JaksityGyorgy_0001_2040
Gazdaság

Magyarország európai gyökerei eltéphetetlenek, ez az életbiztosításunk

Politikailag elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy reális veszély legyen Magyarország kilépése az Európai Unióból, azonban gazdaságilag-társadalmilag annyira integrálódtunk a kontinensbe, hogy ezek a szálak eltéphetetlenek – mondta a Portfolionak adott interjújában Jaksity György. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint húsz év múlva talán már nem emlegetik velünk egy mondatban a lehetséges államcsődöt, de eurónk lehet, hogy még akkor sem lesz.

1 2

Hol leszünk 2040-ben?

Mi jut eszébe először arról, hogy Magyarország 2040-ben?

Ahogy az ember halad a korral egyre többször jutnak eszébe a jövőn gondolkodva olyan dolgok, melyek nem feltétlenül közéleti, gazdasági jelentőségűek. Egyre több embert elveszítünk, szeretteinket, barátokat, hozzátartozókat, messzire előre tekintve az első pánikszerű gondolatom az, ki nem lesz velünk húsz év múlva, vagy mi leszünk-e még.

Mik lehetnek a következő húsz év legfontosabb kihívásai a társadalom és a gazdaság számára?

Az, hogy milyen világban fogunk élni 2040-ben, és abban Magyarország hogy néz majd ki, a klasszikus találgatás kategóriája. A jelenleg látható és előre jelezhető megatrendek közismertek, talán a demográfia az egyik legjobban prognosztizálható, és bizony talán a legszomorúbb képet festi akkor, ha nem számolunk migrációval. A csökkenő és elöregedő népesség miatt lesznek megoldatlan problémák a jövőben a nyugdíjrendszer, az egészségügy területén, ezek pedig hatással lesznek a társadalomra és a gazdaságra is. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy Magyarország jobban vagy rosszabbul felel-e majd erre a kihívásra, egyelőre azt látjuk, hogy mi történt: volt egy nem feltétlenül átgondolt, többször újraszabott nyugdíjreform, ami aztán elhalt pontosabban legyilkolták. Ez nem elsősorban gazdasági szempontból érdekes kérdés, hanem a társadalmi bizalom és értékek szempontjából.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők!

A sorozat eddig megjelent cikkei:
Forradalmi hangulat van, az elitek elárulták a társadalmakat (Holtzer Péter)

Demográfiáról beszélve én egyébként nagyon elhibázottnak tartom azt a politikát, mely jelentős forrásokat csoportosít át annak érdekében, hogy a születésszámot növelje, az elmúlt években láthattuk, hogy eredménytelenül, miközben a bruttó hazai termékhez viszonyítva jelentős forráskivonást valósít meg az egészségügyből. Abból az egészségügyből, amely amúgy is alulfinanszírozott, viszont megfelelő szinten működtetve jelentősen csökkenthetné a halálozási rátát. Vagyis szerintem nem a 90 ezres születésszám növelésével kellene elsősorban kísérletezni, hanem a 130 ezres halálozási számot lehetne lejjebb hozni 120-110 ezerre vagy akár az alá. Ma évente 20-30 ezerre becsülik a megmenthető halálozások számát, ami nagyon jelentős. Szerintem ezen a téren komoly eredményeket lehetne elérni. Ebben az évtizedben pedig mintegy negyedmillió fővel csökkenthettük volna a népességfogyást, ennyivel lehetnénk többen és közel ennyivel lehetne nagyobb a munkaerőforrás.

JaksityGyorgy_0002
Fotó: Pictorial Collective

A migráción kívül nincs alternatíva, ha a kedvezőtlen demográfiai folyamatokhoz hozzá akarunk nyúlni, akkor ezen a ponton kellene azt megtenni. A nemzetközi példák alapján majdhogynem kész megoldások vannak, amelyeket alkalmazni lehetne a megelőzéstől az ellátórendszer átalakításán át a konkrét terápiás feladatokig.

A magyar egészségügy helyzetéről szól a Private Health Forum konferenciánk november 6-án.

Én nem azt mondom, hogy csak alacsonyan lógó gyümölcsök vannak, amiket le lehet szüretelni, de sok ilyen alacsonyan lógó gyümölcsöt le lehetett volna már szakítani.

A demográfia mellett milyen kihívások várnak még ránk?

A másik viszonylag jól előre jelezhető kihívás a klímaváltozás. Ebből a szempontból az igazi katasztrófaforgatókönyvek minket nem érintenek, mint például a tengerszint megemelkedése, de egy a mezőgazdaságra jelentősen támaszkodó országban ez nem lényegtelen eleme a gondolkodásnak. Az elmúlt években az látszott, hogy a magyar mezőgazdaság inkább profitált ezekből a változásokból, tavaly Európa nagy részén hatalmas szárazság volt, miközben nálunk pont optimális volt az időjárás. De előbb-utóbb jöhetnek olyan évek is, amikor nem lesz ennyire ideális az időjárás, kérdés, hogy erre mennyire van a gazdaság felkészülve. Ezen túl sorolhatnánk azokat a hatásokat, amelyek nem a mezőgazdaságot, hanem az egész gazdaságot és társadalmat érintik a klímaváltozás miatt.

A harmadik fontos kockázat és kihívás a technológiai változás, amivel kapcsolatban még kevésbé világos a kép. Ha megnézzük, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan alakult a ma népszerű trendek, mint a mesterséges intelligencia vagy az önvezető autózás fejlődése, akkor azt látjuk, hogy sokszor voltak olyan több éves, évtizedes inflexiós folyamatok, amikor megállt az előretörés, nem történt semmi azon a területen, nem tudjuk, miért. A következő húsz évben lehet, hogy megint elindul egy ilyen folyamat, én nem hiszek abban, hogy folyamatosan exponenciális lesz a fejlődés, komoly megtorpanások lesznek a jövőben is, ahogy az emberiség történelme során mindig is voltak. Hajlamosak vagyunk ugyanakkor a technológiai fejlődésnek többnyire a pozitív oldaláról beszélni, miközben van rengeteg hátránya, és nem biztos, hogy ezek csak a tudományos fejlődés gátjai, sokkal inkább valószínű, hogy ezek is befolyásolják az előbb említett inflexiós időszakokat. Magyarország sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem pedig tudományosan nem nevezhető progresszív országnak, valószínűleg nem azok közé fog tartozni, melyek az elsők között aratják majd le a technológiai fejlődés eredményeit, a negatív hatásaiból viszont részesülhet.

Mindezekkel a kihívásokkal terhelve hol tarthat Magyarország 2040-ben?

Gazdaságilag nehéz megmondani, hol lesz Magyarország húsz év múlva.  Mielőtt eleresztenénk a fantáziánkat először arra lennék kíváncsi, hogy kikerülünk-e az úgynevezett sorozatban csődbe kerülő vagy fizetésképtelen (serial defaulter) országok közül. Nemrég a kollégáimmal Argentínáról beszéltünk, amely majdnem húsz évet kihúzott legutóbbi fizetésképtelensége óta. Mi 1989-ben, 2004-2005-ben, legutóbb pedig 2008-ban álltunk a szakadék szélén és lenézve félelmetes kép fogadott minket. Vajon tanultunk végre ebből? Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy van valamiféle logika abban, hogy mely országok kerülnek időről-időre válsághelyzetbe.

Magyarországról ma még nem tudjuk kijelenteni, hogy kikerült ebből a körből és nem fog majd rendszeresen nehézségekkel szembesülni. Most épp jobbak a makroszámaink, de tíz évvel ezelőtt a fizetésképtelenség és a csőd szélén álltunk. Ahhoz, hogy egy országot a befektetők kivegyenek ebből a körből évtizedeknek kell eltelni csőd nélkül.

A demográfiai probléma megoldását sok szakértő a robotizációban látja, szerintük a robotok sokkal hatékonyabban dolgoznak majd, mint az emberek. Ez jelenthet kiutat?

Én semmire nem tudok olyan megoldást, aminek ne lenne negatív mellékhatása. A robotizáció mellékhatása, hogy utána mit csinálunk a felszabaduló munkaerővel, miből fognak ezek az emberek megélni és mivel töltik a szabadidejüket. Átmeneti és talán hosszabb munkaerőpiaci krízisekre ez jelenhet megoldást, amikor valamilyen ok miatt kínálati sokk jellemzi a piacot. Ma Magyarországon a munkaerőhiány miatt is ez az elsődleges válaszuk a cégeknek. Az a gond, hogy ha ez a kínálati sokk megszűnne, akkor a robotokat már nem fogják visszacserélni emberi munkaerőre, hiszen az a beruházás már megtörtént, minden nap, amikor a robot dolgozik, az a beruházás megtérülését javítja. Ráadásul ezeknek a beruházásoknak annyira jó a megtérülése, hogy egy idő után nehéz meggyőzni a részvényeseket, hogy ne cseréljenek le mindenkit robotokra.

Szerintem, ha az eddigi ütemnél sokkal gyorsabban zajlana ez, akkor az nagyon komoly társadalmi válsághoz vezetne mindenhol a világon.

Látszanak még ma is a tíz évvel ezelőtti válság jelei és okai Magyarországon?

Én azt mondom, hogy azok a tényezők, melyek társadalmi-kulturális-politikai szempontból közrejátszanak ebben továbbra is velünk vannak. Óriási előnyünk, hogy mi az Európai Unió tagjai vagyunk, kaptunk közel 50 milliárd eurót ajándékba, a külföldre vándorolt magyarok is milliárdokat utalnak haza évente. Vagyis kényelmes helyzetben vagyunk, az ingyen pénz áramlik be és várhatóan még évekig fog. Enélkül nem lennénk sokkal jobb helyzetben, mint a most kipécézett Argentína. Én azt remélem, hogy Európai Unió húsz év múlva is lesz, és az nem lesz gyökeresen rosszabb, mint a jelenlegi. Magyarország ma nem csak a támogatásokat tekintve függ Európától, hanem szervesen beilleszkedett a kontinens gazdaságába.

Bontsuk két részre a dolgot: Ön szerint milyen lesz az Európai Unió húsz év múlva és milyennek kellene lennie?

Én egyrészt nagy Európa-párti vagyok, szerintem fantasztikus dolog, hogy az Európai Unió létezik, minden olyan integrációs lépést támogatni tudok, ami megalapozott, a megfelelő időben történik és a társadalom támogatását élvezi.

Arra például nincs tankönyvi válasz, hogy kinek mikor kell bevezetni az eurót.

Ma jól láthatóan az európai gazdaság nem elég erős, hogy komoly globális problémák esetén is viszonylag stabil maradjon. Nem biztos, hogy a kontinens gazdaságának mindig növekednie kell, de az nem mindegy, hogy csak nincs növekedés egy adott évben, vagy akár komoly destabilizációval járó visszaesés van. Azok a globális problémák, amelyekről beszéltünk – a demográfia, a klímaváltozás, a technológiai fejlődés – Európát is érintik, az ilyen kihívásoknak egy erős Európai Unió, erős integráció jobban meg tud felelni.

JaksityGyorgy_0003
Fotó: Pictorial Collective

Európában szerintem az egyik fő veszély a politikai extremizálódás. Látjuk, mi történik Olaszországban, ami talán a leggyengébb láncszem, miközben az EU harmadik legnagyobb gazdasága. De ide sorolható a közelgő megállapodás nélküli Brexit veszélye, nem csoda, hogy az idei EP-választások után mindenkiből nagy sóhaj szakadt fel, hogy nem valósult meg a legrosszabbnak tartott forgatókönyv a szélsőséges pártok előretörésével.

Szerintem reális a veszélye annak, hogy ezek a tendenciák folytatódnak, különösen akkor, ha egy gazdaságilag nehezebb időszak jön, márpedig most tízévnyi fellendülés után jó esély van erre. Ez pedig negatív hatással lehet a teljes EU-ra, az integrációra, a gazdasági problémákra, így pedig létrejöhet egy öngerjesztő folyamat, egy 22-es csapdája. Egy pozitív forgatókönyv esetén, ha a józanabb politikai erők ki tudnak kényszeríteni egy erősebb, integráltabb Európát, az pozitív visszacsatolásként jelenhet meg a gazdaságban is. Ma azt látjuk, hogy inkább a rosszabb forgatókönyvnek van esélye, de nagyon remélem, hogy nem kell kizárni a másikat sem.

Magyarország olyan szinten kapcsolódott be az európai és globális értékláncokba és olyan szinten kapcsolódik a kontinenshez társadalmileg is, hogy ezeket a szálakat nem akarat kérdése eltépni, ezek eltéphetetlenek. Ez az életbiztosítása az országnak, a politikában én nem mernék bízni.

Említette, hogy az euró bevezetésének szükségessége tagállamonként eltérő lehet. Magyarország számára van alternatívája az euró bevezetésének hosszútávon?

Van, az, hogy nem vezetjük be. Ez persze hosszabb távon butaság lenne. Jól ismertek azok a tanulmányok, melyek az euró bevezetés előnyeiről szólnak, tételesen végignézték a csatlakozás lehetséges előnyeit. Emellett tudunk támaszkodni a jelenlegi euróövezeti tagállamok tapasztalataira. Ugyanakkor stabil, versenyképes gazdaság és társadalmi támogatottság nélkül ez nem megy. Jelenleg a régióban talán nálunk van egyedüliként meg ez a társadalmi támogatottság, ugyanakkor Magyarországon érzem legkevésbé a politikai támogatottságát, a kettő között van egy potenciális feszültség.

Ma Magyarországnak sajnos az árfolyamon kívül nincs más olyan működő gazdaságpolitikai eszköze, ami javítani tudná a versenyképességet. Amíg ez így van, addig ezt az eszközt nem szabad elengedni, mondom ezt európártiként.

Ha egy technológiailag progresszívebb, az elmúlt évtizedekben magasabb beruházási rátával és jobban elköltött uniós forrásokkal rendelkező ország lennénk, akkor a helyzet jobb lenne, nem csak ez az eszközünk lenne.

A magyar gazdaság és a világ kilátásairól is szó lesz a Budapest Economic Forum konferencián október 16-án.
Ez a cikk folytatódik
1 2
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Orbán Viktor Prága