Hol van már a márciusi szigorítás? Viharban bátorodik fel megint az MNB?
Gazdaság

Hol van már a márciusi szigorítás? Viharban bátorodik fel megint az MNB?

A Portfolio által megkérdezett elemzők közül már senki nem számít az alapkamat változására 2020 végéig, vagyis szép lassan teljesen kiárazódtak az MNB szigorításával kapcsolatos várakozások. Ebből következően elvileg kedden sem várható semmi esemény. A nemzetközi gazdasági és piaci környezet miatt azonban mégis lehet egy kis izgalom a döntésben, főleg úgy, hogy az utóbbi hetekben megint elkezdte növelni devizaswap-állományát a jegybank. Az is kérdés lehet, reagál-e bármit az MNB az utóbbi hetek kötvénypiaci viharaira és a recessziós félelmekre.

A kamatot bebetonozták

Ahogyan azt lassan megszokjuk, várhatóan most sem nyúl majd a kamatokhoz az MNB Monetáris Tanácsa, legalábbis a Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki sem számít erre. Így maradhat a 0,9%-os alapkamat és a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti ráta, ha bármelyikben változás lenne, akkor az jókora meglepetéssel érne fel.

Hol van már a márciusi szigorítás? Viharban bátorodik fel megint az MNB?
A mostani elemzői körképünkben az újdonság, hogy már senki nem számít az alapkamat emelésére 2020 végéig. Júliusban még hárman is voltak, akik azt várták, hogy azért szép lassan elkezd majd szigorítani az MNB, és másfél év múlva a jelenleginél magasabb lesz az alapkamat. Azóta viszont a nagy nemzetközi jegybankok ismét a lazítás felé fordultak, a Fed már július végén kamatot csökkentett, és az EKB is várhatóan újabb lépéseket jelent majd be szeptemberben. Ez pedig a jelek szerint a magyar jegybankot is kényelmes helyzetbe hozta, ráadásul az inflációs nyomás is enyhült az utóbbi hónapokban.

A Monetáris Tanács lényegében az előző két hónap főbb üzeneteit ismételheti meg - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A külső kamatkörnyezet és hozamkörnyezet drasztikusan megváltozott az eltelt időszakban, a normalizáció folytatása, monetáris szigorítás sehol sincs napirenden, ehelyett az enyhítés lehetséges módjairól, mértékéről van szó - tette hozzá.

Az MNB-nek tehát továbbra is igen tág a mozgástere, és így vélhetően továbbra sem látnak okot arra, hogy a monetáris politika laza beállítottságán változtassanak

- vélekedik Nyeste, aki szerint legkorábban 2021 végén jöhet az első kamatemelés, de az is lehet, hogy 2022-ig kihúzza a jegybank.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki kommentárjában, hogy határozottan csökkent a nyomás az MNB-n az infláció enyhülése és a nemzetközi kamatcsökkentési várakozások fokozódása miatt. Szerinte "valamikor középtávon" jöhet az első szigorító lépés a Monetáris Tanácstól.

Kuti Ákos, az MKB Bank elemzője is azt emelte ki, hogy az inflációs folyamatok és a nemzetközi fejlemények valószínűleg kivárásra ösztönzik majd az MNB-t. A következő Inflációs jelentés szeptember végén jelenik meg, így a monetáris döntéshozók a szeptember 24-i kamatdöntés alkalmával már a friss előrejelzések birtokában lesznek, vagyis

a szeptemberi döntéskor újra felmerülhet a monetáris kondíciók finomhangolása az MNB részéről

- teszi hozzá.

Vagyis összefoglalva kényelmes helyzetben van most az MNB, igazából semmit nem kell mondania, hacsak nem aggódik a 330 körüli euró-forint árfolyam miatt. A befektetők szeme most elsősorban a Feden és az EKB-n van, mindkét nagy jegybanknak lesz még kamatdöntő ülése szeptember közepén, így a jövő hónap végén a Monetáris Tanács már annak függvényében határozhatja meg a következő negyedév irányát, hogy mit lépnek előtte. Ha az EKB a várakozásoknak megfelelően a lazítás útjára lép, akkor a magyar jegybank is bátrabb lehet, akár óvatosan a likviditáson keresztül lazíthat is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a forint továbbra is gyenge, az infláció pedig még ha csak kismértékben is, de a jegybanki cél fölött van, ezért a szigorítás szükségessége még nem szűnt meg teljesen

- összegezte kicsit óvatosabban a fejleményeket Regős Gábor, a Századvég elemzője.

Szép csendben mintha már fel is bátorodott volna az MNB

Vagyis látszólag eseménytelen, csendes döntésre számíthatunk holnap, azonban van egy tényező, ami az utóbbi hetekben mintha már fordulatot jelezne. A Monetáris Tanács március végén az egynapos betéti kamat 10 bázispontos emelésével párhuzamosan döntött a jegybanki devizaswap-állomány leépítésének megkezdéséről is. Ez az állomány akkor megközelítette a 2000 milliárd forintot, a tendereken a jegybank különböző futamidő mellett forintot ad el a kereskedelmi bankoknak devizáért cserébe, ezzel a bankrendszer likviditását kívánja befolyásolni, ami hozzájárulhat a bankközi kamatok és a rövid állampapír-hozamok alacsonyan tartásához. Ha ezzel növelik a bankközi likviditást is, akkor az gyakorlatilag lazító lépés.

Tavasz óta aztán előbb az MNB elkezdte azt kommunikálni, hogy a swapállomány változása nem egyirányú, ha a likviditási helyzet úgy kívánja, akkor növelhetik is azt, bár azt kikötötték, hogy ez nem jelent majd lazítást, ők csak szinten tartják a bankrendszeri likviditást, annak függvényében döntenek a swapállományról, hogy a természetes likviditási folyamatok mit indokolnak. Magyarul: ha egyébként csökkenne a bankrendszer likviditása, akkor az MNB kész még több pénzt pumpálni bele, hogy a többletlikviditást fenntartsa, de ne növelje.

Az utóbbi hetekben viszont feltűnően elkezdett megugrani a jegybanki swapok állománya, mostanra magasabb, mint a márciusi óvatos szigorítás előtt. Azt egyelőre nem látjuk, hogy ezzel a bankrendszer likviditási szintje is változott-e, vagy az egyébként csökkenő likviditás miatt pumpál egyre több pénzt a rendszerbe a jegybank. Utóbbira is van esély, hiszen a szuperállampapír sikere szűkítheti a bankrendszeri likviditást, elképzelhető, hogy ezért kell emelni a swapállományt.

Hol van már a márciusi szigorítás? Viharban bátorodik fel megint az MNB?
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az MNB-t, ahol annyit válaszoltak, hogy továbbra is a Monetáris Tanács legutóbbi közleménye az irányadó. Emellett hozzátették, hogy

a Magyar Nemzeti Bank kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon.

Abban egyébként az elemzők is egyet értenek, hogy ha lesz még lazítás a Monetáris Tanács részéről, akkor az a likviditáson keresztül valósulhat meg. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a swapállomány esetleges növelése mennyiben tekinthető lazításnak. Valószínűleg ezzel kapcsolatban majd az lesz a mérvadó, hogy a lépéssel emelkedik-e a bankrendszer likviditása, vagy sem.

Vagyis talán a likviditási előrejelzés kapcsán hozhatja a legnagyobb meglepetést a holnapi döntésen az MNB azzal, ha például utal arra, hogy adott esetben kész növelni is a bankrendszeri likviditást a swapokkal. Az ugyanis már lazító lépésként lenne értékelhető. Persze az is lehet, hogy ezzel megvárják majd a szeptemberi ülést, ha az EKB is kamatot vág, akkor logikus lépés lehet akár egy ilyen óvatos lazítás itthon is.

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Roska Botond