Ezermilliárdos adósságát mozgatná át az állam a magyarok zsebébe, miközben kiüldözné a külföldieket
Gazdaság

Ezermilliárdos adósságát mozgatná át az állam a magyarok zsebébe, miközben kiüldözné a külföldieket

A magyar államadósság száz százalékának magyar kézben kell lennie, ez a következő hat évben elérhető - jelentette ki szerdán Matolcsy György, az MNB elnöke. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány kiemelt célja a devizaadósság leépítése és a lakossági finanszírozás erősítése. De hogyan lehet nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi adósságot átrendezni? És utána kitiltják a külföldieket a magyar kötvénypiacról? Ha ez megtörténik, akkor gyökeres változást jelentene a magyar adósság szempontjából.

Pontosan mit akar az MNB és a kormány?

A teljes magyar államadósságnak magyar kézben kellene lennie, az a jó, ha az utolsó fillér is itthon marad - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerdai rendezvényén Matolcsy György, az MNB elnöke. Később ugyanott Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy egyetért a törekvéssel, de annak időzítésére majd a pénzügyminiszter tesz javaslatot.

Vagyis az egyértelmű célnak tűnik, hogy a teljes adósságot magyar kézben tartanák, de a kormányfő szavai alapján lehet, hogy erre túl ambiciózus a hatéves időtáv, vagy legalábbis azt nem merte egyértelműen vállalni.

Matolcsy szavai egyrészt újdonságot jelentenek, hiszen ennyire egyértelműen még nem fogalmazódott meg a cél, másrészt viszont részben következnek az eddig bejelentett kormányzati tervekből. Tavaly decemberben ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter már bejelentette, hogy a következő öt évben meg szeretnék duplázni a jelenleg 7500 milliárd forintos lakossági állampapír-állományt, bár a Portfolio éppen a napokban írt arról, hogy láthatóan kezd kifulladni a lakosság étvágya, és egyelőre nem látszik, hogyan lehetne újra felpörgetni az értékesítéseket.

Mekkora összegről van szó?

A külföldiek több csatornán keresztül birtokolnak magyar állampapírokat, ezeket szeretné a jelek szerint leépíteni az MNB:

A teljes adósságon belül 20% körül van a deviza részaránya, aminek nagy része nemzetközi befektetők kezében van. Az elmúlt években kifejezett cél volt ennek csökkentése, ezért bocsátott ki Magyarország ritkán devizakötvényt.

Ezermilliárdos adósságát mozgatná át az állam a magyarok zsebébe, miközben kiüldözné a külföldieket
A Portfolio az év elején már írt arról, mennyire tekinthetők komolynak az eddig elért eredmények a devizaadósság leépítésében, illetve mennyire lehet reális cél a teljes devizaadósság eltüntetése. Elvileg ha meg akarjuk várni az összes devizakötvény lejáratát, akkor belátható időn belül ez nem következik be, hiszen még 2041-ben lejáró dollárkötvényünk is van. A nagy részük viszont 2027-ig lejár, bár már az is kívül esik Matolcsy György hatéves időtávján. Ugyanakkor ha komolyan gondoljuk a célt, akkor az ÁKK bármikor vásárolhat vissza devizakötvényt, ha szeretne.

Ezermilliárdos adósságát mozgatná át az állam a magyarok zsebébe, miközben kiüldözné a külföldieket
A forintkötvényeken belül is van részesedésük a külföldi befektetőknek, ez az ÁKK adatai szerint jelenleg 4232 milliárd forintot tesz ki, ami a forint állampapírok állományának majdnem a harmada.

Ezermilliárdos adósságát mozgatná át az állam a magyarok zsebébe, miközben kiüldözné a külföldieket
Egy harmadik, de elhanyagolható tételt jelentenek a nemzetközi szervezetektől (EBRD, Világbank stb.) felvett úgynevezett fejlesztési célú hitelek, de ezek részaránya elhanyagolható, vélhetően nem is ezek leépítése a cél.

A két nagy tétel összességében azt jelenti az MNB versenyképességi reformcsomagja szerint, hogy jelenleg 35 százalék alatt van a külföldiek teljes részesedése a magyar államadósságban. A jegybank friss adatai szerint 2018 végén 29 032 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága, vagyis ennek alapján nagyjából 10 160 milliárd forintos összegről beszélhetünk.

Ha azt feltételezzük, hogy ezt hat év alatt valóban le akarjuk teljesen építeni, akkor évente átlagosan közel 1700 milliárd forintnyi magyar adósságnak kellene átkerülnie külföldiből magyar kézbe. És itt jön képbe az állam másik nagy terve: ha öt év alatt meg tudnánk duplázni a lakossági állományt, akkor a jelenlegi nominális adósság mellett az a teljes külföldi állomány háromnegyedét kiválthatná.

De hogyan lehet ezt megcsinálni?

Látszik, hogy az állampapírpiacon kimondott két kormányzati-jegybanki terv elvileg összhangban van, ha sikerül a lakosságot további jelentős vásárlásokra ösztönözni, akkor ki lehet szorítani a külföldieket a piacról. A legfontosabb kérdés viszont továbbra is az, hogyan lehet ezt végrehajtani, hiszen láttuk, hogy a jelenlegi értékesítési tendenciák alapján csak álom az évi 1500 milliárdos nettó lakossági forrásbevonás. Az MNB versenyképességi csomagja konkrét javaslatokat is megfogalmaz, melyekkel szerintük felpörgethető a lakossági értékesítés:

  • Futamidő növelése és termékstruktúra átalakítása: biztonságosabb finanszírozást jelentene a hosszabb átlagos futamidő, ezért javasolják a lakossági termékpaletta bővítését hosszabb futamidejű, vonzó kamatozású értékpapírok bevezetésével.
  • Készpénzből állampapír: a jegybank javasolja egy új, kifejezetten a készpénz megtakarítás állampapírba való átforgatását célzó konstrukció bevezetését. Az új állampapír hosszú futamidejű, kedvező árazású és legálisan szerzett készpénzben tartott jövedelem befektetése esetén visszaváltható lenne. A legális vagyontartás mellett cél az adózatlan jövedelmek bevonása is. Ebben az esetben a befektetőnek vállalnia kell, hogy legalább 5 évig az újranyitott Stabilitási Megtakarítási Számlán tartja állampapírját, illetve bizonyos mértékű (pl. 10%) átalányadót fizet.
  • Technikai újítások és kényelmi szolgáltatások a lakossági állampapírok vásárlása során: konkrét javaslat az automatikus kamattőkésítés és automatikus vásárlás bevezetése, az adminisztrációs terhek csökkentése.
  • Adókedvezmény nyújtás technikájának átalakítása, a TBSZ újragondolása: Cél, hogy a lakosság minél hosszabb távú állampapírokban tartsa a megtakarítását, ami számára kamatelőnnyel, az állam számára a megújítási kockázat csökkenésével jár. Jelenleg a Tartós Befektetési Számla konstrukcióval érhető el a kamatadó mentesség, azonban ez a megoldás nagyon bürokratikus. Számos háztartás számára visszatartó lehet, hogy külön értékpapír számlára van szükség, amelyet évente meg kell újítani. Ezért javasolja az MNB a hosszú távú lakossági állampapírok tartásával járó kamatadómentesség egyszerűbb elérhetőségét.
  • Értékesítési csatornák fejlesztése: Jelenleg a lakossági állampapír-állomány jelentős részét budapesti családok tartják, amely a magasabb vagyon és képzettség mellett összefüggésben állhat a földrajzi elérhetőséggel is. Így a lakossági állampapír piacra új csoportok vonhatók be az értékesítési csatornák fejlesztésével, a budapesti értékesítési hálózat hatékonyságának növelésével, a vidéki értékesítési csatornák szélesítésével, a Posta és egyéb ügynökhálózatok bevonásával. Célszerű lenne az így szerzett új ügyfeleket egyúttal a Webkincstár felé terelni - olvasható a dokumentumban.


A fentieken túl Varga Mihály pénzügyminiszter annyit árult még el az MKIK rendezvényén, hogy már ebben a félévben további termékekkel bővülhet a lakossági állampapírok palettája. Az régóta tudott, hogy az ÁKK dolgozik egy nyugdíjcélú kötvény bevezetésén, emellett már szót ejtettek egy rövidebb futamidejű új lakossági termékről, aminek a részletei még nem ismertek. Utóbbi azért érdekes, mert a reformcsomag szerint az MNB kifejezetten a hosszabb futamidejű lakossági befektetéseket preferálná, így itt még érezhető némi ellentmondás.

Azon túl, hogy a lakossági állományt felpörgethetik, van még egy érdekes technikai részlete is a külföldi állomány leépítésének: nem esett arról szó, hogy ebben az esetben mi lenne a jelenleg meglévő aukciós rendszerrel, melyben forint állampapírokat értékesít az ÁKK a nagybani piacon. Ha még nagyobb részben a lakosság finanszírozza az államot, akkor erre kevésbé kell majd támaszkodni, de teljesen kivezetni nehéz lesz már csak likviditási okokból is, hiszen a nagybefektetők folyamatos keresletet tudnak generálni akár rövid futamidő mellett is, míg a lakosság esetében nagyobbak lehetnek a kilengések. Ha viszont akár szerényebb mértékben is, de fennmarad az aukciós értékesítés, akkor kérdés, hogyan lehet abból kizárni a külföldieket. Nehéz megtiltani a nemzetközi befektetőknek, hogy forintkötvényeket vásároljanak akár aukción, akár a másodpiacon, hiszen az már durva beavatkozás lenne a piacba.

Miért jó, ha magyar pénz finanszírozza az államot?

A belföldi állampapír-piaci finanszírozás mellett általában három fő érvet hoznak fel:

  • Nincs devizakockázat, ami a forint esetleges gyengülése esetén az adósság automatikus emelkedését hozná magával. Ebben már sokat sikerült előbbre lépni a devizaadósság arányának leépítésével.
  • A tapasztalatok szerint a belföld, különösen a lakosság megbízhatóbb befektető, hiszen a nemzetközi intézményi szereplők egy esetleges globális hangulatromlás esetén sokkal hajlamosabbak hirtelen eladni állományukat.
  • A harmadik, és talán a legfontosabb pedig az, hogy így az állampapírokra kifizetett kamat itthon marad, a lakosság jövedelmét növeli, ami lecsapódhat nagyobb fogyasztásban. A kamatkiadások az utóbbi években csökkentek, mostanra viszont beálltak egy évi 1000 milliárd forint körüli szintre.


Persze van árnyoldala is a dolognak, az elmúlt években a Portfolio is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági állampapírok viszonylag rövid futamideje folyamatos megújítási kockázatot hordoz, illetve ezekre az állampapírokra magasabb kamatot kell kifizetni, prémiumot kell adni a lakosságnak. Utóbbi problémát részben megoldotta eddig, hogy a nagybani piacin csökkentek a hozamaink az utóbbi években, ami kompenzálta a magasabb lakossági kamatokat. Ha azonban még nagyobb arányban vagy teljesen a lakosságra akarunk támaszkodni, akkor az jelentősen megdobhatja az állam kamatkiadásait.

Összességében talán az MNB reformjavaslatainak legnagyobb újdonsága a külföldi adósságunk teljes leépítése, eddig ugyanis nem fogalmazta meg ezt konkrét célként a kormány. Viszont az látszik, hogy ha a lakossági állomány duplázása megvalósulhat, akkor azzal gyakorlatilag ez a cél is háromnegyed részben teljesülhet. Kérdés, hogy a maradék egynegyedet, mintegy 2500 milliárdot honnan teremtené elő a kormány. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a jegybank által javasolt intézkedésekkel elérhető-e a lakossági értékesítés újbóli felpörgetése. Emellett vannak technikai nehézségek is, hiszen teljesen aligha lehet kiszorítani a külföldi befektetőket Magyarországról, vagy legfeljebb úgy, ha a jelenlegi aukciós rendszer és a forint állampapírok másodpiaca megszűnik.

A címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
karácsony gulyás_mti