Fontos kísérlet indult: megvan a gyógyír Magyarország legnagyobb betegségére?
Gazdaság

Fontos kísérlet indult: megvan a gyógyír Magyarország legnagyobb betegségére?

Egész Kelet-Közép-Európát sújtja a kivándorlás, a régió fiataljai a magasabb bérek reményében egyre nagyobb számban hagyják el otthonukat. Ez pedig egyre több országban okoz feszültségeket a munkaerőpiacon. A lengyelek és a horvátok most adócsökkentéssel próbálják otthon tartani a fiatalokat, a kísérlet tapasztalatait pedig Magyarországnak is érdemes lehet figyelni, hiszen minket is sújt a kivándorlás.

Mindenhonnan menekülnek a fiatalok

Nyugat-Európa agyelszívása gyakorlatilag azóta érinti a régió országait, mióta csatlakoztak az Európai Unióhoz, ugyanis így az emberek szabadon vállalhatnak munkát a kontinensen. A legnagyobb belépési hullám 2004-ben volt, amikor Magyarországgal együtt tíz új ország csatlakozott, azt követően 2007-ben Románia és Bulgária, 2013-ban pedig Horvátország vált a közösség tagjává. A szabad munkavállalás időpontja ettől eltérhetett, Magyarország esetében például a három fő célországból az Egyesült Királyságba 2004-től rögtön szabadon lehetett menni, Németország és Ausztria viszont hétéves moratóriumot vezetett be, így oda 2011-től erősödött fel a kivándorlás. A munkaerő elvándorlásának mértéke országonként különböző, de szinte mindenhol negatív hatással van már a gazdaságra is.

Érdemes megvizsgálni, hol mekkora demográfiai hatással van a kivándorlás, ehhez az Eurostat hivatalos 2017-es adatait vettük alapul, a 2018-as statisztikát még nem tették közzé. A vizsgált kilenc kelet-közép-európai országból eszerint több mint 8,8 millió állampolgár él jelenleg Nyugat-Európában. A legnagyobb, 3,4 milliós elvándorlást Romániából mérték, mögöttük a lengyelek állnak 2,7 millióval. A 450 ezres magyar adat Bulgária és Horvátország mögött az ötödik helyet jelenti.

Fontos kísérlet indult: megvan a gyógyír Magyarország legnagyobb betegségére?
Az elvándorlás nominális mértéke ugyanakkor nem biztos, hogy kifejezi a probléma pontos súlyát, hiszen nem mindegy, hogy egy tízmilliós vagy egy 30 milliós országból megy el több százezer ember. Éppen ezért készítettünk egy grafikont arról, hogy a lakosság arányában mekkora a Nyugat-Európába elvándorolt populáció.

Fontos kísérlet indult: megvan a gyógyír Magyarország legnagyobb betegségére?
Látható, hogy ez alapján is Románia van a legnagyobb bajban, ahol egymillió lakosra több mint 170 ezer kivándorló jut. Nem véletlen, hogy az ország lakossága ma már nem éri el a 20 millió főt, miközben tizenöt éve 23 millió volt. Talán meglepő, hogy a románok mögött a litvánok következnek a sorban, a mindössze 2,8 milliós országnak 400 ezer állampolgára vándorolt el. Súlyos a helyzet a horvátoknál is, ahol a félmilliós külföldi népesség az ország lakosságának 12 százalékát teszi ki.

Ez alapján Magyarország nem tartozik a régióban a kivándorlásban leginkább érintettek közé, nálunk mindössze 47 ezer nyugat-európai magyar jut egymillió itthonira. Ennél alacsonyabb arány csak Csehországban és Szlovákiában figyelhető meg.

De miért mennek el az emberek?

A kivándorlással párhuzamosan szinte minden érintett országban komoly gondot okoz a munkaerőhiány, ami részben éppen annak következménye, hogy a fiatal, képzett munkaerő a magasabb bérek reményében elköltözött. Az Európai Bizottság egy tavaly készült tanulmánya is elismeri, hogy az agyelszívás egyre nagyobb nyomást helyez a kormányokra, hogy megpróbáljanak küzdeni a fiatalok elvándorlása ellen.

Fontos kísérlet indult: megvan a gyógyír Magyarország legnagyobb betegségére?
A Bizottság fenti ábráján egyértelműen látszik a kelet-nyugati és az észak-déli vándorlás hatása. Ennek alapján nem csak a régiónkat, hanem például Olaszország, Spanyolország és Portugália egyes régióit is negatívan érinti a folyamat, a legnagyobb haszonélvezői pedig a skandináv országok, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium és Hollandia.
A tanulmány egyértelműen azonosítja az elvándorlás fő motivációit is:
  • A "küldő régiókban" az egy főre eső GDP az EU28 átlagának 64%-a, míg a "fogadó régiókban" 108%-a.
  • Egyértelmű a kelet-nyugati és észak-déli migráció, emellett a faluról városba vándorlás is jelentős.
  • Az EU perifériáján lévő régiók többsége "küldő régió".
  • Azokba a régiókba tapasztalható jelentős elvándorlás, ahol a tudásalapú gazdaság dominál, jelentős a tudásközpontú szektorok és a high-tech feldolgozóipar és szolgáltatások aránya.

Vagyis egyértelműen látszik a célrégiók magasabb életszínvonala, emellett az urbanizáció és a high-tech iparágak vonzzák el a munkaerőt.

Ha eddig arról beszéltünk, hogy Magyarország nem tartozik a leginkább érintett tagállamok közé összességében, akkor most jöjjön egy számunkra fájdalmas statisztika: 2017-ben 4,2 millió diplomás európai élt távol a hazájából, 2014-hez képest a legnagyobb növekedést ebben mi tudtuk felmutatni, 51%-kal ugrott meg a felsőfokú végzettségű magyarok száma külföldön, ez 360 ezer embert jelentett.

Megtalálták a csodaszert a kivándorlás ellen?

A régió országai évekig szinte tétlenül nézték a fiatal, képzett munkaerő elvándorlását, természetes folyamatnak tekintették. A jelenlegi világgazdasági konjunktúrában azonban szinte minden országban mélypontra esett a munkanélküliség, a munkaerőhiány pedig már a termelést is korlátozza sok helyen, mivel elfogytak a munkaerőtartalékok. Ebben a környezetben kezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne megállítani a kivándorlást, vagy esetleg hazacsalogatni azokat, akik már elmentek. Erre megoldásul születtek különböző állami programok mérsékelt sikerrel, elég csak a magyar kormány "Gyere haza fiatal!" kezdeményezésére gondolni, mely lakhatási és elhelyezkedési támogatást nyújtott, de annyira kicsi volt az igény rá, hogy hamar le is fújták. Hasonló kezdeményezések voltak a többi környező országban is, de ettől nem indultak haza tömegesen a Nyugat-Európában élők.

Most viszont új eszközhöz folyamodtak, Lengyelország és Horvátország is úgy véli, hogy a célzott adócsökkentés lehet a megoldás:

  • A lengyelek mintegy 2 millió fiatal munkavállaló esetében eltörölték a személyi jövedelemadót. Egészen pontosan azoknak a 26 éven aluliaknak nem kell adót fizetniük, akik évente 85 528 zlotynál (6,4 millió forint) kevesebbet keresnek. A lengyel átlagfizetés 60 ezer zloty körül van, vagyis jó eséllyel a fiatalok többsége megfelel majd a kritériumnak.
  • Horvátországban pedig a 25 év alattiaknak egyáltalán nem kell szja-t fizetniük, 25-30 év között pedig a "normális" adó felét. Az intézkedés részleteit jelenleg dolgozzák ki, jövő januártól léphet hatályba.


Az adócsomag ismertetésekor Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta: 15 év alatt 1,7 millió ember hagyta el az országot, ami olyan, mintha Varsó teljesen kiürült volna. Az intézkedéstől most azt remélik, hogy megállítja ezt a folyamatot, hiszen adómentesen többet kereshetnek majd a fiatalok, kisebb lesz a motivációjuk, hogy Nyugat-Európába vándoroljanak.

A két ország bejelentett adócsökkentése egyelőre inkább kísérletként fogható fel, egyáltalán nem biztos, hogy sikeres lesz. A CNBC-nek nyilatkozó szakértők is óvatosan fogalmaznak, Prianthi Roy, az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzője szerint ez a lépés sem oldja majd meg a régió alapvető problémáját. Szerinte az alacsony születésszám és a vendégmunkások elutasítása miatt a következő évtizedekben csak egyre rosszabb lesz Kelet-Európa demográfiai helyzete. Ez pedig egyre nagyobb terhet jelent majd a költségvetések számára, illetve a növekedést is visszaveti, így pedig lehetetlen lesz utolérni Nyugat-Európát életszínvonalban.

Az elvándorlás nem csak a bérek különbségéről szól. A fiatalok nyitottak arra, hogy kulturális tapasztalatszerzés miatt menjenek külföldre, vagy egyszerűen csak nem látják a hosszútávú jövőképüket otthon

- mondta a CNBC-nek Otilia Dhand, a Teneo Intelligence elemzője. Szerinte a most bejelentett politikai megoldások nem jelentenek majd megoldást a munkaerő elvándorlására.

Az biztos, hogy a lengyel és horvát kísérlet számunkra is érdekes lehet. Ha ugyanis a két ország lassítani tudja az elvándorlást, akkor a magyar kormánynak is mintaként szolgálhat a fiatalok célzott adócsökkentése. Itthon évek óta az asztalon van az egyszámjegyű szja-kulcs, amire a kormány válasza az szokott lenni, hogy jelenleg a költségvetés nem bírná el annak 400-500 milliárdos terhét. Ha azonban első lépésben célzottan a fiatalok kulcsa csökkenne, akkor ez a teher lényegesen kisebb lehetne. A következő években látjuk majd, hogy ezzel az eszközzel meg lehet-e szólítani a fiatalokat, érdemes-e ilyen jellegű ösztönzőt bevezetni.
Koronavírus
Csalódást keltő számok a Rábától
Tesco
Európai Autópiac
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Tesco