Pitter János Onkonetwork
Gazdaság

Megfogjuk a beteg kezét, irányítjuk és a magyar egészségügy máris több életet ment

A daganatos betegek ellátásában a pénz önmagában kevés, a megfelelő infrastruktúra fontos, de nem oldja meg a problémákat, a betegút megszervezésének és az időtényezőnek ugyanis komoly szerepe van - vonja le az általa közelről vizsgált, Kaposváron kifejlesztett rendszer, az OnkoNetwork tanulságait Pitter János, a Syreon kutatója. Az egészségügyi szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy a kutatóintézet jelenleg hat sikeres uniós pályázatban vesz részt, ezek egyike volt csupán az a projekt, melynek keretében ígéretes integrált ellátási modelleket vizsgáltak. És az elmondottak alapján a kaposvári modell határozottan annak tűnik. A betegek elégedettebbek voltak az ellátás során, a költségek nem szálltak el, és kimutatható: 100 tüdőrákos betegből 11-gyel többen élnek két évvel később a rendszernek köszönhetően.
Jön a Portfolio egészségügyi konferenciája. A részletes program már elérhető:

Vágjunk a közepébe. Hogyan jutott el a kutatóintézet Kaposvárra és értékelte az OnkoNetwork eredményeit?

Pitter János: Az egyik, az Európai Unió Horizon2020 kutatási programja által támogatott kutatási projektünk, a SELFIE keretében az volt a célkitűzés, hogy 8 EU tagállamban azonosítsunk és értékeljünk két-két ígéretes integrált ellátási modellt. Idehaza nem sok ilyet találtunk, de az egyik jól működő rendszer az OnkoNetwork. Ezzel lehetőséget kaptunk arra, hogy elsőként értékeljük ezt a modellt holisztikus szemmel. A holisztikus értékelés azt jelenti, hogy vizsgáltuk a klinikai végpontokat, a betegek tapasztalatait, hogy ők hogyan élik meg az ellátást, és emellett figyeltük az erőforrás felhasználást és a költségeket is.

Miről is szól az OnkoNetwork modell, bemutatná röviden?

Az OnkoNetwork a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának közös, jobbító szándékú kezdeményezéből született.

A korábbi években jelentős fejlesztéseket tudtak végrehajtani a kórház és az ellátás infrastruktúrájában, teljesen megújult a most 173 éves épület, gyönyörű környezetet teremtettek a gyógyításhoz, de a Kórház vezetősége továbbra is aggasztóan magasnak találta a daganatos betegek halálozási mutatóit, ezért további lépéseket látott szükségesnek.

Ezek alapján kijelenthetjük azt, hogy önmagában a pénz nem elég?

A pénz önmagában kevés, azt is látni kell, hogy azt mire fordítják. A megfelelő infrastruktúra fontos és hasznos, de önmagában nem oldja meg a problémákat.

Kaposváron Repa Imre professzor és Moizs Mariann főigazgató vezetésével összeült egy nagyon neves emberekből álló tanács, és közösen gondolkoztak azon, hogy mi állhat a nemzetközi összehasonlításban magas daganatos halálozás hátterében idehaza, és mit tudnának ez ellen tenni az általuk vezetett intézmények. Két lehetséges beavatkozási pontot is azonosítottak: az egyik a daganat gyanú gyakran túlságosan elhúzódó kivizsgálása, a másik pedig a kivizsgált betegek terápiakezdésének késlekedése vagy elmaradása. Nagyon sokáig, hónapokig vagy fél éven túl is elhúzódhat a kivizsgálás. Az a döntés született ezért, hogy ha új daganatgyanúval érkezik beteg a Kórházba vagy az Egyetem Egészségügyi Centrumába, akkor azt észlelje egy újonnan felállított 4-5 fős iroda, majd a betegutak szervezésével a betegnek 30 napon belül teljes kivizsgáláshoz kell jutnia, valamint el kell jutnia az onkológiai team elé, ahol multidiszciplináris, személyre szabott terápiás javaslat születik. A teljes kivizsgálásba beleértendő a szövettani lelet és a képalkotó vizsgálatok, valamint a releváns társbetegségek stabilizálása is, ha szükséges. Az OnkoNetwork közvetlen klinikai jelentőségén túl a Kórház vezetése azt is fontosnak tartotta, hogy az immár 12,000 beteg ellátásával kapcsolatos tapasztalatok később kutatási célra is felhasználhatóak legyenek.

Pitter János

Mi a következő lépcső a teljes kivizsgálás után?

Az onkológiai team elé kerül a beteg. Korábban gyakran előfordult, hogy a team hiányos dokumentációt kapott. Ebben az esetben nem tudtak érdemi döntést hozni és tovább csúszott a beteg kezelése. Sokkal jobb, ha az onkoteam időpontjában már minden szükséges lelet megvan és elérhető az informatikai rendszeren keresztül. Igenis van jelentősége az időnek. Ennek nemcsak az az oka, hogy abban reménykedünk, hogy korábbi stádiumban kezdhetjük meg a gyógyítást, jobb életkilátással, kedvezőbb állapotban, hanem

az is nagyon fontos, hogy a betegek hogyan élik meg ezt az utazást az egészségügyi rendszeren keresztül. Érzik-e azt, hogy a rendszer értük van, segíteni akarja őket, és ennek megvan a kidolgozott, olajozottan működő módja,

vagy azt érzik, hogy ők a homokszemek a gépezetben, és csak erőlködve megy előre a folyamat. A másik célkiűzés az volt, hogy az onkoteam döntése után két héten belül ténylegesen kezdődjék meg a kezelés.

De akkor ennek az alapja mégiscsak a pénz, hiszen a keret véges.

Kaposváron úgy oldották meg ezt, hogy a gyors kivizsgálás érdekében prioritást kaptak az OnkoNetworkben kezelt onkológiai betegek. Ehhez szükség volt a betegutak irányának és időbeliségének menedzselésére, amit betegútmenedzserek végeznek, ez nem orvosi szerep a modellben. Megfelelő rendszerben az egészségügyi diplomával nem rendelkező munkatársak is hatékonyan végzik ezt a munkát, különösen mivel mindannyiuknak nagyon jó a logisztikai és kommunikációs készsége, lelkiismeretesek, precízek, odafigyelnek arra, hogy a betegek végighaladjanak a meghatározott folyamatokon.

Az új pozíció létrehozása nem okozott feszültséget a benti viszonyokban?

Ez egy szokatlan és sokak számára kényelmetlen helyzet volt, de sikerült gördülékenyen áthidalni azzal, hogy új orvosi szerepet is létrehoztak, ez a supervisor orvos, aki közvetít a problémás esetekben. Első körben az osztályon dolgozó szakápolók, szakdolgozók és a központban dolgozó betegútmenedzserek kommunikálnak egymással, és ha valamiben nem jutnak zöld ágra, akkor a supervisor orvosnak referálnak, aki az osztályos orvosokkal ezt meg tudja beszélni. Egy új informatikai rendszert is fejlesztettek a betegút menedzsmenthez, a munkafolyamatokat újragondolták és harmonizálták. Ez egy nagyon szépen, minden részletre kiterjedően végiggondolt és alaposan megtervezett, például a résztvevők célzott képzésével is támogatott példa.

Számomra úgy tűnik, hogy ez a plusz erőforrások miatt plusz finanszírozást is megkövetelt. Tévedek?

Az OnkoNetwork működési költségét a kórháznak egyébként is járó fekvőbeteg és járóbeteg ellátási finanszírozásból gazdálkodják ki. Egy kisebb összegű, egyszeri uniós támogatást nyert el az intézet korábban az informatikai háttér kiépítésére. Ezeket az áttételes forrásokat leszámítva az OnkoNetwork állami, önkormányzati vagy egészségbiztosítói finanszírozásban nem részesül.

Ha működik a modell, akkor el lehetne terjeszteni országos szinten vagy van ennek költségakadálya?

Azt mondanám, hogy kórházi szempontból az OnkoNetwork költségneutrális lehet. Ha a modell fix költségeit nézzük, akkor a legnagyobb tétel a bérköltség, ami a bevezetés után évente néhány tízmillió forintos összeg. Ez az összeg fedezi azoknak a munkabérét, akik teljes vagy részmunkaidőben az OnkoNetworkben dolgoznak. Ha a költségeket a társadalombiztosító szempontjából vizsgáljuk, egy kedvező, költségmegtakarításra irányuló trendet látunk.

Vagyis pont nem az történik, amire mindenki elsőre gondol, hogy a kivizsgálások felpörgése a költségek elszállását okozza?

Így van, nem szálltak el a finanszírozói költségek, ez is egy fontos tanulsága a modellnek.

Milyen további eredményeket találtak az OnkoNetwork működése során?

Az OnkoNetwork sikeres abban, hogy multidiszciplináris kezelést tud adni a betegnek, a betegek korábban és nagyobb arányban jutnak onkológiai team elé a kezelés megkezdése előtt. A másik dolog, amit néztünk, a kétéves túlélés három kiválasztott daganattípusban, gyomorrák, tüdőrák és hasnyálmirigyrák esetén. Azért ezeket választottuk, mert ezen – viszonylag gyakori - daganatok esetén a stádiumnak jelentős hatása van a túlélésre, viszont a diagnózis gyakran sajnos késői stádiumban történik. Vagyis ha korábbi stádiumban tudnánk diagnosztizálni a folyamatot és megkezdeni a kezelést, akkor jelentős egészségnyereség lenne elérhető. Ebben a vegyes, három daganattípust tartalmazó kosárban azt látjuk, hogy az Onkonetwork 4,6 százalékkal javította a kétéves túlélés valószínűségét, de ez statisztikailag nem volt szignifikáns. Ha viszont csak a legnagyobb alcsoportot, a tüdőrákos eseteket vizsgáljuk és az elemzést illesztjük a tüdőrák szövettani típusára is, akkor statisztikailag is szignifikáns, 11%-os előnyt találunk az OnkoNetwork javára.

Más szavakkal, 100 tüdőrákos betegből 11-gyel többen élnek két évvel később, mintha nem lenne Onkonetwork.

Vannak gyógyszerek, amelyek nem tudnak ilyet felmutatni, mégis támogatjuk ezeket.

Pitter János

Mit üzennek Magyarországnak a SELFIE projekt eredményei Ön szerint?

A fentieken túl fontos üzenet még a holisztikus, sokszempontú értékelés fontossága, valamint a transzferálhatóság kérdése is: hogyan tudunk elhozni jól működő Nyugat-Európai modelleket a mi régiónkba, azon belül Magyarországra. Azt is látjuk, hogy az egyes betegségek hatékony ellátása mellett Nyugat-Európában egyre többet foglalkoznak az integrált ellátással és a multimorbiditással, ez a hazai egészségügyi és szociális ellátórendszer számára is további fejlődési utat jelenthet majd.

Ha a betegek kézenfogásának ilyen látható eredményei vannak, akkor kijelenthető az, hogy azért magas a halálozás ráta idehaza a rákos megbetegedéseknél, mert a rendszerben kallódnak a betegek?

Ez egy nagyon fontos kérdés. A magas halálozásnak összetett okai vannak, egyebek mellett a daganatos betegségek magas előfordulási aránya, de

biztos, hogy a diagnosztikához és a kezeléshez való nem megfelelő hozzáférés is szerepet játszik ebben.

Önmagában az, hogy mindig megvesszük a legújabb technológiákat, többé-kevésbé rendelkezésre bocsátjuk, és aztán nem monitorozzuk, hogy azokat milyen eredményességgel alkalmazzák a gyakorlatban, nyilvánvalóan nem elegendő. Nagy, de nehezen számszerűsíthető tartalék lehet abban, hogy a már meglévő technológiákat észszerűen, a kellő időben és módon használjuk. Bár minden egészségügyi szereplőnek van rálátása a hazai ellátás időbeliségének, szervezettségének kisebb-nagyobb szegletére, nagyon nehéz arról bármit is állítani, hogy a betegek mekkora része és mennyi ideig kallódik, mert erre vonatkozó átfogó adatgyűjtés Magyarországon nem történik. Több dolgot kellene tenni, az első: betegszinten mérni a beavatkozások, technológiák eredményességét és időbeliségét a valós életben, a második pedig szerintem a betegfórumok továbbfejlesztése. Előbbi mentén át kellene alakítani a finanszírozási modellt, ugyanis jelenleg a fekvő- és járóbeteg finanszírozási rendszerünk output alapú. Ahányszor megcsináltál valamit, annyiszor kapod meg az alapdíjat. Hogy mi lesz aztán a beteggel, meggyógyul-e, vagy otthon fekszik az ágyában és fel sem tud kelni, finanszírozási szempontból jelenleg súlytalan kérdésnek tűnik. Emellett szükség lenne olyan ellenőrzött betegfórumra, ahol a betegek validálható és védett módon visszajelzést adhatnak az ellátással kapcsolatos tapasztalataikról, hogy ezt is megbízhatóan mérni és javítani tudjuk.

Az ellátás időbeliségének javítása azért különleges lehetőség az egészségpolitika számára, mert ha kiküszöböljük a hosszú és felesleges várakozásokat, az a költségek növekedése nélkül is több egészséget és elégedettebb betegeket eredményezhet. Kétszer ad, aki gyorsan ad – ahogy a régi rómaiak mondták, persze latinul.

Említette, hogy fontos volt, hogy a beteg érezze folyamatosan, hogy ő a rendszer része és nem kallódik. Pozitívak a visszajelzések erre vonatkozóan?

Az ellátás folyamatossága szignifikánsan javult a kivizsgálási időszakban, a betegek arról számoltak be, hogy az OnkoNetwork révén folyamatosabb lett az ellátás. Ebben az összehasonlításban külső kontrollként a Bács-Kiskun Megyei Kórház új daganat gyanúval jelentkező betegei ugyanazt a kérdőívet töltötték ki, mint a kaposvári betegek.

Portfolio Private Health Forum 2019
Jön a Portfolio egészségügyi konferenciája. A részletes program már elérhető:

Értékes, európai mércével is jól látható egészségügyi kutatási projekteket visz a Syreon Kutatóintézet. Melyek ezek közül a legérdekesebbek?

Valóban, a fenntartható működésünknek az egyik pillére az európai pályázatokban, leginkább a Horizon 2020 pályázatokban történő részvétel. Sikeres pályázást követően nagy akadémiai kutatóintézetekkel együtt végzett kutatásokról beszélünk, és azt is tudni kell, hogy nagyon alacsony a pályázati sikerráta, mivel ezek közvetlen uniós elbírálású források és erős a nemzetközi verseny.

A piaci szereplőktől is érkeznek megrendelések?

Az ipari cégekkel is tartjuk a kapcsolatot, ez egy másik nagyon fontos pillér, ahol jellemzően evidenciaszintézissel és egészség-gazdaságtani modellezéssel foglalkozunk. A már meglévő adatokból próbálunk statisztikai elemzéssel, analízissel, modellek építésével következtetéseket levonni.

Milyen uniós programok futnak jelenleg?

Most hat sikeres uniós pályázatban veszünk részt, beleszámolva az augusztus végén lezárult SELFIE programot is, amely a multimorbid betegek integrált ellátási példáit vizsgálja az európai országokban. Az EU-TOPIA a rákszűrő programok európai harmonizálásra és továbbfejlesztésére irányul, ez egy ötéves projekt. Az európai országokban van szervezett vastagbélrákszűrés, emlőrákszűrés, méhnyakrákszűrés, azonban jelentős különbségek vannak megcélzott korcsoportban, a szűrőmódszerek jellemzőiben, a gyakoriságban, a szűrési programok eredményességében, költség-hatékonyságában.

Az a cél, hogy legyen egy best practice megoldás, amit az országok a szűrési programok megalkotásakor alkalmaznak?

Igen, ez a lényege, optimalizálni szeretnénk, de nem egyetlen, minden országra érvényes optimumot keresünk, hanem külön optimalizálás folyik Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Közép Európára. Mindezt számszerűen, modellekkel is alátámasztjuk, melyeket kalibrálunk, validálunk, és az eredményeket, következtetéseket roadmap formájában a döntéshozók elé tárjuk, megmutatva hogy az adott országban ők hogyan tudnák továbbfejleszteni a szűrőprogramjaikat. Emellett további futó projektünk a COMED, amely 6 országban van jelen és 2020 decemberéig tart. Ebben az orvostechnikai eszközöknek az egészséggazdasági elemzését fejlesztjük tovább közösen. Az a különleges az orvostechnikai eszközökben a gyógyszerekhez képest, hogy az eszközök dinamikusan változnak, egyik verzió követi a másikat, ezért nem tekinthetők annyira statikusnak, mint egy tabletta, ami pár év múlva is ugyanolyan marad; valamint az eszközök esetén az alkalmazók tanulási görbéjének jellemzően nagyobb szerepe van a gyakorlati eredményességben. Jelenleg is zajlik a VITAL IMI2 projekt, amely a korai öregkorban történő védőoltásokkal foglalkozik. Azt vették észre, hogy nagyon idős korban a védőoltások nyomán kifejlődő immunválasz és védettség már nem lesz olyan tartós, pedig a legidősebbek fokozottabban ki vannak téve a fertőző betegségeknek. Azt vizsgáljuk, hogy kedvező-e, ha korábban kezdjük őket oltani, illetve ki az, aki magas kockázati csoportba tartozik, és ezért a védőoltása különösen fontos. A HECOPERMED projektben személyre szabott technológiák egészséggazdaságtani elemzésén dolgozunk. Végül a HTX projektet említem, melyben a kutatási konzorcium nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megalapozza és kifejlessze az egészségügyi technológiaértékelés következő generációját. Ebben szerepet kap a mesterséges intelligencia, valamint az egyéni betegutak különbségeit is figyelembe vevő finanszírozási technikák. Hogy egy példát mondjak, egy gyógyszer vagy egy műtét hozzáadott értéke még azonos betegség esetén sem mindig ugyanakkora, mivel különböző mértékű egészségnyereséget, jóllétet eredményezhet az egyes betegekben.

Egy ilyen adatbázisból kinyerhető adat értékes lehet majd a biztosítóknak.

Ha sikerült gyakorlati szintre emelni, igen.

Fotók: Szekeres Máté

wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
barcelona katalán tüntetés rendőrség