4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen
Gazdaság

4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen

A világ különböző BMW-gyáraival kapcsolatos döntések és az autómárka eddigi stratégiája afelé mutat, hogy a debreceni gyár 2023-2024 körül kezdheti meg a termelést, igaz egyelőre nem ismert autótípus mellett - vázolta a Portfolio Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén Póser Zoltán. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője azonban azt is jelezte, hogy addig is nagyon pöröghet a város térségének gazdasága, hiszen messze a legtöbb gazdaságfejlesztési EU-pályázatot nyerték el az ottani székhelyű cégek az országban. A panelbeszélgetésben részt vevő vállalati vezetők úgy látják, hogy már az eddigi "pörgéshez" is nagyon megnehezedett a munkavállalók felvétele és ezzel együtt megugrottak a bérek is, de egyelőre nincsenek még (tömegesen) külföldi munkavállalók a városban, mert nincs még égető szükség rájuk. A Portfolio ingyenes Gazdasági Fórumsorozata május 14-én Szegedre, majd május 16-án Kecskemétre látogat, további részletek és regisztráció itt és itt.
Holnap, azaz április 10-én kerül sorra a Portfolio-MAGE Járműipari konferencia, amelyen bizonyára fontos témaként előkerül a debreceni BMW-gyár kérdése is. További részletek:


Póser Zoltán a beszélgetés során többször is hangsúlyozta: ők, mint a BMW-beruházást a városban menedzselő cég sem tudnak annál többet, mint amit az autógyár tavaly augusztusban utoljára kommunikált (legalább 1000 fős gyár indul). Azt viszont megerősítette: nagyon erős elkötelezettséget érzékelnek a BMW felől a gyár megépítésére. Ezt is bizonyítja, hogy éppen a Portfolio-konferencia ideje alatt is a városban tárgyalt a BMW-felsővezetők egy delegációja, hogy az előkészítés szükséges technikai részleteit egyeztessék. Póser a gyár elindulásának várható menetrendje kapcsán azt jelezte: az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kijelölt több száz hektáros terület régészeti munkáinak végén járnak, ezután a közművesítés következik majd, és ennek végeztével tudják átadni a BMW-nek az előkészített és felfejlesztett területet.

Arra a kérdésre, hogy mikor indulhat el a termelés a gyárban, Póser jelezte: a mexikói, egyesült államokbeli és németországi új BMW-gyárak tapasztalatai alapján (bejelentéstől a termelésig mennyi idő telt el), illetve abból kiindulva, hogy a BMW egyik új márkája tavaly jelent meg, arra következtetnek, hogy 2023-2024-ben kezdődhet meg a termelés Debrecenben. A tavaly nyári debreceni BMW-beruházás bejelentés után egy német lapjelentés szintén 2023-as gyárindítással kalkulált, mi pedig részletesen megnéztük, hogy a győri és kecskeméti tapasztalatok alapján mi vár a térség gazdaságára, illetve Papp László polgármesterrel is nagyinterjút készítettünk a témában:Póser hozzátette: azt továbbra sem tudják, hogy konkrétan melyik típus(oka)t fogják majd a városban gyártani, mert erről nem közölt még információkat a BMW, éppen ezért a beszállítói lánc sem tudott még felállni, ehhez igazodva. Megjegyezte azonban: mivel összesen 94 BMW-beszállító cég van Magyarország területén, így a beszállítói lánc viszonylag gyorsan ki tud majd épülni, illetve a beszállítást gyorsan meg tudják majd szervezni az érintett cégek, amint tisztul a kép.

Addig is pezseghet azonban a város gazdasága, hiszen részben az EDC tevékenysége miatt eddig mintegy 83 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési (GINOP) uniós pályázati forrást nyertek el a debreceni székhellyel rendelkező cégek, illetve intézmények, amely projektek megvalósítása ezekben az években zajlik. Érzékeltette: Szegeden a lézerközpontra költött forrásokat leszámítva mintegy 30 milliárd forintot nyertek el az ottani székhelyű cégek, és adatai szerint van olyan megyei jogú város, ahol egyelőre mindössze 2 milliárdot.

4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen
A képen balról jobbra: Petis László (menedzser, ügyvezető, IL-PE Kft.), Ábrahám László (ügyvezető igazgató, NI Hungary Kft.), Czimbalmos Levente (projekt szakmai vezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Modern Vállalkozások Programja), Szabó Péter (ügyvezető, FAG Magyarország Ipari Kft.), Póser Zoltán (ügyvezető igazgató, EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ), és a moderátor Weinhardt Attila (vezető elemző, Uniós Források rovatvezető, Portfolio)
Arra a kérdésünkre, hogy honnan tudja megoldani Debrecen a gazdasági pezsgéshez és a BMW-gyár indulásához szükséges munkaerőt, Póser rámutatott: az óvodáktól az iskolákig, beleértve a Debreceni Egyetemet - amellyel szoros a város cégeinek együttműködése - összesen mintegy 73 ezer fiatalról beszélhetünk, ráadásul most 40%-kal többen jelentkeztek az egyetem műszaki karának gépészmérnöki szakára első helyre, mint tavaly. Meglátása szerint a debreceni kisebb és nagyobb cégek is meg tudják még oldani egyelőre a szükséges munkaerő-felvételt külföldi (pl. ukrán) munkavállalók nélkül, igaz mind Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője, mind Szabó Péter, FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy ez napról-napra egyre nehezebb és egyúttal a betelepülő cégek is felhajtják a béreket a városban.

Az 1500-1500 főt foglalkoztató NI és FAG cégek vezetői úgy látják: a munkaerőhiányból adódó feszültség az elmúlt években fokozatosan erősödött Debrecen térségében és azt eredményezte, hogy egy adott álláshelyre egyre több idő megfelelő embert találni. Ezt a kihívást részben úgy oldják meg, mindkét cégnél nagy hangsúlyt fektetnek a szakember utánpótlásra, igaz eltérő ennek a gyakorlati megvalósítása. Míg az FAG-nál saját akadémiát működtetnek, ahol most 120 fő tanul duális képzésben, addig az NI-nál úgy tapasztalták, hogy az a hatékony, ha a cég szakértői mennek ki az oktatási helyekre órákat tartani (illetve a cég adományokkal és gépekkel/szoftverekkel támogat iskolákat) és ennek során választják ki az utánpótlást.

A mintegy 50 foglalkoztatottal működő IL-PE Kft. ügyvezetője, Petis László úgy fogalmazott: nem ad fel álláshirdetést, hanem a cég jó hírének szájról-szájra terjedésére alapoz és így tud felvenni új embereket, akik aztán a gépeknél kezdenek, majd így haladnak fokozatosan a ranglétrán. Ezzel együtt azt is hangsúlyozta: már most a robottechnológiára alapoznak, hogy a jövőben még inkább erősödő munkaerőhiányt ki tudják védeni, igaz közben olyan nehézségekkel küzdenek, hogy egy-egy engedély beszerzéséhez akár több tucat intézménnyel kell egyeztetniük, míg a nagy cégek egyablakos ügyintézésben tudnak részesülni.

4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen
A kisebb cégek számára (is) egyértelmű választ ad a munkaerőhiányos helyzetre a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció - értett egyet a panelbeszélgetés résztvevőivel Czimbalmos Levente. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Modern Vállalkozások Programja projektjének szakmai vezetője szerint ez a három irány abban is segít, hogy a fokozódó bérelvárásokat teljesíteni tudják a kisebb cégek is. Rámutatott: a hatékonyság javítást az is erősíti, ha az integrált vállalatirányítási rendszereket egyre nagyobb arányban használják a cégek, mert jelenleg sajnos egész Európában hátulról a második a magyar kkv-szektor ezen szempontból (az EU-átlag 33% körüli, a magyar cégeknek viszont mindössze 14-15%-a használ még csak ilyen rendszereket. Czimbalmos Levente arra is kitért, hogy a rugalmas munkaerő-szervezéssel (pl. részmunkaidő, GYES-ről visszatérők ösztönzése, 55 év felettiek bevonása) szintén lehet mobilizálni a munkaerő tartalékokat a gazdaságban, ami enyhítheti a munkapiaci feszültségeket.

A vállalati hatékonyságnövelést valóban segítik a fent említett munkahely-kiváltó beruházások, de egyúttal az is táplálja ezt, ha mindehhez fix finanszírozást tudnak szerezni a cégek - mutatott rá előadásában Ipacs Viktor. A Raiffeisen Bank kisvállalati szegmens menedzsment vezetője ezzel arra a győri konferenciánkon is kiemelt tényre emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank által elindított NHP Fix konstrukció éppen ilyen beruházásokra szolgál, ráadásul akár 10 évre fix kamattal kínálja a forrásokat (legfeljebb 2,5%-os), ami a kamatkockázatot kiküszöböli a vállalkozások életéből egy olyan környezetben, amikor sok cég számít az extrém alacsony magyar kamatkörnyezet emelkedésére. Ez a konstrukció tehát nagy előny lehet a cégeknek, a 0%-os kamattal kínált Széchenyi Beruházási Hitelnek pedig más előnyei vannak, így például több hitelcélra használható fel és kevesebb adminisztrációval jár. A kétféle termék kapcsán Ipacs szerint azt érdemes mérlegelni, hogy a cégek az alaptevékenységükhöz keresnek beruházási forrást (Széchenyi Beruházási Hitel), vagy inkább innovatív megoldásokhoz, amelyek a versenyképességek, a termelés hatékonyságát hivatottak növelni (NHP Fix).

4-5 év múlva termelhet a BMW-gyár, de addig is nagyon pöröghet Debrecen
Ipacs Viktor, a Raiffeisen Bank kisvállalati szegmens menedzsment vezetője
Címlapkép és képek forrása: Portfolio, Hurta Hajnalka
Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas