mnb190911
Gazdaság

Most kiderül, megrettent-e a gyenge forinttól a jegybank vagy vérszemet kapott külföldről

Nagy meglepetés lenne, ha változtatna a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács kedden, ennek ellenére izgalmas lehet a döntés. Jön ugyanis a jegybank friss növekedési és inflációs előrejelzése, és a kiszorítandó likviditásról is dönteni kell. Külön érdekessé teszi a döntést a rekordgyenge forintárfolyam és a nagy globális jegybankok lazítása, kérdés, melyik esik erősebben a latba a döntéshozóknál.

Most sem nyúlnak a kamatokhoz

A magyar monetáris politika kilátásairól beszél majd Nagy Márton, az MNB alelnöke a Budapest Economic Forumon.

A Portfolio által megkérdezett nyolc szakember egyöntetűen azt gondolja, hogy kedden sem változtat majd a monetáris kondíciókon az MNB, vagyis marad a 0,9%-os alapkamat és a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti ráta. Ebben változás márciusban volt legutóbb, amikor jelképesen 10 bázisponttal megemelte az egynapos rátát a jegybank, akkor még lassú, de fokozatos szigorításra számított a piac.

Azóta nagyot fordult a világ, hiszen az elmúlt hetekben a romló világgazdasági kilátásokra reagálva a Fed kétszer, az EKB pedig egyszer vágott kamatot, amivel a magyar jegybank esetében is teljesen eltűntek a kamatemelési várakozások.

Ma már abban is teljes az egyetértés, hogy az alapkamat legkorábban 2021-ben emelkedhet, de az OTP elemzői szerint 2023 előtt nem várható érdemi szigorítás.

Mekkora csapás a forint az MNB-nek?

Két ellentétes hatás mozgathatja az MNB keddi döntését:

  1. Egyrészt a forint rekordszintre gyengült az euróval szemben. Ezzel kapcsolatban többször kijelentették, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, azonban a tartósan gyenge devizának az inflációra is hatása lesz, ezt pedig a Monetáris Tanács sem hagyhatja szó nélkül.
  2. Másrészt viszont a nagy globális jegybankok lazítottak az utóbbi hetekben, az EKB 10 bázisponttal vágta vissza az irányadó kamatot, a Fed pedig nyár óta már két lépésben csökkentette azt. Ez elvileg az MNB-nek is lehetőséget adna a lazításra, hiszen a relatív pozíciónk (a kamatkülönbözetünk) emelkedett.

A holnapi ülés legnagyobb kérdése az lesz, hogy ezek közül melyik hatás lesz erősebb, nyom többet a latban. Ha a forint inflációs következményeit veszélynek érzi a Monetáris Tanács, akkor tartósan szinten maradhat a kamat és a kommunikációban sem utalhatnak ismételt lazításra, ellenkező esetben viszont felbátorodhatnak a döntéshozók a nemzetközi fejlemények után.

Hosszabb távon éppen a gyenge forint miatt a szigorításnak van esélye a devizaárfolyam káros hatásai és az erőteljes maginfláció miatt – véli Regős Gábor, a Századvég elemzője.

A szigorítás teljesen lekerült a napirendről, a lazításhoz azonban a külső és a belső környezetnek is rosszabbra kell fordulnia. Ugyanakkor elképzelhetőének tartjuk, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel megemelik még idén az MNB Kötvényvásárlási programjának a keretét

- vélekedik a jegybank következő lehetséges lépéséről Módos Dániel, az OTP Bank elemzője.

Suppan Gergely szerint nincs lépéskényszerben a jegybank, a Takarékbank szakembere szerint az infláció az üzemanyagok tavaly év végi alacsony bázisára miatt az év végére felugorhat 4% közelébe, de ezzel nem kell foglalkoznia, mivel nem érinti az alapmutatókat, és átnézhet rajta, mivel bázishatások miatt jövő májustól az infláció akár tartósan 3% alatt maradhat. Emiatt jövőre sem kell szigorításra számítani.  

Azt gondoljuk, hogy a forint elmúlt időszakban látott gyengülése ellenére a jegybank kommunikációja sem szigorodik érdemben

- véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője. Hozzátette: ameddig a forint gyengülése fokozatos marad, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forintárfolyam miatt nem szigorítja a monetáris kondíciókat.

Tekintettel arra, hogy a legutóbbi kamatdöntés óta csak még inkább megnőtt a bizonytalanság az inflációt alakító tényezőket illetően, az MNB továbbra is várakozó állásponton maradhat, figyelve és értékelve a beérkező adatokat - emelte ki Virovácz Péter, aki egyedüliként vár lazítást következő lépésként. Szerinte így a főbb üzenetek várhatóan megmaradnak: a kettősség az inflációra ható tényezőket illetően, valamint biztosan kihangsúlyozásra kerül, hogy az MNB az árfolyamot, mint az inflációt alakító tényezőt veszi csak figyelembe. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy vajon a szeptemberi közlemény tartalmaz-e majd valamilyen iránymutatást a monetáris politika elkövetkező lépéseit illetően – teszi hozzá.

Még mindig azt gondolom, hogy nagyobb esélye van a lazításnak, de rendkívül sok múlik majd a nemzetközi környezeten és ezen keresztül azon, hogy milyen hamar tud magára találni a forint

- emelte ki Virovácz.

Nyeste Orsolya szerint a jegybank alapvetően elégedett a mostani bankközi kamatszintekkel, miközben a monetáris kondíciók a forint gyengülése nyomán tovább lazultak. Emiatt az Erste Bank elemzője nem gondolja, hogy explicit lazító lépés bejelentésére kedden sor kerülne.

Ha mégis meg akarja lepni az MNB a piacot egy lazítással, akkor azt legegyszerűbben a devizaswapokon keresztül teheti meg, ugyanis most kell döntenie a negyedik negyedévben kiszorítandó likviditásról is. Ha pedig a jegybank növeli a kiszorítandó bankrendszeri likviditást, akkor azt lazításként is lehet értelmezni. Virovácz Péter szerint egy ilyen lépés nem segítené a forint árfolyamának kordában tartását. Ezzel szemben a szigorítás irányába tett lépés is váratlan lenne, hiszen erre utaló egyértelmű kommunikációt nem tapasztalhattunk. A szakértők egyébként nem számítanak arra, hogy a Monetáris Tanács ezt a nem konvencionális eszközt vetné be lazításként.

Egy sor kérdésre válaszolnia kell a jegybanknak

Ha most nem is történik konkrét lépés egyik irányba sem, akkor is érdekes lehet a jegybank közleménye és a friss nagyedéves gazdasági előrejelzés. Júniusban az idei évre 4,3 százalékos, 2020-ra pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedést jeleztek előre, azóta viszont a második negyedéves adat is jobb lett a vártnál. Az első félévben összességében 5,2 százalék volt a bővülés, így jó eséllyel az éves számokat is feljebb húzhatják most, hiszen komoly fékezés kellene a második negyedévben az eddigi prognózis teljesüléséhez, és ennek egyelőre nem látjuk jeleit.

Az inflációval kapcsolatban három hónappal ezelőtt 3,2%-ot becsültek az idei évre, ebben viszont elsősorban felfelé mutató kockázatokat láttunk. Egyrészt már elmondható, hogy tartósan 330 felett ragadt a forint az euróval szemben, aminek inflációs hatásai egyelőre nem mérhetők pontosan. Emellett az utóbbi napokban intenzív áremelkedést láttunk az olaj piacán, ami ha tartós lesz, akkor szintén beépülhet az árakba.

Vagyis összességében egymásnak ellentmondó hatások érvényesülhetnek a keddi kamatdöntésben, de egy sor fontos kérdésre választ kaphatunk az MNB-től:

  • Számolnak-e a friss inflációs jelentésben a forintgyengülés hatásával és az olajár emelkedésével?
  • A vártnál jobb első félév után emelnek-e a növekedési előrejelzésen?
  • Mekkora kiszorítandó likviditást határoznak meg a negyedik negyedévre?
  • A közlemény hangvételében tesznek-e utalást arra, hogy akár lazítás is jöhet?
  • Mit gondol a Monetáris Tanács a nagy jegybankok lazításáról?
  • Érzik-e az MNB-ben is a nemzetközi kockázatok fokozódását (kereskedelmi háború, Brexit)?
donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
donaldtrump