Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak
Gazdaság

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak

Bár a politikusok szívesen hirdetik, a régió egyáltalán nem számít az Európai Unió növekedési motorjának. Számításaink szerint a 11 kelet-közép-európai ország - némi javulás ellenére - továbbra is csak néhány tized százalékpontot ad hozzá az EU GDP-növekedéséhez. Magyarország hozzájárulása ezen belül - hasonlóan a legtöbb kis országhoz - szinte kimutathatatlan.
Mivel már rendelkezésre állnak a 2018-as GDP-adatok, ezek alapján két cikkben tárgyaljuk a régió és Magyarország súlyának változását az Európai Unióban. Első írásunkban a gazdaságok méretét és annak alakulását illusztráltuk néhány egyszerű ábra segítségével. Megállapítottuk, hogy a régió és a magyar gazdaság súlya is fokozatosan növekszik az Európai Unióban, ugyanakkor a régió továbbra is meglehetősen "könnyű", hiszen az EU hat legnagyobb gazdasága adja a gazdasági teljesítmény háromnegyedét. A magyar gazdaság az elmúlt két évtizedben relatíve alulteljesítő volt, a régión belüli súlyunk fokozatosan csökkent, ám az utóbbi időszakban sikerült felvenni a fonalat.

A mostani írásunk a régió és Magyarország szerepét vizsgálja az Európai Unió gazdasági növekedésében. A kérdés aktualitását az adja, hogy a régió évek óta látványos GDP-bővülést produkál, ami miatt a politikusok egyre gyakrabban adják meg az "Európa növekedési motorja címet" a keleti térségnek. De vajon mennyire megalapozott a térséget az európai növekedés hajtóerejének tekinteni?

Súly és erő

Az előző és a mostani cikkünkben tárgyalt téma természetesen összefügg. A növekedéshez való hozzájárulás mértékét alapvetően befolyásolja, hogy a gazdaságnak mekkora a súlya az európai integrációban. Ahogy azt tárgyaltuk, a régió részesedése az EU GDP-termeléséből - bár fokozatosan növekszik - kicsi. Ám eközben a kelet-közép-európai gazdaságok látványos növekedést produkálnak, érdemben nagyobbat, mint a fejlett, nagy nyugat-európai gazdaságok.

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak
Vagyis ahhoz, hogy a régió európai uniós növekedésben betöltött szerepét felmérjük, azt kell megnéznünk, hogy az alacsony gazdasági súlyt mennyire kompenzálja a gyorsabb gazdasági növekedés. Ehhez a korábbihoz hasonló módszert választottunk. A fix viszonyítási alap érdekében az EU jelenlegi 28 tagországának GDP-jével számoltunk, függetlenül attól, hogy az adott évben hány tagországa volt éppen az uniónak. Az egyes országok, országcsoportok reálgazdasági növekedését olyan súllyal vettük figyelembe az uniós növekedésben, ami a folyó áras, euróban számolt GDP értékéből adódott. (Érdemes megjegyezni, hogy a súly alakulását befolyásolja, hogy a nemzeti valutában összeszámolt GDP-t milyen aktuális árfolyamon váltjuk euróra, vagyis egy ország pozíciójának változásában közrejátszik, hogy az adott évben erősödött vagy gyengült-e a fizetőeszköz az euróval szemben.)

Az eredményekből hasonló megállapításra juthatunk, mint az előző írásunkban. Időben előrehaladva a régiós országok szerepe az uniós növekedésben kissé erősödik ugyan, de továbbra sincs szó dominanciáról: a 11 kelet-közép-európai ország az utóbbi öt évben átlagosan 0,3 százalékponttal járult hozzá az EU GDP-növekedéséhez.

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak
Ha a globalizált, ezer szálon összekapcsolódó gazdaságok korában lenne értelme ilyen leválasztásnak, akkor azt mondhatnánk, hogy míg a 2004 előtti EU-tagok (EU-15) 2014-2018 között átlagosan évente 1,8%-os növekedést tudtak felmutatni, a 28 tagúvá bővült integráció az új tagoknak köszönhetően már 2,1%-os bővülésre volt képes. Ez ugyan szemmel látható növekedési többletet jelent, de nem mondhatjuk, hogy látványosan átrajzolja Európa növekedési mintáit.

Ha a növekedésben betöltött szerepet százalékosan határozzuk meg, akkor azt mondhatjuk, hogy a régiós hozzájárulás az utóbbi öt évben 15% körüli, 2017-2018-ban a 20% felé közelít. A tavalyi erős kontribúció oka, hogy miközben Európa fejlettebb gazdaságai lassulásnak indultak, a régióban ennek egyelőre kevés jele van. Ez a "decoupling" azonban valószínűleg nem tartós jelenség, ezért a növekedési hozzájárulás trendje nem ilyen emelkedő.

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak
A pontosabb képért érdemes az országokat mélyebb bontásban is megtekintenünk. A fejlett gazdaságokat két csoportra szedtük szét (a hat nagyra és a hét kicsire), a régióból pedig kiemeltük a visegrádi négyeket (V4). Az alábbi ábrán látható, hogy a fejlett nagy gazdaságok növekedésben betöltött szerepe domináns. Ez nem is meglepő, ha tudjuk, hogy ők adják az uniós GDP háromnegyedét. A régió magasabb növekedési pályája inkább a kisebb fejlett országokkal való összevetésben kap jelentőséget: a zömében Benelux és skandináv gazdaságokból álló csoport GDP-je több mint kétszerese a V4-ek súlyának (14 vs 6%), a növekedési hozzájárulások mégis egyre közelibbek. 2018-ban előbbiek 0,4, utóbbiak 0,3 százalékponttal járulnak hozzá az uniós növekedéshez. Ez elsősorban a lengyel gazdaság érdeme, Magyarország növekedési kontribúciója (a gazdaság 1 százalék alatti uniós súlya miatt) még a 0,05 százalékpontot sem éri el, vagyis kerekítési tartományon belül mozgunk.

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak

Mi az, hogy motor?

A fentiekből kiderült, hogy bár a magyar és a régiós gazdaságok természetesen hozzájárulnak az uniós gazdasági növekedéshez, de ennek mértéke egyelőre szerény. Ahogy (remélhetőleg) növekszik majd az uniós GDP-ben való részesedésünk, úgy erősödhet a növekedésben betöltött szerepünk is, ám ez egy hosszú távú folyamat.

Vagyis abban az értelemben nem vagyunk "motor", hogy a növekedés nagyját a régiós gazdaságok adnák. Ráadásul a motor kifejezésnek lehet egy szigorúbb értelmezése, ami nem az aritmetikai összefüggésre koncentrál, hanem arra, hogy a régió hajtóerejét jelenti-e a fejlett országok (vagy az egész Európai Unió) gazdasági növekedésének. Korábban már írtunk erről, és most is könnyen belátható, hogy ez - szintén a méretekből fakadóan - sokkal inkább fordítva van. A nagy nyugati piacok a régiós termékek iránti fő keresleti forrást jelentik, vagyis az ottani konjunktúraingadozások erősen hatnak a keleti gazdaságokra. A növekedéshez ráadásul nem ritkán onnan jön a technológia, a tőke (közvetlen befektetés vagy uniós támogatás formájában), így tehát a kelet-közép-európai gazdaságok teljesítménye sok szálon függ a nyugati gazdaságok helyzetétől, míg fordítva kevés ilyen csatlakozást tudnánk mondani. (Esetleg a munkaerő kiáramlása vagy az ellátási láncok kölcsönös függőségét lehet megemlíteni.) Ilyen értelemben sem vagyunk tehát motor, ehhez is fejlődésre, növekedésre, innovatív kapacitások kiépítésére lesz szükség. A hazai gazdaságpolitika víziója, hogy a régiós gazdaságok belátható időn belül fejlettségben utolérik a fejlett országokat. Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor Kelet-Közép-Európa súlya, növekedésben betöltött szerepe valóban jelentősen javulni fog, és mint láthatjuk, van honnan.
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
koronavírus tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kórház állami egészségügy