Tényleg mindent megteszek, de az állam csak nem hiszi el, hogy van két gyerekem
Gazdaság

Tényleg mindent megteszek, de az állam csak nem hiszi el, hogy van két gyerekem

Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.
Az ügyünk úgy kezdődött, ahogy sok fiatal párnak Magyarországon. Családalapítást tervezve a lakáshitel mellé állami támogatást (szocpolt) vettünk fel, ezzel pedig 1,6 millió forintért cserébe hat éven belül két gyereket "ígértünk az államnak". Ő 2003-ban bejegyezte a jelzálogjogot a frissen vásárolt lakásunkra, és telt az idő. 2008-ban jelentettük: van két gyerekünk! A bank pecséttel ellátott születési anyakönyvi kivonattal és némi közös papírmunkával küldte a bizonyítékokat az államnak. És itt azt hittük, hogy az ügyünk le van zárva. Olyannyira, hogy szép lassan a hitelünk is lejárt, tehát a bank+állam finanszírozási kombó minden szálát elvarrtuk.

Aztán ahogy nőttek a gyerekek, új lakás után kellett néznünk. Így 2018-ban egy új bankhoz fordulva hitelkérelmet adtunk be, és kértük, hogy az időközben CSOK-ká alakult szocpolból nekünk járó 1 millió forintos különbözetet is kapjuk meg.

Kiderült azonban, hogy az Államkincstárnak fogalma sincs kik vagyunk, milyen ügyünk volt velük. Legalábbis ez vált nyilvánvalóvá abból, hogy az Államkincstár reflexből egy sor irrelevánsnak tűnő papírt kér. Például a régi(!) lakásunk eredeti, 15 éve íródott adásvételi szerződését, amit csak azért őrizget az ember, mert véletlenül egyszer sem hajolt bele a szekrény mélyére, hogy a kukába repítse. Naivan azt gondoltuk, hogy egy lezárt ügynek elég a végére ránézni, bólintani, és felvenni a fonalat. De sebaj, rendelkezésre bocsátottuk a 10-15 éves dokumentumainkat, rengeteg szabadidőnket és türelmünket, remélve, hogy ezek a papírok már elegendők lesznek, hogy az állam megértse, mit tett az elmúlt években. Bíztunk abban, hogy segítve az amnézia tüneti kezelését, az állam a többit már megoldja saját maga.

De a meglepetések csak ezután jöttek. Az állam ugyanis a nagy felfedező munka során egy "apróságot" mégis észrevett: azt, hogy valamiért a lakásunk tulajdoni lapján még mindig ott virít az állam jelzálog-bejegyzése, ezért mi sürgősen derítsük ki, hogy miért. Teccikérteni. És innentől jöttek az új és új kérések, hogy olyan papírokat kerítsünk elő, amelyeket bizonyára csak azért nem a polcról emelnek le, mert valamikor 2008 és 2018 között észrevétlenül porig éghetett az állami intézmény. Így aztán többek között újra beadtuk a támogatási szerződést a két gyerek vállalásáról, ami azért nem sokban különbözik attól, mint amikor egy adásvételi szerződést az eladó a vevőtől kér el. És persze memóriafrissítő jelleggel mindehhez csatoltuk a 2008-as ügylezárás dokumentumait is. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy az egész hercehurcának legalább annyi haszna lesz, hogy a régi lakásunkról innentől gyorsan lekerül a jelzálog, ez pedig a lakás eladásához amúgy is szükséges. Nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A hitel- és CSOK-igénylés során még számos szürreális eljárásba belefutottunk, ezek közül csak egyet említek, amit biztosan nem így kellene csinálni. A CSOK-hoz igazolnom kellett az állami egészségbiztosítási jogviszonyomat. A bürokrácia útvesztőiben az éberségét és a gyakorlatiasságát elvesztő porszemként csak a villamoson ülve ébredtem rá annak az abszurditására, hogy éppen egy állami intézménybe tartok, ahol az állam kérésére egy olyan igazolást állíttatok ki, amit aztán az államnak benyújthatok. Poén: odaérve kiderült, hogy a nyilvántartás esetemben 15 évvel le van maradva a valóságtól.

A lakásunkra ez év elején találtunk vevőt, akit a fentiek alapján azzal biztattunk, hogy a tulajdoni lapon található jelzálog bejegyzés egy ezer éve elavult ügy csökevénye, és néhány napon belül a végére járunk. Ennek szellemében be is rohantunk a hetente két napon nyitva tartó ügyintézésre (ahol egyébként a telefonfelvételi arány harmincból nulla), és kértük a jelzálog törlését. Az Államkincstárnak leadtuk a papírokat (természetesen két részletben, mivel a bürokrácia üzemanyaga a hiánypótlás), ahol biztosítottak minket, hogy a kérelem már holnap, "de legkésőbb hétfőn" a Földhivatalnál lesz. Látszólag dicséretes buzgalom, hiszen erre az aktusra 15 napot biztosít az állami szolgáltatások minőségével szemben látványosan megengedő jogszabály. Egy hónap múlva (!) postai ajánlott küldemény érkezett. Ebben a Kormányhivatal kimért hangon közölte, hogy neki további igénye van bizonyos papírokra. Vagyis míg mi a tájékoztatás alapján azt gondoltuk, hogy már a Földhivatalban pörög a törlési kérelmünk, addig valójában az Államkincstár egy második körben további egy hónapig csócsálta a nyilvánvalót. Nem elmerülve a részletekben: az állam azt szeretné, hogy adjunk le egy olyan papírt, amit a bank sosem készített el. (Valójában ennél is rosszabb a helyzet: van egy ilyen papírunk, le is adtuk, de mivel ezen korábbi dátum van annál, mint ami a kényes ízlésű hivatalnak megfelel, ezért ez nem jó.) Ez volt az a pont, ahol még a kötélidegzetű feleségem is nyugtatásra szorult.

Itt állunk most, és csak bízhatunk abban, hogy a banki alkalmazottak segítőkészsége, hozzáállása (amely mindeddig mérföldekkel verte az állami ügyintézők hasonló paramétereit) kitart, mert különben csak az ég tudja, hogy mikor kerül le egy olyan állami jelzálog a lakásunkról, aminek sokszorosan bizonyítottan legalább 10 éve semmiféle keresnivalója sincs ott. Jelenleg az a helyzet, hogy könnyen lehet, hogy egy 10-15 éves, sokszorosan lezárt, eltemetett és újra előásott ügynek az lesz a következménye, hogy az állami jelzálog az idők végezetéig a lakásunkon marad, forgalomképtelenné téve azt.

Tanulság?

Vegyük elő a józan eszünket, és nézzük, honnan tudhatta volna az Államkincstár, hogy neki nincs keresnivalója a lakásunk tulajdoni lapján!
  • Eltelt a szocpol hat éve. Kétszer is. Ha az Államkincstár gondos gazdája az adóforintoknak, akkor ennyi év után okkal feltételezhetné magáról, hogy az ügyemet valahogy lezárta. Vagy azért, mert született két gyermekem, vagy azért, mert nem.
  • Ha mégsem bízik magában, megnézhetné a papírjait, hogy 2008-ban igazoltuk két gyerek megszületését (számításaink szerint ezer más papír mellett a gyermekekeink születési anyakönyvi kivonata immár 4 példányban áll az Államkincstár rendelkezésére.).
  • Miután tavaly megadta a kiegészítő CSOK-ra a hozzájárulást, feltételezhette volna saját magáról, hogy az eredeti szocpol ügyét alaposan megvizsgálta, és abban nem talált kivetnivalót. Ez egyébként a legnagyobb ellentmondás: ugyanaz az állami hivatal egyik oldalon rendben lévőnek találja az ügyünket és továbblépteti, a másik oldalon pedig keresztbe fekszik és teljesen abszurd feltételeket támasztva elakasztja.

Mindezek alapján nagyon óvatosan kijelenthetjük, hogy az állam nemigen töri magát egy ilyen egyszerű ügy megoldásában, a papírgyártásban annál inkább. Jellemző, hogy a jóval nagyobb hitelek teljes ügyintézésének az ideje töredékét tette ki a még mindig függőben lévő szocpol-CSOK mizériának.

Makroközgazdászként természetesen semmit sem látok fekete-fehérben, csakis szürkében. A jó hír, hogy a magyar államigazgatásban számomra immár bizonyítottan óriási hatékonysági tartalékok vannak. Ne essünk rögtön a sci-fi világába, és verjük ki a fejünkből, hogy az e-kormányzás időszakában az egész hercehurcánk egy 3 perces művelet lenne, minimális emberi beavatkozással. Nézzük, hogy lehetne javítani egyszerűbb eszközökkel!

Fordítsuk meg a filozófiát! Szolgáltató államot nem lehet hivatali packázással felérő nehézkes ügyintézéssel építeni. Ez legtöbbször nem az alkalmazottak hibája, hanem a jogszabályok mögött meghúzódó állami szerepfelfogás: Ha valamivel nyaggatni akar az a szerencsétlen polgár, akkor ugráljon csak, és intézze el maga, és ha eleget izzadt, ütök majd a papírjára egy pecsétet. Gyakorlatilag azért loholok papírok után, hogy megmutassam az Államkincstárnak azt, amit neki kutyakötelessége lenne tudnia.

Ehelyett úgy kellene nekiindulni, hogy amit el lehet intézni az állampolgár nélkül, azt intézzük el nélküle. Elsőre többletfeladatnak tűnik, pedig ha ez lenne a kiindulópont, minden eljárás egyszerűsödne, a hibák, az egyeztetési körök, a hiánypótlások stb. eltűnnének a rendszerből. Így nem futna neki minden ügynek háromszor a hivatali rendszer. Ehhez proaktív hozzáállás kellene. A saját egyszerű példánkon keresztül bemutatva: ha 2008-ban az állam felismeri, hogy a szocpol-ügy lezárult, akkor önhatalmúlag (vagy egy beleegyező nyilatkozat bekérésével) levetethette volna a jelzálogot a lakásunkról - sokkal kevesebb munkaórába került volna neki is, mint most nyomon követni az állam-ügyfél-bank háromszögben történő pattogást.
Falusi CSOK

A Portfolio Csoporthoz tartozó HelloVidék falusi CSOK település keresője: egyedi információk, lakásárak, népszámlálási adatok, gazdasági statisztikák, egyéb mutatók 2486 településről.

palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
klima0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
palkovicslászló0921