Leleplezzük a kormány mestertervét - Óriási adócsökkentés készülhet a háttérben
Gazdaság

Leleplezzük a kormány mestertervét - Óriási adócsökkentés készülhet a háttérben

Minden korábbinál kedvezőbb hiánypályát vázolt fel a kormány a következő évekre a 2020-as költségvetéshez most csatolt kitekintő alapján. A részletes számokból az is kiolvasható, hogy az elkövetkező években tovább híznak a büdzsé szabad tartalékai, 2023-ra már megközelíthetik a 800 milliárd forintot, ami akár méretes adócsökkentésre is lehetőséget ad.

A legfontosabb táblázat, mint mindig

A kormány két hete terjesztette be a parlamentnek a 2020-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amiről a képviselők a héten kezdik meg az általános vitát. Eddig több cikkünkben, elemzésünkben mutattuk be a büdzsé főbb jellemzőit, múlt pénteken pedig a kormány benyújtotta a törvényjavaslat fejezeti köteteit, amiből újabb fontos információkat lehet kiolvasni.

A fejezeti kötetek legérdekesebb eleme az államháztartás előretekintő mérlege. Ez a táblázat tartalmazza részletesen a bevételi és kiadási sorokat a következő négyéves időszakra, ezúttal 2019-2023-ra. Megismerhetjük ebből, hogy mely bevételek növekedésére számít leginkább a kormány, az egyes főbb célokra mekkora összeget fordít és hogyan alakulhat a költségvetési deficit.

Következzen először a legfontosabb táblázat:

Leleplezzük a kormány mestertervét - Óriási adócsökkentés készülhet a háttérben
A lényeges pontok:
  • Mindhárom főbb adóbevételi típus minden évben a GDP-növekedést meghaladó mértékben emelkedhet.
  • A társaságok által fizetett adó összege 2023-ra megközelítheti a 2000 milliárd forintot.
  • A 2020-as évtől kezdődően a kormány nem számol már egyáltalán a reklámadóval.
  • A fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 év alatt 2000 milliárd forinttal növekedhetnek. Ezen belül az áfabevételek 2023-ra közel kerülnek a 6000 milliárd forinthoz.
  • De mindhárom közül a legnagyobb éves növekedési ütemet a lakosság befizetései produkálhatják.
  • A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei stagnálhatnak.
  • Az uniós programok bevételei a 2020. évi 1481 milliárd forintos csúcsév után fokozatosan lecsenghetnek, 2023-ra 874 milliárd forintra.
  • A kiadási oldalt nagyon féken tartja a kormány. 2021-ben például csupán 2%-kal, 2022-ben pedig alig 3%-kal növekedhetnek az összkiadások.
  • Érdemi kiadásnövelést a kormány csak néhány helyen vár, illetve engedélyez. Érdekes, hogy ezek egyike az egyéb vállalati támogatások ugrása a 2021-es évben: 24 milliárd forintról 71,3 milliárd forintra emelkedik, majd itt meg is áll az előrejelzési horizonton.
  • A TB alapok támogatása is fokozatosan emelkedhet: 467 milliárd forintról 940 milliárd forintra.
  • Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is látványosan felpöröghetnek. Közel megtriplázódhatnak 946 milliárd forintra 2023-ra. Ez feltehetően a paksi beruházással függ össze.
  • Ami viszont az egyik legfontosabb kiadási elem, hogy az országvédelmi és adósságcsökkentési, fejlesztési alap az idei 60 milliárd forintról 2023-ra már 790 milliárd forintra emelkedhet. Ez a mindenkori költségvetés szabad tartaléka, vagyis pár éven belül akár méretes adócsökkentés is beleférhet a kormánynak.

Még jobb hiánypálya

Külön említést érdemel, hogy a kormány a friss előrejelzésében még kedvezőbb hiánypályát vázolt fel, mint amit pár héttel ezelőtt a konvergenciaprogramban. A 2020-as 1%-os GDP-arányos hiánycél után 2021-ben 0,7%-os deficitet, 2022-ben 0,4%-os hiányt vár, 2023-ra pedig megvalósulhat a tényleges nullás költségvetés. Itt annyiban történt változás, hogy a konvergenciaprogramhoz képest a 2020-as hiánycél 0,5 százalékponttal csökken (ez ismert volt már a költségvetés benyújtása óta), a 2021-es hiánycél 0,3 százalékponttal alacsonyabb, a 2022-re vállalt szám pedig 0,1 százalékponttal jobb.

Vagyis a kormány már a néhány héttel ezelőtti folyamatokhoz képest is kedvezőbb alapfolyamatokkal kalkulál.

Érdemes még kiemelni, hogy a kormány feltételezései szerint az idén 44 ezer milliárd forintos GDP 2023-ra meghaladhatja a 60 ezer milliárd forintot.

Az is külön érdekessége a táblázatnak, hogy 2021-re az elsődleges többlet el fogja érni már a GDP 2%-át, majd onnan óvatos romlás következik, 1,8%-ra, majd 1,5%-ra.

Sokkal szebb számok

Érdekes folyamatokat fedezhetünk fel, ha nemcsak a hiánypálya alakulását vetjük össze a különböző előrejelzésekben, hanem a főbb bevételi és kiadási összegeket is. A legpontosabb képet ebben a tekintetben akkor kapjuk, ha az államháztartási mérleget összevetjük a tavaly nyári költségvetésben szereplő mérlegsorokkal.

A bevételek oldalán ezeket a főbb érdekességeket találjuk:
  • A bevételek esetében a 2021-es évtől kezdődően láthatunk sokkal jobb számokat, mint a tavalyi kitekintésben szerepelt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 300 milliárd forinttal, a fogyasztáshoz kapcsold adók közel 800 milliárd forinttal, a lakosság befizetései pedig 100 milliárd forinttal lehetnek magasabbak annál, mint amit a kormány tavaly számolt.
  • Egy év alatt a GDP összege is feljebb kúszott a vártnál jobb növekedési adatoknak köszönhetően: tavaly a 2022-es évre 54 ezer milliárd forintot várt a kormány, most már 56 ezer milliárd forintos összeg szerepel 2022-re.
  • 2022-ben 400 milliárd forinttal lehet magasabb az áfabevétel, mint azt a kormány tavaly várta. Ebben szerepet játszhatnak az újabb gazdaságfehérítő lépések, amit a kormány most tervezett be.
  • Érdekes az is, hogy a kormány a tavalyi előrejelzésben szereplő összegeknél magasabb bevételeket vár a különböző különadók tekintetében (kivéve reklámadó és pénzügyi tranzakciós illeték).
  • A pénzügyi szervezetek különadója esetében a kormány tavaly még úgy számolt, hogy 52,9 milliárd forinton stagnál ez a bevétel, most pedig már fokozatosan emelkedő összeggel kalkulál (52, 65, 69 milliárd) feltehetően a folyamatosan emelkedő adóalap miatt.
  • Ugyanez figyelhető meg az energiaellátók jövedelemadója soron, 2023-ra már 90 milliárd forint érkezhet ebből.
  • A távközlési adó 54 milliárd forint lehet a következő években szemben az eddig várt 52 milliárd forinttal.
  • A turzimusfejlesztési hozzájárulás 2022-ben 41,9 milliárd forint lehet, tavaly még 19,4 milliárd forintot várt arra az évre a kormány. Ennek háttérében a hatály kiterjesztése áll.
  • A pénzügyi tranzakciós illeték összegére vonatkozó várakozás nem változott.

A kiadások tekintetében érdemes kiemelni:
  • A lakásépítési támogatások magasabb összegben teljesülhetnek, 2022-re például 296 milliárd forintban, míg tavaly erre 254 milliárd forintot várt a kormány.
  • Az egyéb vállalati támogatások (feltehetően itt a nagyvállalati beruházásösztönző programra kell gondolni) tekintetében is szintlépéssel számol a kormány: 2021-től 71 milliárd forintra ugrik az éves keret, míg korábban 24 milliárd forintos stagnálással kalkulált.
  • A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok esetében minden évben pár százmilliárd forinttal magasabb kiadással számol a kormány, mint tavaly nyáron.
  • Az Országvédelmi, adócsökkentési és fejlesztési alap keretére vonatkozó előrejelzés is változott. A 2020-as kiadási összeg növekedett, a 2021-es csökkent. A 2022-es évre vonatkozó pedig stagnált 500 milliárd forinton. 2023-ra pedig már 790 milliárdos szabad mozgásteret lát a kormány. Mindez úgy hízhat ekkorára, hogy időközben a kormány folyamatosan használja a keletkező mozgásteret, legutóbb például a gazdaságvédelmi akciótervre, vagy korábban a családvédelmi programra. Ez is azt támasztja alá, hogy a költségvetés alapfolyamatai erősek, de ehhez kell az is, hogy a tartósan 4% feletti GDP-növekedés fenmaradjon.

Mire használhatja fel a szabad mozgásteret a kormány?

A jelentős költségvetési mozgástér láttán adódik az első kérdés. Milyen cél(ok)ra használhatja fel ezt az összeget a kormány? Erre több lehetősége is van és azt is bemutatjuk, hogy mi a legvalószínűbb az elmúlt évek gyakorlata alapján:
  • Kivédi a nem várt kockázatokat.
  • Nagyobb hiány- és adósságlefaragás.
  • Fokozatos mozgástér-felélés.
  • Látványos bevételkiengedés adócsökkentések formájában. Ez az a forgatókönyv, amire a címben is utaltunk. Ha fennmarad a kedvező költségvetési környezet, akkor logikus lépésnek tűnhet a korábbi kormányzati ígéretek fényében az adócsökkentési irány. Itt elsősorban az szja-kulcsra és a járulékokra kell gondolni, a kormány ugyanis a munkát terhelő adókat csökkenti.
  • A fentiek gazdaságpolitikai mixe.


Címlapkép forrása: MTI/Kovács Tamás
SZG_9611
szuperállampapír_saját
hatalmas vonatvasarlasra szanta el magat a kormany MAV KISS motorvonat
matraieromu2019
big office day 2019 02
GettyImages-1032683612
coworking iroda
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
szuperállampapír_saját