Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)
Gazdaság

Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)

A TritonLife Csoport (a Róbert Magánkórház tulajdonosa) valamint Dr. Szabó Zsolt kézsebész szakorvos, a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezetének jelenlegi elnökének közös tulajdonlásában jött létre nemrégiben a Magyar Kézsebészeti Központ. Az új intézmény megalapításának apropóján beszélgettünk Szabó Zsolt alapító-orvosigazgatóval a kezdeményezés hátteréről, a szakmai csapat összetételéről, a kereslet alakulásáról, árakról és tervekről. A szakember arról is beszélt, hogy jónak tartják a magán- és állami egészségügyi rendszer szétválasztásának irányát, de közben a szektorsemleges finanszírozás előnyeit is hangsúlyozza. Egyúttal azt is ígérte: hallani fogunk az előttünk álló időszakban még a TritonLife terjeszkedéséről.
Portfolio: A napokban jelentette be a TritonLife Csoport a Kézsebészeti Központ elindítását. Mitől különleges ez az intézmény és miért fontos ez a betegek szemszögéből? Miért éppen most jött létre egy ilyen intézmény?

Dr. Szabó Zsolt: Az emberi kéz, az egyetlen olyan szervünk, ami szemben az összes többi szervünkkel, csak nekünk, embereknek van. Hihetetlenül komplex alkotás. Nem csak erő kifejtésére, a finom mozgások kivitelezésére, komplex koordinációra képes, hanem érzékszervként is működik a tapintás és hőérzékelés révén. Ezért az esetleges sérülések, betegségek kapcsán hamar rájöttek a sebészek, hogy ezek jó eredménnyel való gyógyulásához más, sokkal speciálisabb technikák, módszerek kezelési protokollok kellenek, mint a "nagy" sebészetben, traumatológiában, ortopédiában. Magyarországon 1994 óta különálló, szakvizsgával megszerezhető orvosi képesítés a kézsebészet és ennek ellenére mind a mai napig nem csak az átlagember, hanem még néha, orvos kollégák sem tudják, hogy létezik Magyarországon olyan szakorvos, hogy kézsebész, olyan szakrendelés, hogy kézsebészet. Komoly klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a kézsebész szakorvosok által ellátott kéz sérülések és kéz betegségek sokkal jobb arányban, jobb eredménnyel és rövidebb idő alatt gyógyulnak, sokkal kevesebb szövődménnyel, mint a nem kézsebész szakorvosok által ellátott esetek.

Ugyanakkor a kézsebész szakorvost - aki egyben traumatológus vagy ortopéd szakorvos is - sokszor nehéz elérni, hosszú várólistákon, tekervényes úton lehet hozzá eljutni.

A sikeres találkozás utáni hosszú várakozás eredményeképpen kijelölt műtéti előjegyzés sem garancia, hisz számtalanszor fordul elő nagy baleseti sebészeti osztályokon, hogy a túl nagy betegszám miatt halasztani kell a műtétek egy részét. Ilyenkor a józan ész is azt diktálja, hogy egy nagy, súlyos, akár az életet is veszélyeztető sérülés ellátása a prioritás az egyébként is "csak zsibbadó", kicsit "kattogó, pattogó" kézzel szemben. Ilyenkor a hosszú várakozást, a siető orvost, a halasztást megelégelő beteg el kezd érdeklődni, hogy hol lehetne sokkal rövidebb idő alatt, sokkal hatékonyabban szakembert találni, aki segít. A növekvő igény mellett, a nagy életmentő műtétek árnyékába szoruló kézsebészeti ellátás láttán gondoltuk úgy a TritonLife csoport alapítóival, hogy

segítséget nyújtunk a rövid idő alatt szakszerű megoldásra vágyó és ezért akár anyagi áldozatot hozó, de tiszta transzparens viszonyokat kedvelő betegeink, sérültjeink számára.

Eddig is voltak olyan intézmények, ahol elláttak ilyen panaszokkal rendelkező betegeket. Ez miben más?

A Magyar Kézsebészeti Központ egy teljesen magán intézmény a TritonLife csoporton belül, ahol soha nem látott tudás és tapasztalati koncentráció valósult meg. Általában egy nagyobb baleseti sebészeti osztályon is csak egy-két kézsebész dolgozik, ezzel szemben mi 12 szakorvos részvételével hoztuk létre a Magyar Kézsebészeti Központot a TritonLife égisze alatt. Lévén, hogy nekünk egy kézsérült, egy kézbeteg nem egy "apró nyűg" ami ágy, műtő és ápolói hiány esetén nyugodtan halasztható, hanem fő foglakozási területünk, ahol alapelvünk az, hogy minél hamarabb a lehető legjobb funkciót érjük el páciensünk érdekében.

Itt a kézsérüléssel, vagy kézbetegséggel küzdő páciens az első. Ebben tér el a többi ellátóhelytől.

Említette, hogy 12 orvossal indul útnak a szolgáltatás. Honnan érkeztek az orvosok?

A Magyar Kézsebészeti Központot megalakító orvosok a magyarországi kézsebészet fellegváraiból érkeztek, a budapesti Baleseti Sebészeti Intézetből, az Országos Rehabilitációs Intézetből, az Ortopédiai Klinikáról, a miskolci Kézsebészeti Centrumból, a kecskeméti Megyei Kórházból. A közreműködőket nyugodtan nevezhetjük a kézsebészeti szakma vezetőinek, krémjének, hisz köztük van a Világ Kézsebészeti Társaság elnöke, a Magyar Kézsebészeti Társaság elnöke, főtitkára és több vezetőségi tagja is. Orvosaink jelentős külföldi centrumokban tanulhattak és több év, évtized tapasztalatával rendelkeznek, ezért méltán nevezhetjük ezt a szakmai csapatot egy "kiválósági központnak", "center of excellence"-nek.

Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)

Bár Magyarországon ezek szerint nem volt még ilyen kezdeményezés, de külföldön biztosan láthatunk hasonlókat. Nemzetközi példák is ihlették ezt a fajta együttműködést?

Természetesen van, nem mi találtuk fel a spanyolviaszt. Nálunk fejlettebb és hosszabb orvosi hagyományokkal rendelkező országokban már korábban belátták, hogy egy specialitás akkor tud igazán fejlődni, kiteljesedni, ha a szakma legjobb, legtapasztaltabb művelőinek tudása összegződik, tapasztalatukat szinergiában, egymást kiegészítve hasznosítják, és szakmai centrumokat, intézeteket hoznak létre. Egyik legkiválóbb példa a Párizsi Kéz Intézet (Institut Francais de la Main) ahol több magyar kézsebész is tanult, megfordult. Ezt a szervezeti tudást hozza Magyarországra a TritonLife csoport által felkarolt közös kezdeményezésünk.

Azt tudjuk, hogy a TritonLife Csoport tagjaként fog működni a központ, de lehet-e ismerni a tulajdonviszonyokat?

Egy sebészeti szakma magas szinten való műveléséhez nem elég a jól képzett sebész, hanem komoly infrastrukturális követelmények, (műtők, kórtermek, vizsgálók, várók), jelentős eszköz és anyag igény, valamint nagy számú komoly szaktudással rendelkező humán erőforrás is szükséges. Ezek előteremtése nem csekély anyagi forrást igényel, amihez elengedhetetlen egy egészségügy irányába elkötelezett szakmai befektető csoport. A mi esetünkben a szakmai álmok, vágyak, tervek szerencsésen találkoztak a TritonLife csoport elképzeléseivel és ezért döntöttünk úgy, hogy a TritonLife tulajdonosi struktúrájában, annak maximális támogatásával indítjuk útjára ezt a Kézsebészeti Kiválósági Centrumot. A TritonLife csoport vezetői is partnerségben hisznek és gondolkodnak, ahol a szakma a pénzügyi befektető egyenlő partnere és nem kiszolgálója. Ezért működik a rendszerük.

Mik a tapasztalataik, milyen betegek veszik a szolgáltatásukat igénybe? Független státusztól, beosztástól, pozíciótól, munkakörtől, a lényeg a gyors visszatérés a munkához?

Bár a Magyar Kézsebészeti Központ csak néhány hete alakult meg hivatalosan, a Róbert Magánkórházban, ami szintén a TritonLife egészségügyi csoport tagja, korábban is működött magán kézsebészeti ellátás két kézsebésszel. Tapasztalataink, illetve új kollégáink elmondása alapján azt látjuk, hogy egy ilyen kézsebészeti magánellátóhely iránt egyre növekvő az igény. Ennek több oka is van. Egyrészt a kéz problémák jellegének a változása, a nagy, roncsolásos, ipari balesetek irányából (mikor azonnal, éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapon, bármikor a sürgősségi ellátó rendszer igénybevétele történt), eltolódtak a problémák a kéz "civilizációs" ártalmai, és betegségei irányába, amik halaszthatók, programozhatók, a kivizsgálásukra, kezelésükre szánt idő tervezhető, az aktív termelői életből való kimaradás minimalizálható. Pácienseink egyik nagy csoportja a tiszta viszonyokat, hálapénz nélküli ellátást, a pontosságot és magas szakmai színvonalat kereső páciensek. Másik csoport az állami ellátás sokszor lassú, bürokratikus, zsúfolt útvesztőjéből kiábrándult betegcsoport. Harmadik betegcsoport a magyarországi biztosítással nem rendelkező külföldi, Magyarországon tartózkodó betegcsoport. Azonban az sem megy ritkaságszámba, hogy külföldről célzottan érkeznek páciensek hozzánk szakértelmünk elismerése jeleként. Nem ritka példákat emelnék ki, ugyanis nálunk naponta tapasztalják meg a hozzánk forduló betegeink, hogy adott esetben egy néhány perces, de nagy szaktudást igénylő műtét után milyen gyorsasággal szűnnek meg kellemetlen panaszaik és nyerik vissza egyik legfontosabb szervük működőképességét. A kézbetegség nem válogat. Például egy zsugorodó tenyéri bőnye lemez miatt kinyújthatatlan, begörbülő ujjakkal járó, egy egyszerű fogmosást, és alapvető fogási funkciót is akadályozó állapottól, minden társadalmi osztály tagjai egyöntetű örömmel szabadulnak meg.

Azzal, hogy a betegek a közfinanszírozott rendszerben való várakozás helyett a magánellátót választják nyilván spórolnak az állami rendszernek, de miből finanszírozzák ezeket a kiadásokat a betegek? Ha jól látom, nem egyszer akár 300 ezer forintos kiadásról is beszélhetünk.

Alapvetően nem kell horribilis, csillagászati összegekre gondolni, még a legkomplexebb műtéti beavatkozások esetén sem. Árainkat úgy alakítottuk ki, hogy figyelembe vettük az aktuális magánegészségügyi piaci árakat, realitásokat, és annak ellenére, hogy a szakmaiság legmagasabb szintjét képviseljük, áraink abszolút reálisak. Áraink transzparensen elérhetőek a társaság honlapján, de például egy vizsgálat 16 és 20 ezer forint közötti összegbe, egy műtét 100 és 350 ezer forint közötti összegbe kerül. Ma egy fővárosi boltban egy jobb átmeneti kabát több, mint 100 ezer Ft, egy tank üzemanyag több, mint 20 ezer Ft, egy jobb családi vacsora egy korrekt étteremben 25-50 ezer Ft, nem beszélve a dohányáru és az alkoholos italok árairól. Nem hisszük, hogy kollégáink munkája, akik egyenként 30 évet tanultak azért, hogy egy ember munkaképességét egy, vagy több műtéttel visszaadják, túlárazott lenne. A páciensek egy része saját pénzéből fizeti számláját, de egyre többen érkeznek különböző biztosítók, egészségpénztárak ügyfeleiként. Arról nem beszélve, hogy itt valós költségeink állnak szemben bevételeinkkel. Mi vesszük az anyagokat, mi fizetjük szakdolgozóinkat, épületet, műtőt tartunk fent és így tovább. Mennyit spórol az állam? Nagyon sokat. A hozzánk fordulók teljes ellátási költségét, hiszen pácienseink túlnyomó része magyar "biztosított", akik a létező "biztosításuk" ellenére, annak díját megfizetve is vállalják ezt a többletköltséget.

A TritonLife csoport intézményei, sok más magánellátóval szemben, egy fillér állami pénzt nem kapnak, és így is töretlen a népszerűségünk és forgalmunk stabilan növekszik.

Az Önöknél dolgozó kollégák vállalnak pácienseket állami intézményekben is? Ha igen, hol? Esetleg van terv arra vonatkozóan, hogy csak Önöknél dolgozzanak, mert másképp nem tudják ellátni a bővülő keresletet?

Természetesen jelenleg minden közreműködő orvos kollégánk aktív kézsebészként dolgozik az állami egészségügyben is. Egy induló egészségügyi vállalkozás esetén nehezen prognosztizálható pontosan a páciensek részéről a kereslet, de pontosan a nagyszámú, és kiemelkedő szintű szakembergárda miatt reméljük, hogy a központ fejlődése töretlen lesz és meg fogunk tudni felelni bármilyen növekedő igénynek. Az egészségügyi magánszolgáltatók fejlődésével, növekedésével párhuzamosan egyre nő a legjobb szakembereink bizalma is a magánszolgáltatók irányában, így egyre többen vannak más szakmák képviselői is, akik már egyáltalán nem dolgoznak az állami szektorban. Ehhez persze szükség van olyan komoly szakmai befektetőre, mint a TritonLife csoport, akik mind a járó-, mind a fekvőbeteg ellátás személyi és tárgyi feltételeit is meg tudják teremteni a megfelelő minőségben.

A központ megalakításáról szóló közleményben szerepelt, hogy "csapatunk örömmel támogatja majd az állam erőfeszítéseit a gazdaságosabb, egynapos sebészeti ellátás fejlesztése érdekében, melynek segítségével feleslegesen foglalt kórházi ágyak és kapacitás szabadíthatók fel". Ez azt jelenti, hogy Ön szívesen látna ebben a rendszerben, ellátási formában állami finanszírozást, vagy félreértettem?

Ennek a rövid mondatnak a hátterében egy komplex gondolatsor áll. A kiindulási pont onnan ered, hogy sajnálatosan mindennapi munkánk során szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az állami rendszer túlzsúfolt állapotát sok szakrendelő, egynapos járóbeteg ellátó intézmény igyekszik kihasználni és szakmailag szinte ellenőrizetlen körülmények között, sokszor nem kézsebész szakorvosok operálnak "apróságokat". Lehet, hogy egy-egy kézbetegség sebészi megoldásához apró metszések kellenek, de a lakosság és sokszor a sebészi társadalom részéről is a leggyakoribb tévhit az, hogy ha valaki sebész és nagy hasi, mellkasi, csípő vagy térd műtéteket kiválóan el tud végezni, az a kéz "kis" műtéteit is gond nélkül el tudja végezni. Ezért gondoltuk azt, hogy

a sok tucat apró, bizonytalan, kezet is ellátó egynapos sebészeti vállalkozás helyett, szerencsésebb lenne a kézsebészeti ellátás államilag finanszírozott formáját is hasonló kézsebészeti szakmai centrumokba tömöríteni. 2-3 ilyen centrum létrehozása megoldaná például egész Budapest kézsebészeti problémáját a legmagasabb szakmai és minőségi színvonalon. Ehhez mi szívesen nyújtanánk segítséget az állami ellátó rendszernek is.

Ugyanakkor ismert irányzat a magán- és állami egészségügyi rendszer szétválasztása, melyet mi jónak és követendőnek gondolunk. Ezért is próbáljuk magunk is az új centrumunk létrehozásával elkülöníteni a két rendszert. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ugyanazért a finanszírozásért, amit ma akármilyen más, szakmailag kevésbé felkészült egység is megkap, ne szeretnénk mi is megkapni a magasabb minőségű munkánk fejében.

Ez lenne az igazi szektorsemlegesség, amivel mind az állam, mind a beteg, mind a szolgáltató jobban járna, mint ma.

Miért? Mert az államnak nem kerül többe, miközben az ellátott betegek hamarabb gyógyulnak, hamarabb térnek vissza táppénzes állományból, mi pedig élvezettel és eredményesen csinálhatjuk azt, amihez legjobban értünk: a kézsebészeti betegek magas szintű gyógyítását.

Beszéljünk még a távlati tervekről. A közleményben megemlíti a baleseti sebészeti osztályokat. Szerepel a távlati célok között egy baleseti osztály létrehozása, ahol nem az előre eltervezett betegeket látják el vagy ezt jobb, ha továbbra is az állam látja el?

A jelenlegi társadalmi viszonyok, gazdasági helyzet, szociális térkép mellett egy magán baleseti sebészeti intézet, centrum létrehozása és működtetése horribilis összegbe kerülne, amit a páciensek saját zsebből nem tudnának finanszírozni. Egy ilyen lépés alapfeltétele lenne egy korrekt (állami és/vagy magán) biztosítási rendszer megléte, de azt kell, hogy mondjam, hogy a baleseti sürgősségi ellátás sehol nem működik haszonnal, helyesebben önmagában leválasztva mindig veszteséges (!), ezért általában a szolidaritás alapú kockázati közösségek finanszírozzák, vagy ha privát elem is van, akkor részleges biztosítási fedezeteket írnak elő a kötvényben, szigorú feltételekkel, esetleg nagyobb önrésszel, mint egy CASCO esetén. Például egy magánbiztosító biztosan nem fizeti annak a méregdrága baleseti ellátását, akinek a vérében alkoholt találtak. Baleseti sebész kollégáim tudnának erről többet mesélni az "ingyenes" állami rendszer terhére hány ilyen eset érkezik félóránként. Erre tehát még várni kell, de lehet, hogy egyszer ez az idő is eljön.

Ilyen egészségügyi központ nem volt még az egész országban (Exkluzív interjú)

Többször szóba került a korábbi válaszaiban az állami- és magánegészségügyi rendszer viszonya, nyilván ez megkerülhetetlen téma. Mit gondol általában az állami és magánegészségügy jelenlegi viszonyáról? Jobb, ha a magánszektor az ilyen niche területeken próbálkozik tovább?

A magánszektor azokban a szegmensekben fejlődik leginkább, ahol igény van rá. A TritonLife csoport elnöke, Fábián Lajos szokta mondani, hogy a piac nem azért nő, mert nyílik egy újabb rendelő, hanem pont fordítva: újabb rendelők azért nyílnak, mert piaci igény van rá. Vegyük észre, hogy már várólisták vannak a privát ellátásban is! Ezt azt jelenti, hogy a szektor fejlődése csak követi az igényeket. Jelenleg nincs igazán szinergisztikus viszony az állami és a magánszektor között. Okos állam ezt kihasználná, vagyis a privát befektetők nagyon komoly tőkebefektetései árán létrehozott kapacitását használná az ellátás érdekében, és nem költene olyan infrastruktúrára, ami nagy valószínűséggel üresen áll majd az emberek hiánya miatt, akik benne dolgoznának. Kell persze sok jó szakrendelő, kórház és ellátóhely, de sokkal olcsóbb lenne ezt szektorsemlegesen finanszírozni, amiről kollégáim, a TritonLife vezetői, Fábián Lajos és Haraszti Péter, már számos alkalommal nyilatkoztak. Szavaikat idézve: nem mindegy, hogy kié a fala egy háznak? Ha ott jobb ellátást kapok, az államnak többe nem kerül, miért ne kapjon egy jó privát intézmény is lehetőséget, hogy bekapcsolódjon az államilag finanszírozott betegellátásba?

Ráadásul most a legkuszább a helyzet, hiszen vannak egyenlőek, és egyenlőbbek, ami azt jelenti, hogy van sok privát ellátó, akik valamilyen oknál fogva privilégiumokat élveznek és vannak olyanok, akik az egészséges versenykörnyezetben növekszenek, állami segítség és pénzek nélkül. Ez utóbbiak minősége is jobb persze, hiszen így tudják magukat megkülönböztetni, ezért fizet a páciens felárat saját zsebből.

Ön szerint milyen területeken lehetne még kivitelezni hasonló kiválósági központok létrehozását? Mi szükséges ehhez? Szaktudás, háttér és stabil kereslet a betegek részéről? Meglesznek ezek a feltételek a következő 3-5 évben?

A TritonLife csoport dolgozik ezeken, a választ meghagyom nekik, de annyit előre vetíthetek, hogy hallani fognak még rólunk ezen a területen is.

A Portfolio felületén folyó egészségügyi interjúsorozat mindegyik darabjában előkerül a munkaerő kérdése, és ez most sem lehet másképp. Hogyan elégítik ki a szakszemélyzet iránti igényüket?

Vannak jó szakembereink az országban, de a megbecsülés hiánya miatt sokan eltűnnek a rendszerből. A központunk és az egész TritonLife csoport is azon dolgozik, hogy a megfelelő motivációs rendszereket megtalálva, mindenki boldogan jöjjön be a munkahelyére, és utána az elvégzett jó munka adta örömmel térjen haza. Csak a boldog és motivált munkatárs munkája eredményezhet elégedett ügyfelet.

A megindult bérnyomás az egész egészségügyi szektorban mennyire jelent kihívást Önöknek?

Óriási bérnyomás van a szektorban, ami országos, sőt regionális jelenség. Egyetlen módon lehet kezelni, mégpedig úgy, hogy az emelkedő költségek meg fognak jelenni az árakban mindenütt.

Ahol nem, ott a szolgáltatás minősége fog romlani, értékes emberek vagy máshová mennek, vagy külföldön kötnek ki, mint sok százezer honfitársunk, aki már elment. Ha ez folytatódnak, az egészségügyben katasztrofális következményekkel járna. Mi azon dolgozunk, hogy ez ne így legyen. Itthon fejlődjünk, szakembereink itthon maradjanak, és betegeink itthon gyógyuljanak.

Karrierút Az 1960-ban Marosvásárhelyen született Szabó Zsolt a világ egyik legtapasztaltabb kézsebésze, aki 5 nyelven beszél (angol, francia, olasz, román) és praktizál. 1986-ban végzett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, sebészeti szakvizsgáját 1992-ben tette le, kézsebészeti szakvizsgáját 1995-ben, traumatológiai szakvizsgáját pedig 1996-ban tette le. Több neves külföldi intézményben folytatott tanulmányokat: Stockholm Karolinska Intézet 3 hónap, Göteborg Sahlgrenska Sjukhust 3 hónap, Strasbourg SOS Main 6 hónap, Nizzai Egyetemi Kórház Kéz és Plasztikai Sebészete 2 év, Tokiói Showa Egyetemi Klinika 6 hónap. A szakember a Pécsi Orvostudományi Egyetem, valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, az AO Trauma International arany fokozatú előadója, előadói képzés vezetője, coach. Hét éven át (2010-2017) volt a Magyar Kézsebész Társaság elnöke, jelenleg vezetőségi tagja, jelenleg a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezete (IFSSH) elnöke, korábban volt a szervezet főtitkára is, de szintén volt elnöke a Európai Kézsebészeti Tanácsnak (EBHS) is.

Interjúsorozat az egészségügyről A Portfolio 2018 tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Frankfurti tőzsde
cimlap_Orlen0129
forintdevizaárfolyam
bigben
factory worker gyári munkás hegesztés
vargamihály
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
gyárimunkásfactoryworkerdolgozógyár