Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány
Gazdaság

Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány

A kormány 2020-ban nagyot lép a költségvetési fegyelem javításának irányába, karnyújtásnyira kerül ugyanis a valódi nullás egyenleg teljesítéséhez, legalábbis az EU felé fontos hiánymutató szerint. Persze ehhez kell az, hogy teljesüljön a kedvező GDP-növekedési pálya, a bejelentett gazdaságtámogató lépések érdemi hatással járjanak, megvalósuljon a kormány újabb körös gazdaságfehérítő terve és egy lényeges elszámolási tétel is szükséges. Részletesen értékeljük a 2020-as költségvetést a legfontosabb hiányszámok és háttérfolyamatok oldaláról, következő cikkünkben pedig az egyes kiadási területeket mutatjuk be.

Ilyen még nem volt

Miközben Varga Mihály három célt nevezett meg a 2020-as költségvetés kapcsán (családvédelem, gazdaságvédelem, biztonság-honvédelem), legalább ennyire fontos jellemzője a jövő évi büdzsétervezetnek az új deficitcél. A kormány ugyanis váratlanul a GDP 1%-ában határozta meg a hiánycélt jövőre, ami alacsonyabb, mint amit még az egy hónappal ezelőtti konvergenciaprogramban vállalt. Ezzel még inkább azt igyekszik üzenni kifelé, hogy a költségvetési fegyelmet is megvédik. A kormány a dokumentumban úgy fogalmaz, hogy "cél a fiskális biztonság megerősítése és fenntartása".

A jövő évi 1%-os GDP-arányos deficitcél több szempontból is példa nélküli.
  • A rendelkezésünkre álló adatbázis szerint még soha nem volt ennyire alacsony a költségvetés hiánya.


Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány
  • Ha jövőre a kormány nem költené el a szabad tartalékok összegét, akkor pontosan lenullázódna az EU-módszertan szerint számolt deficit. Az Országvédelmi Alap (378 milliárd) és az általános tartalék (110 milliárd) együttes összege ugyanis épp kiadja a 488 milliárd forint körüli ESA-hiányt. Ezzel karnyújtásnyira kerül a kormány, hogy teljesítse Orbán Viktor régóta áhított célját.

  • Harmadrészt nem emlékszünk olyan költségvetésre, amikor az elfogadás évében a kormány csökkentette volna a deficitcélt, korábban eddig inkább az emelés volt a jellemző. Vagyis, minél közelebb volt az adott költségvetési év, annál jobban emelkedett a hiánycél.


Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány
A törvényjavaslat általános indoklása a hagyományoknak megfelelően ezúttal is levezeti az uniós módszertan szerinti egyenleg kialakulását.

Szép csendben új csodafegyvereken dolgozik a kormány
A hiánymutatók között fontos szerepe van a strukturális egyenlegnek. Nemcsak azért, mert az Európai Bizottság már korábban eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem közelített a középtávú céljához, hanem mert költségvetési szabályokat tartalmazó Stabilitási törvény ugyanis többek között kimondja, hogy a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével. Ez az egyenleg jövőre -1,1% lehet, vagyis a kormány várakozásai szerint rendkívül közel kerül a -1%-os középtávú célhoz (MTO). "A tervezett hiánypálya révén a költségvetési politika anticiklikus puffert képez, ami az államháztartás közép- és hosszú távú stabilitását támogatja és a gazdasági sokkoknak való ellenálló képességét erősíti" - olvasható a törvényjavaslatban.

Mégis miből és hogyan?

Az első kérdés, ami felmerül bennünk az eddig tervezettnél kisebb hiánycéllal kapcsolatban, hogy miből tudja ezt felvállalni a kormány, mire alapozza az új terveket. Főleg annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban több olyan új csomagról is döntött (családtámogatások, gazdaságvédelmi akcióterv), ami inkább rontja a költségvetés egyenlegét. Ehhez segítségül a kormány saját részletes államháztartási előrejelzéseit használjuk, amit legutóbb tavaly decemberben tett közzé a Pénzügyminisztérium. Az abban foglalt számok tekinthetők egyfajta alappályának. Ezek szerint a mostani egyenlegjavulás a következő tényezőkre vezethető vissza:
  • A legérdekesebb folyamatokat a központi költségvetés pénzforgalmi számaiból olvashatjuk ki. Tavaly a kormány itt még azzal számolt a PM, hogy 12 milliárd forintos többlet lesz, most viszont 360 milliárdos hiányt vár a központi költségvetésben. Ez azzal függ össze, hogy miközben a bevételek oldalán a korábbiaknál 114 milliárd forinttal magasabb összeget vár, a kiadások esetében már 485 milliárd forintos növekményt lát. A kiadások növekedése elsőre ijesztőnek tűnik, azonban itt gyorsan hozzá kell tenni, hogy ebből 260 milliárd forintot a tartalékok emelkedése magyaráz. Ezek fényében tehát a központi költségvetés egyenlegének romlása igencsak mérsékelt.
  • Nem lett volna lehetőség a kiadások ilyen mértékű megemelésére, ha a bevételi oldal fundamentumai nem lennének ennyire kedvezőek jövőre. Mindhárom főbb adótípusból ugyanis lényegesen magasabb összeget vár a 2020-as évre a kormány, mint korábban. A cégek befizetései 70 milliárddal lehetnek nagyobbak, a fogyasztási típusú adók 455 milliárd forinttal teljesülhetnek magasabb összegben (ez 7,3%-os javulás), míg a lakosság befizetései 65 milliárd forinttal lehetnek nagyobbak jövőre, mint eredetileg várta a kormány. Az uniós programok bevételeinek alakulása hat ezzel ellentétesen: korábban ugyanis 2020-ra a kormány 1999 milliárdos bevétellel számolt, most már csak 1481 milliárd forinttal.
  • Emellett az önkormányzati alrendszer egyenlege tekintetében a kormány sokkal kedvezőbb folyamatokkal számol. Korábban erre pénzforgalmi szemléletben -418 milliárd forintot kalkulált, most már csak -45 milliárd forintos egyenleggel számol.
  • Fontos szempont, hogy korábban -300 milliárd forintos ESA-híddal számolt a kormány, ez mostanra -120 milliárd forintra csökkent (az ESA-híd mértékét az uniós források körüli utalások határozzák meg, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek várható egyenlege).

De miért lesz ennyire rendben a bevételi oldal?

Ahogy fentebb felhívtuk rá a figyelmet, a fogyasztási típusú adóbevételek 455 milliárd forinttal (7,3% !) teljesülhetnek magasabb összegben 2020-ban, mint amennyire a kormány még tavaly decemberben várta. Ez azért érdekes, mert tavaly decemberben is 4%-os GDP-növekedéssel kalkulált a kormány a 2020-as évre, ahogyan most is, az inflációt viszont 3%-ra várta, a tegnap beterjesztett költségvetésben már csak 2,8%-ra. Ezekből épp a fogyasztási típusú adóbevételek mérsékeltebb növekedése következne.

Mindezek miatt arra következtetünk, hogy a fogyasztási típusú adóbevételekre vonatkozó prognózis megemelésében más tényezők játszanak szerepet. Egyrészt a kedvező 2019-es bázishatás (idén az áfabevételek rendkívüli mértékben bővülnek), másrészt pedig az, hogy a kormány új gazdaságfehérítő intézkedésekre készül. Erre rá is bukkanhatunk a 344 oldalas dokumentum utolsó előtti oldalán:

a kormány a Költségvetési Tanács észrevételével összhangban olyan további gazdaságfehérítő intézkedéseken dolgozik, amelyek biztosítják a bevételi tervszámok teljesülését. Ezek várhatóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fehéredésben betöltött szerepének növelését, valamint az elektronikus fizetési rendszerek elterjesztését szolgálják majd.

Ennél konkrétabb intézkedést azonban sem a költségvetési törvényjavaslatból, sem a büdzsét megalapozó salátatörvényből, sem a 2020-as adócsomagról szóló törvényből nem ismerünk meg. Ez azért is érdekes, mert ahhoz, hogy a kormány újabb gazdaságfehérítő eredményeket érjen el, még idén döntenie kell konkrét új lépésekről, ezek nélkül az áfabevételek növekményének megalapozottsága kérdésessé válik.

A gazdaságfehérítő intézkedések eredményeiről legutóbb ezekben a cikkeinkben írtunk:
Tobias Adrian - IMF
GettyImages-502905714
Pillar_irodaház
GettyImages-500406320
GettyImages-1181803301
D_MTZ20191209005
NYSE, trader, broker, válság
Frankfurti Tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Tobias Adrian - IMF