nehezebb lett volna kezelni. A legkomolyabb az volt, amikor az első Fidesz-kormány hatalmasat emelt a minimálbéreken, ami nagyon komoly nehézséget okozott számunkra. Ekkor, 2000-ben csaknem 20 ezer alkalmazottunk volt, és ez majdnem mind Magyarországon, gyakorlatilag újra elértük a régi Videoton létszámát. A faktorvezérelt szakaszban a világpiacinál olcsóbb összköltségű foglalkoztatás és a végtelen munkaerő-tartalék jellemezte a működést, amit 2004-re egy teljes átstrukturálással felváltott a technológiaintenzív működés, 7000 dolgozóval.

A dotkomlufi, a minimálbér 2000-es évek elején látott emelkedése, az IBM hard-disc gyár bezárása sokkal nagyobb gondot okozott számunkra, mint később a 2008-as válság.

De mindkettőt nagyon jól átvészeltük, és nagy hiba lett volna, ha előtte tőzsdére megyünk. Elkönyveltük, hogy magáncégként működünk, mindez stabil működést hozott eddig és a válságokat is tudtuk kezelni.

Ráadásul én az organikus növekedésben hiszek, külső forrásra pedig nincs szükségünk. Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is...

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
A magyar gazdaságban is borongós időszak jön?

Együtt megyünk a globális konjunktúrával, ez nem kérdés. De a magyar gazdaságot az exporton kívül más tényezők is hajtják jelenleg. A bérek az egekbe mentek az elmúlt években, infláció gyakorlatilag nem volt, ami meg is látszik a fogyasztás növekedésén és az ingatlanárak alakulásán.

Az óriási reálbér-növekedés még ki fog tartani idén is, könnyen meglehet a 10%-os bruttó béremelkedés, tehát függetlenül attól, hogy mi történik a világban, a belső kereslet erős maradhat. Hogy jövőre mi lesz, az már jó kérdés. Elképzelhető, hogy 2020-ban már lassul a béremelkedés és már idén is romolhatnak az exportkilátások is a külső kereslet várható csökkenése miatt.

Melyek a legnagyobb kockázatok?

Jelenleg gazdasági és geopolitikai kockázatok is sújtják a világot. A kereskedelmi háború és a Brexit esetében talán lehet bizakodni, hogy győz a józan ész. Azonban fontos látni, hogy az államadósságok a válság óta rengeteget nőttek, amit a kamatok csökkenése eddig elrejtett. A kamatok várható emelkedése a finanszírozási költségek növekedésével jár majd, jönnek a költségvetési kiigazítások és már itt is a következő gazdasági lassulás. A nagy problémát tehát a hatalmas államadósságok jelentik, és akkor még nem is beszéltünk az átláthatatlan kínai belső adósságról.

Látni kell, hogy a tőke és a munka értékének az egyensúlya megborult az elmúlt években, túlságosan sokat kapott a tőke és túlságosan keveset a munka. Ez egyébként Magyarországra és a régiónkra nem igaz, nálunk rengeteget nőttek a reálbérek, a hatékonyság pedig csak keveset. Amerikában és a fejlett országokban viszont alig nőttek a reálkeresetek, a cégek viszont profitáltak a fejlődésből, és azok, akiknek megtakarításuk volt. Viszont annak a kevés embernek, akinek megtakarítása van, ugyanúgy egy-egy szavazati joga van, mint annak a sok embernek, akik nem látják, hogy előrébb jutottak volna. Az a sok ember pedig elment szavazni, azokra, akik azt mondták, amit hallani akartak. Ennek a következménye a Brexit vagy Donald Trump hatalomra kerülése, mert az emberek nem látták, hogy előrébb jutnának. A globális részvényekkel kapcsolatban sem vagyok túlságosan optimista. A blue chipekkel eddig 8%-ot lehetett keresni, ez szerintem 3-4%-ra fog csökkenni. Ki az, aki 3-4%-nál részvénykockázatot akar futni, amikor az amerikai kockázatmentes államkötvényeknek közel ugyanannyi a hozama?

Lehet olyan nagy válság, mint a 2008-as?

Úgy látom, hogy nem lesz akkora. Túl közel vagyunk hozzá, nagyon sokan tanultak belőle, az emberek nem adósodtak el úgy, és a bankok mérlege is tisztább. A Videoton azért vette sikerrel a 2008-as válságot, mert a 2000-es évek elején egy sokkal nagyobb belső átstrukturálási problémánk volt, egy lokális belső válságunk, amit nem felejtettünk el máig sem. Sokkal stabilabbak voltunk, mire jött a válság, és ne felejtsük el, hogy 2012-ben is volt egy utórengésszerű visszaesés, csak az nem annyira tűnt fel.

A gazdasági válság után sokkal stabilabb és hatékonyabb működést alakítottak ki a cégek, és jobban tudják, hogy miképpen kell reagálni egy visszaesésre. Mondhatnám, hogy nem paráznak annyira és a viselkedésükben benne van a válságkezelés. Azt gondolom, hogy egy éven belül 50%-os valószínűséggel visszaesés lesz a fejlett országokban, két éven belül pedig 80-90%-os az esély.

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
Mennyire félhet a Videoton a lassulástól?

Az elmúlt években dinamikus fejlődést értünk el, évről évre 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a bevételünk, így 10 év alatt háromszorosára nőttünk forintban. Idén ez kevesebb lesz, néhány százalékos növekedést várok. A megrendeléseinken és a vevői előrejelzésekben közvetlenül még nem köszön vissza a világgazdaság visszaesése, de már nem gondoljuk azt, hogy az elmúlt évek árbevétel-növekedése folytatható lenne.

A külső hatások miatt?

Igen, az üzletek is átrendeződnek minden évben, meg nálunk rendkívül konzervatív a tervezés. A tényeink mindig a terveink felett szoktak alakulni. Pont azért, mert nagyon óvatosak vagyunk, ezért lesz ránk kisebb hatással egy lassulás is, de nagyon sok vállalat komoly problémával nézhet szembe, Magyarországon is. A munkaerőhiány és a béremelkedés együttes hatása a külső kereslet csökkenése és stagnáló árfolyam mellett rendkívül veszélyes.

Növekvő árbevétel A Videoton Holding Zrt. 2017-es konszolidált árbevétele 171 milliárd forint volt, miközben 13,411 milliárd forint nyereséget realizált. 2016-ban a vállalatcsoport 159 milliárdos konszolidált árbevétel mellett 12,362 milliárd forint adózott eredményt ért el. Tavaly az árbevétel elérhette a 188 milliárd forintot.

Ez a munkaerőpiaci helyzet váltotta ki az Audi-sztrájkot. Milyen következményei lehetnek ennek?

Nos, az Audi-sztrájk komoly versenyképességi kérdés. Miközben a fejlett országokban egyáltalán nem nőttek a reálbérek az elmúlt években, nálunk úgy mentek, mint a rakéta, a termelékenységet messze meghaladó mértékben, vagyis romlott a versenyképességünk. Az Audi-sztrájk hatására kialkudott béremelkedés pedig még jobban felnyomja a béreket a régióban.

Nyilván nem kell arra gondolni, hogy becsukják az Audi gyárat, de sok más, kisebb vállalatnak már fáj a rendkívüli béremelkedés.

A szakszervezetek egy olyan érvet használtak, ami szerintem szakszerűtlen, üzletszerűtlen, mert a Magyarországra allokált Audis hozzáadott értékhez viszonyították a magyar dolgozók bérét. Magyarország éppen azért tudta idehozni az Audit, mert alacsony adókulcsokat és beruházási adókedvezményeket adott számára, ez jó az egész országnak. Mit látott az Audi/VW vezetése ebből a sztrájkból? A következő beruházási döntéseknél figyelembe fogják venni, hogy a munkavállalók - ha tehetik -, vissza fognak élni a pozíciójukkal, ezzel kockáztatjuk, hogy máshová viszik azokat.

A bérrobbanás mennyire veszélyezteti a régió versenyképességét?

A gyors béremelés elsősorban a mi régiónkat jellemzi, viszont ebből az következik, hogy a régiónk versenyképtelenebbé válik az EU-n belül és globálisan is. Ez rendkívül veszélyes dolog. Ha Ázsia versenyképes marad, akkor Kelet-Közép-Európa aggódhat, és nem csak egyes cégek, hanem az egész régió bajba kerülhet.

Az uniós székhelyű multik nem fogják hozzánk hozni a termelést, mert ha drága lesz a munkaerő, akkor mennek tovább Ázsiába, amit pedig robotizálni lehet, azt a termelést hazaviszik.

Eddig azért sem érte meg Kínába települni, mert utána vissza kellett hozni az árut a helyi piacra, azonban a keresletnövekedés már nem itt van, hanem Ázsiában. Kínát egy óriási piacnak is tekintik, és ha ott a belső stabilitás látszata fennmarad, akkor inkább ott fognak termelni. Ezért nekünk kulcsfontosságú lenne, hogy a bérek emelkedése csak a hatékonyság, a termelékenység növekedésének ütemében történjen.

Az autóipar helyzete még speciálisabb. Az elektromosautó-forradalom az egész gyártást újra fogja építeni. Felrúgja és újraépíti a kártyavárat. És nem biztos, hogy a lapok ugyanoda kerülnek, ahol voltak. A teljes beszállítói láncot is újra fogják építeni, rengeteg alkatrészre nem is lesz szükség. Vannak Magyarországon nagy autóipari beszállítók, ezek sok tízezer embert foglalkoztatnak. Azok, akik robbanó motorokba gyártanak részegységeket, várhatóan csökkenéssel szembesülnek. A dízelmotoroknál valószínűleg még nagyobb mosolyszünet lesz. Vagy látjuk a kávéfőzős Szarvasi gyár esetét is, akik előre akartak menekülni, csak ott nem út volt, hanem fal. De hát a munkaerőpiac az ilyen esetektől tud kiegyenlítődni.

Mennyire lehet gyors ez az átalakulás?

A General Electric a 2000-es évek elején a világ leghatalmasabb, legértékesebb vállalata volt, ma már a Dow Jones iparvállalatokat tömörítő indexében sincs benne. Feldarabolták a magyar leányukat is, és azt gondolom, hogy nem kis feladat lesz a Tungsramnak talpon maradnia. Nagyon örülnék neki, ha a termékeik alapján tartósan meg tudnak kapaszkodni, de senkinek sincs biztos helye a piacon. Hatékony, nemzetközileg versenyképes vállalatot kell létrehozniuk, drukkolok nekik, de nehéz lesz.

A Szarvasi gyár esete annyira egyszerű, hogy ki voltak szolgáltatva az IKEA-nak, és amikor nem kellett a termék, bedőlt az egész gyár?

Fotón láttam azt a lámpát, a Halálcsillagot, az egy gyárthatatlan agyrém. Szerintem ők rosszul ítélték meg a saját műszaki képességüket, azt gondolták, hogy le tudják gyártani pár százalékos selejttel, pedig Kínából ezért jött el a gyártás, mert 20 százalékos selejttel gyártották. Bevállalták, beruháztak, technológiát vettek rá, hitelt vettek fel, és ez lett a vége.

Azt gondolom, sok munkaerő szabadul fel a gazdaságban a következő időszakban. Még mindig nagyok a béremelési várakozások, pedig már nem nagyon van miből emelni, miközben és a gazdasági problémákkal kapcsolatos hírek nem érik el az érdek képviseletek és a dolgozók érzelmi küszöbét.

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak.

Ahogy a világban igazságtalanná vált a tőkének és a munkának az aránya a tőke javára, addig Kelet-Európában ez nem így van, itt nagyon jelentős felzárkózás volt, és akkora vagyoni különbségek sincsenek. Már bőven a hatékonyság felett emelünk bért, ami nem fenntartható, és komoly fenyegetést jelent a profitmarzsokra. Azok a cégek, akinek van miből adni és rendelkezik tartalékkal, mint a Videoton, át tudják ezt vészelni, de azt gondolom, hogy sokan lesznek, akik nem tudják.

A Videotonról A Videoton a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, amely gyártási és gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál ipari vállalatok számára. A Videoton egy professzionális, regionális, integrált szerződéses gyártó vállalat, amely egyben az egyik legjelentősebb EMS-nek (Elektronikai Gyártási Szolgáltatónak) is számít Európában, illetve világviszonylatban. A saját, a cégnél nagy hagyománnyal bíró technológiáinak és kompetenciáinak bázisán a Videoton alkatrészek, modulok és szerelvények multi-technológiájú beszállítója az elektronika, műanyagfröccsöntés, lemezmegmunkálás, mechanikai-finommechanikai megmunkálás, szerszámkészítés és felületkezelés terén. A cég rendelkezik kifejezetten bizonyos termékekre vonatkozó gyártási képességekkel és kompetenciákkal is. Ide tartoznak a nagy precizitású berendezések, a vevői igényekre szabott konténerek, a hordozható, újratölthető akkumulátorcsomagok, a nagy teherbírású ipari ventillátorok és szűrőrendszerek, az acélszerkezetek, illetve a célgépek gyártása is. A Videoton 19 specializálódott tagvállalata komplett megoldást tud nyújtani az autóipar, a háztartási gépipar és az ún. ipari alkalmazások terén üzleti partnerei számára.

Mi történik akkor, ha egy beszállító lehúzza a rolót, és felborul a termelési lánc?

Nekünk azért nincs ilyen problémánk, mert kevés a magyar beszállítónk. Ilyenkor az történik, hogy a nagyvállalat megy és ő segíti ki a beszállítót. Egyrészt, elkezdünk dolgozni a kiváltáson, másrészt segítünk neki, hogy az ellátásunk folyamatos legyen, amíg a másik alternatíva ki nem alakul. Van egy magyar beszállítónk, gyakorlatilag gyámság alá vettük a cégének azt a részét, ami nekünk dolgozott, átvettük a vezetését. Pénzt tettünk a cégbe és kicsit a költségei felett finanszíroztuk, amíg nem találtunk más megoldást. Ne legyenek kétségeink, így működik az autóipar egésze is. Ha egyes beszállítók kiesnek, akkor a multinacionális vállalat saját ellátását látja veszélyben, ezért segít, de abban a pillanatban elkezdi keresni az alternatív megoldást, amikor tudomást szerez a problémáról.

Akkor erre pont jó megoldást jelent a túlóratörvény. Alkalmazni fogja a Videoton a 400 túlórát vagy a munkaidőkeret megnövelésének lehetőségét?

A törvénnyel az a legnagyobb baj, hogy a felekkel való egyeztetés nélkül született meg, ezért keltett ekkora visszhangot. Egyelőre azt várjuk, hogy nyugvópontra jusson ez az egész. Az előkészítettségét tragikusnak gondolom, én is a sajtóból értesültem róla, ami egyébként jellemző a szabályozást tekintve.

Semmit nem lehetett tudni róla, sem a munkaadói, sem a munkavállalói érdekképviseletekhez nem jutott el az előkészítés fázisában. Mindenkit kész helyzet elé állítottak.

Számos olyan eleme van a törvénynek, amire mi magunk, mint munkaadó is azt mondtuk volna, hogy ez nem lesz így jó. Feleslegesen irritálják a munkavállalókat a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben.

A hazai munkaadóknak van egy közös érdekük: nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket.

Azokat a momentumokat, amiket a munkaadók amúgy sem akarnak használni, teljesen felesleges volt belevenni, ilyen a munkaidőkeret három évre való kitolása. Mi régóta használjuk a munkaidőkeretet, az év végén elszámolunk a dolgozókkal. Biztos, hogy ezen nem fogunk változtatni. Mi értelme lenne? Nemcsak arról van szó, hogy felháborodnának az emberek, hanem ezt nem is érezném fairnek. Úgy tudom, hogy a szlovákoknál van egy kétéves kitolhatóság, ha mi ebben a paraméterben akartunk túltenni rajtuk, azt ésszerűtlennek tartom. A munkaidőkeret arra való, hogy az éven belüli szezonalitást kezelje. Van olyan időszak, amikor sok a munka, máskor meg kevés, és a munkaidőkeret ennek a menedzselésére szolgál. Nincs semmi értelme éven túlra kiterjeszteni, mert az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem lehet a dolgozók nyakába varrni.

Természetesen nagyon nagy a munkaerőhiány, amire választ kell adni. Mi ma annyit várunk el egy munkavállalótól, hogy tudjon olvasni és legyen pozitív hozzáállása a munkához. Ez a felvételi kritérium.

Elkezdtünk felvenni ukrán dolgozókat is, még csak pár hónapja kezdtük ezt a programot, de elégedettek vagyunk, mert kulturálisan beilleszthetők, és akarnak dolgozni.

Sinkó Ottó: nem szabad irritálni az embereket, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
Ugye a szabályozás változásairól sokszor csak a sajtóból értesül, de mégis, mennyire kiszámítható a cégek számára a gazdaság- és adópolitikai környezet?

Azt látom, hogy javult a kiszámíthatóság. Nem emelik olyan őrült tempóban a minimálbért, mint 2000-ben tették, és csökkennek a járulékok is, tehát bérnövekedés generálta magasabb költségvetési bevétel mellett marad némi forrás a vállalatoknál is. Tehát van valamiféle logika a szabályozórendszer mögött. Persze, a mostani egy olyan konjunkturális időszak volt, amikor könnyű volt jól teljesíteni. A gazdaság fehérítésének hatása tartós lesz, ebben látok kedvező folyamatokat. Ugyanakkor a cafeteria-rendszer átalakítása kilóg a sorból, erre senki sem számított, és nem látom benne a rációt, tehát képesek irracionális lépésekre is, ami aggasztó. Mi a cafeteria-rendszer átalakításából fakadó hatást kompenzáltuk a bérekben, de ezt nem minden cég tette meg.

Sinkó Ottó 1982-ben villamosmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1982-től a Medicornál szoftver fejlesztőmérnök, 1983-tól a Műszertechnikánál fejlesztő mérnök majd osztályvezető (hardver/szoftver fejlesztés). 1988-1990 közt a Műszertechnika USA-beli leányvállalatának rezidens igazgatója. Angol MBA diplomát szerzett 1991-1994 között, 1996-ban a Harvardon executive programon vett részt. 1991 decemberétől, a privatizációtól kezdődően a Videoton Holding Rt. tulajdonos-vezetője, az Igazgatótanács tagja. 1996-tól Lakatos Péterrel megosztva vezérigazgatóként a Videoton operatív és stratégiai irányítását végzi. Elsődleges területe a vállalatcsoport pénzügyi vezetése, befektetési, treasury döntések, vagyonhasznosítás, beruházások, a cégek operatív működésének kontrollja.

kinai elnok
BFALU20191201033
valgyimir putyin
nyelvvizsga tamogatas emmi
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
facebook kinai elnok