Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg
Gazdaság

Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg

A családtámogatások kiszélesítése, adócsökkentés, extra nyugdíjprémium - ismerősek lehetnek ezek az intézkedések, melyeket nemrég a lengyel kormány bejelentett. Ősszel parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, ahogy forrósodott a talaj a kormánypárt lába alatt, lépni kellett. A bejelentett intézkedésekkel talán előnybe kerülhetnek a választóknál, a költségvetés viszont veszélyes helyzetbe kerülhet a költekezés után.

Két kézzel kezdett osztogatni a lengyel kormány

Február végén komoly költségvetési élénkítő csomagot jelentett be Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Az intézkedések idén a GDP egy százalékának megfelelő költségvetési hatással járhatnak, 2020-ban pedig kétszer ekkora lehet a hatás. A csomag legfontosabb elemei:

  • Az 500+ program kiterjesztése: a jelenlegi lengyel kormány vezette be 2016-ban, hogy a másodiktól minden gyerek után 500 zlotyt (mintegy 36 ezer forint) ad a családoknak. Most ennek kiterjesztését jelentették be, júliustól már az első gyermekre is vonatkozik majd ez a program. Ez az alanyi jogon járó támogatás gyakorlatilag a magyar családi pótléknak felel meg, de az összege nagyjából a kétszerese annak.Ebben van különbség a jelenlegi magyar kormány politikájához képest, ugyanis nálunk több mint tíz éve nem emelkedett az alanyi jogon járó ellátás, az adókedvezményeben hisz az Orbán-kormány. Az eredeti 500+ program egyébként annyira népszerű, hogy még a jelenlegi ellenzéki pártok is megtartanák.
  • Egyszeri nyugdíjprémium: a kormány csomagjának részeként egyszeri 1100 zlotys (84 ezer forint) juttatást kapnak a lengyel nyugdíjasok, ami akár egy 13. havi nyugdíjként is felfogható. Az ígéretek szerint ezt megismétlik 2020-ban és 2021-ben is.
  • Adócsökkentés: elsősorban a fiatalok számára jelentett be célzott könnyítéseket a lengyel kormányfő. A 26 éven aluliak adókulcsát csökkentené a kormány, de átfogó jövedelemadó-csökkentésen is gondolkodnak, bár a részletek egyelőre nem ismertek.
  • Közösségi közlekedés: néhány korábban bezárt autóbuszvonal újranyitását is bejelentette a lengyel kormányfő, ami szintén növeli a költségvetés kiadásait.


Nagy kérdés, honnan lesz pénz a csomag finanszírozására. A lengyel kormány elsősorban az adóbeszedés hatékonyságának javításában látja a lehetőséget. Az Erste Bank elemzői szerint azonban kétséges, van-e annyi tartalék ebben. Az elmúlt években ezen a téren komoly sikereket ért el a lengyel pénzügyminisztérium, kétszámjegyű ütemben nőttek az adóbevételek, elsősorban az áfabevételek.

Egy lengyel think tank elemzése szerint az áfarés (a be nemszedett áfa) a 2017-es 14,7 százalékról tavaly 7,2 százalékra zuhanhatott. A GDP arányában ez 1,9%-ról 0,7%-ra csökkenő áfarést jelentett. Ha ezt tovább tudnák csökkenteni a nemzeti össztermék 0,1 százalékára, akkor az már a legalacsonyabb lenne az Európai Unióban, de még akkor is csak 11-12 milliárd zloty lenne az extra bevétel, ami nem kompenzálná a most bejelentett költekezést. A Bank of America-Merrill Lynch szakértői szerint emellett a lengyel jegybank nyeresége jelenthet még 7-8 milliárdos pluszbevételt a zloty gyengülésének köszönhetően. Ehhez képest csak az 500+ program és a nyugdíjprémium idén 16, jövőre pedig 29 milliárd zlotyba kerülne, ehhez jön még az adócsökkentés költsége. Azt Mateusz Morawiecki kormányfő is elismerte, hogy a csomag költsége 30-40 milliárd zloty lehet, de szerinte ennek biztosított a finanszírozása.

Mi lesz ennek az ára?

Már a csomag bejelentése után rögtön megjelentek olyan vélemények, melyek szerint a kormány ígéretei betarthatatlanok lesznek. A kormány szakértői azzal védekeznek, hogy az ellenzék ugyanezzel riogatott, amikor 2016-ban bevezették az eredeti 500+ programot a családok támogatására. Ennek ellenére tavaly a költségvetési egyenleg közel volt az egyensúlyhoz. Az adósság pedig a GDP 50 százaléka körül van és továbbra is csökken.

Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg
Vagyis elvileg van tér a kiadások növelésére, a hiány növelésére, azonban az Erste Bank szerint strukturálisan egyáltalán nem ilyen könnyű a helyzet, hiszen a strukturális hiány jelenleg a 2%-os középtávú cél felett van. Ráadásul vannak még további társadalmi csoportok, akik egyelőre nem kaptak extra juttatásokat, például a tanárok vagy az egészségügyi dolgozók, így nem zárható ki, hogy a választásokig lesznek még további kiadásnövelő intézkedések.

A Bank of America-Merrill Lynch egy másik érdekességre hívja fel a figyelmet: az elmúlt években folyamatosan a tervezettnél kisebb volt a költségvetési hiány, tavaly 30 milliárd zloty körül volt a különbség a tervekhez képest. Az elmúlt öt évben pedig átlagosan 8 milliárd zloty volt ez a különbözet. vagyis akár úgy is fogalmazhatunk, hogy ezt a felhalmozott puffert költi most el a kormány.

Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint az idei költségvetési hiány a GDP 1,7%-a lehet a kormány terveinek megfelelően, majd ez 2020-ban 2,2%-ra emelkedhet részben a most bejelentett intézkedéseknek köszönhetően. Vagyis első ránézésre van még tér a 3%-os határ alatt. Azonban ha a növekedés jövőre valamilyen külső sokk miatt 2 százalékra lassulna, akkor veszélybe kerülne ez a lélektani határ is.

A közelgő választások mellett a gazdaság lassulásától való félelem is motiválhatja a kormányt, abban bízhatnak, hogy a háztartásoknak juttatott támogatás lecsapódik majd a fogyasztásban. Ebben látszik némi párhuzam a magyar kormánnyal, mely szintén a nemzetközi környezet romlása miatt ellensúlyozná a lassulást. Az Erste szerint az idei növekedés a vártnál magasabb lehet, a külső környezet lassulását kompenzálhatja az erősebb fogyasztás, jövőre viszont ez a hatás gyengébb lesz majd.

Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg

Az osztogatás ágyazhat meg a választási győzelemnek

Említettük, hogy az intézkedések júliusban, alig három hónappal a parlamenti választások előtt lépnek majd életbe, vagyis a kormány részéről nem titkolt cél lehet a népszerűség növelése. A jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) népszerűsége az év elején megtorpant, veszélyesen jöttek fel az ellenzéki pártok. A legnagyobb ellenzéki erő, a Civil Platform abban bízik, hogy a májusi EP-választásokon jó eredményt érhetnek majd el, a lendület pedig kitart majd októberig. Sok múlik majd a részvételi arányon, legutóbb a szavazók alig negyede ment el voksolni az EP-választáson.

Szintén már az őszi választásoknak szól az, hogy a legnagyobb ellenzéki erő a kisebb pártokat egy európárti összefogás keretében megpróbálja egyesíteni. Ennek azért van jelentősége, mert a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyelőre kitart amellett, hogy Lengyelországnak nem kell belépnie az eurózónába egyelőre. Néhány hete a kormányfő nyilatkozott úgy, hogy egyelőre nem tervezik az euró bevezetését, de a lengyel életszínvonalat közelíteni szeretnék a nyugat-európaihoz.

A két nagy erő mellett tovább bonyolítja a képet a 42 éves Robert Biedron, akit a lengyel Emmanuel Macronként emlegetnek. Az általa alapított Wiosna (lengyelül tavasz) nevű párt egyelőre nem csatlakozott az ellenzéki összefogáshoz, sőt elsősorban a Civil Platformtól csábíthat el szavazókat. A legnagyobb ellenzéki erő viszont még mindig bízik abban, hogy ha az EP-választásokon megméreti magát az új párt, akkor az őszi parlamenti választáson még megvalósulhat az együttműködés.

A felmérések alapján az év elején minimális volt a különbség a PiS és a legnagyobb ellenzéki erő között, a jelek szerint a kormány ígérethalmaza hatásos volt, azóta három felmérés készült, melyek szerint a kormánypárt ismét nagy fölénnyel vezet. A legutóbbi közvéleménykutatást a CBOS készítette március közepén, abban a kormánypártnak 44 százalékos népszerűséget mértek szemben a Civil Platform 20 százalékával. A bizonytalanok aránya 16 százalék, vagyis egyelőre alig fél évvel a voksolás előtt nyerésre áll a kormánypárt.

Már látszanak a piaci hatások

A stimulus bejelentése óta már látszanak az első hatások a lengyel eszközök piacán, a hosszú hozamok emelkedtek az elmúlt hetekben, mivel a befektetők elkezdték beárazni a magasabb növekedést és a fokozódó inflációs nyomást. Ráadásul a magasabb hiány egyben magasabb finanszírozási szükséglettel is jár, ez pedig tovább nyomhatja felfelé a hozamokat - emeli ki az Erste elemzése. Ráadásul a jelenlegi előrejelzésben további felfelé mutató kockázatokat látnak a hosszú hozamok piacán, a választási évben a korábbinál nagyobb lehet az ingadozás a hozamokban.

Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg
Az Erste Bank elemzése szerint a további hozamemelkedést támasztja alá az is, hogy a jövő évi költségvetési hiány veszélyeysen közel kerülhet a 3%-os lélektani határhoz. Ezt részben ellensúlyozhatja az, hogy a monetáris politika területén egyelőre nem várnak változást a szakemberek, amíg az EKB fenntartja a laza kondíciókat, addig a lengyel jegybanknak sem kell rohannia szigorítani. Az infláció egyelőre nem sürgeti a döntéshozókat, a fő inflációs mutató mellett a maginfláció is egy százalék körül van mindössze messze a jegybanki cél alatt.

A zloty piacán az Erste szerint a belső tényezők nem támogatják a lengyel deviza erősödését, hiszen a jegybank várhatóan jó ideig vár majd az első szigorító lépésével. Elsősorban a globális tényezők mozgathatják az árfolyamot, az euró-dollár árfolyam ingadozására lehet érdemes figyelni, ha a dollár erősödik, az rossz hír lehet a zlotynak is.

Orbán Viktor eszközeihez kellett nyúlnia legfőbb szövetségesének, hogy ne bukjon meg
Hosszabb távon a zloty erősödésére számítanak az elemzők, jövőre a növekedés fennmaradása és az infláció élénkülése is ebbe az irányba hathatnak.

A fentiek mellett a csomagnak van egy olyan eleme, mely növelheti a keresletet a lengyel eszközök iránt: a kormány azt tervezi, hogy létrehoz egy munkavállalói tőkeprogramot júliustól, melybe a munkavállalók a bruttó bérük 2 százalékát fizetik be, a munkaadók pedig ezt 1,5 százalékkal fejelik meg, de önkéntesen ennél nagyobb, 4-4 százalékos is lehet a két fél hozzájárulása. A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 2020 végére a GDP 1-2%-ának megfelelő vagyon gyűlhet össze ebben az eszközben, majd legalább évi 16 milliárd zloty lehet a friss befizetések összege. Ez a tőkealap legfeljebb a kezelt vagyon 30 százalékát kezelheti külföldi eszközökben, a kötvényportfólió legalább 70 százalékát pedig állampapírban kell kezelni. A részvények esetében az a kikötés, hogy az ebben az eszközosztályban lévő vagyon 40 százalékát a Varsói Értéktőzsdén kezelt blue chipekbe, további 20 százalékot pedig kisebb lengyel papírokba kell fektetni.

A címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
shutterstock_611533595
BET
shutterstock_332932247
IMG_5203
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell