mnb190911
Gazdaság

Hatalmasat kaszált az MNB – Honnan lett hirtelen ennyi pénze a jegybanknak?

Több mint 50 milliárd forintos nyereséget ért el az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennél nagyobb profitra majdnem négy éve nem volt példa. A nyereség szerkezete azonban jelentősen átalakult, a jegybank kamateredménye történelmi csúcsra emelkedett, a devizatartalék átváltásán viszont egyre kisebb összeget realizálnak. A kamateredmény megugrásával kapcsolatban még vannak kérdések, melyekre nem ad választ a most megjelent féléves jelentés.

Nagy Márton, az MNB alelnöke is beszél a Budapest Economic Forum konferencián október 16-án.

Bankot robbantott a jegybank

Hat hónap alatt 52,7 milliárd forint volt az MNB nyeresége, szemben a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált 18,8 milliárdos profittal. A mostani nyereségnél nagyobbat egy félév alatt utoljára 2015 második felében ért el a jegybank. A nyereség mértékét jól jelzi, hogy az utóbbi években a teljes éves profit volt 50 milliárd forint körül, most ezt sikerült fél év alatt hozni.

A jegybank most megjelent féléves jelentése szerint a nyereség megugrása elsősorban a nettó kamateredménynek volt köszönhető, mely 28,3 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 11,8 milliárddal szemben. Közben a pénzügyi műveletek realizált eredménye is 5,8 milliárdos nyereséget mutatott a tavalyi első félév 3,2 milliárd forintnyi vesztesége után.

A tavalyinál gyengébb forintot látva nem meglepő, hogy a jegybank devizaváltáson realizált nyeresége is emelkedett. Az idei év első felében 38,8 milliárd forint nyeresége volt az MNB-nek abból, hogy a korábban alacsonyabb árfolyamon bekerült devizatartalékot jórészt az állam törlesztési céljaira forintra váltotta.

mnberedmény191003kettő

A féléves jelentést átolvasva a jegybank működésével kapcsolatban egy sor érdekességre figyeltünk fel, ezért most részletesebben ismertetjük a legfontosabb trendeket a kamateredményben és az árfolyamon realizált profitban, hiszen ezek a legfontosabb tényezők.

Honnan szedett be hirtelen ennyi kamatot az MNB?

A jegybank kamateredményét két részre lehet bontani, a devizában és a forintban elszámolt eredményre. Mindkettő a jegybank által kapott és kifizetett kamatok különbözete. Az idei első félévben a forint kamateredmény 15,5 milliárd forint volt, míg a devizában elszámolt nettó kamateredmény 12,8 milliárd forintra rúgott. Különösen utóbbi mutatott jelentős emelkedést a tavalyi 0,4 milliárd forint után, vagyis devizában realizált sokkal nagyobb nyereséget az MNB, főleg ez javította az eredményt.

Érdemes egy kicsit hosszabb távon is megvizsgálni a kamateredményt: korábban évekig az volt megszokott, hogy a forintban elszámolt veszteséget a devizában keletkező profit kompenzálta. Akkoriban a kérdés csak az volt, hogy melyik tétel a nagyobb. 2016 óta viszont egyértelmű fordulat látszik a kamateredményekben, mostanra mindkét tétel pozitív lett, ezzel lendült a korábbi nulla körüli eredmény egyértelműen nyereségbe. De mi okozta ezt a fordulatot?

  1. Egyrészt a jegybank önfinanszírozási programjával fokozatosan építette le a korábban több ezer milliárd forintos irányadó eszköz állományát, amire korábban kamatot kellett fizetnie. Ez mostanra gyakorlatilag nullára csökkent, elsősorban ez javította a forint kamateredményt.
  2. Ezzel párhuzamosan viszont a korábbi jelentős deviza kamateredmény visszaesett, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben visszaestek a hozamok, a kötvénypiaci befektetők egyre nehezebben tudnak érdemi hozamot elérni a jó minőségű állampapírokon. Márpedig az MNB nagyrészt ilyen jó minőségű állampapírokban kezeli a devizatartalékot.

De térjünk vissza az idei első félévhez! A forint kamatbevétel az egy évvel korábbi 16,8 milliárd forintról 20,5 milliárdra emelkedett, miközben a kamatkiadások 5,3 milliárdról 4,9 milliárdra estek vissza. Vagyis itt nem volt jelentős változás, nem ez okozta a teljes nettó kamateredmény megugrását.

A deviza kamateredményben sokkal több az érdekesség. A bevételek 70 milliárdról 149 milliárd forintra ugrottak, vagyis több mint megduplázódtak. Ez nem is elsősorban a devizatartalékon elért nyereségnek, hanem a devizában elszámolt kamatjellegű bevételeknek volt köszönhető, azok összege ugyanis 41,2 milliárd forintról 109,7 milliárdra nőtt. Közben a devizában elszámolt kamatjellegű ráfordítások is 65,6 milliárdról 133,2 milliágra nőttek.

Vagyis ennek alapján a bevételek és a kiadások párhuzamosan emelkedtek a kamatjellegű tételeknél, ami esetleg arra utalhat, hogy a devizaárfolyamok is okozhattak kilengést.

A magasabb kamateredmény döntően az emelkedő devizatartalékok utáni magasabb kamatbevételekre vezethető vissza

 - írja a féléves jelentésben az MNB.

Vagyis a kamateredmény javulása döntően annak köszönhető, hogy a devizatartalék kamatbevétele 10,5 milliárd forinttal magasabb volt. Ez persze még nem magyarázza azt, mitől nőtt hirtelen a duplájára a kamatjellegű bevétel és kiadás is, a jelentés szerint ez „nagyrészt az értékpapírok beszerzéskori árfolyam-különbözetének amortizációját, valamint a származékos ügyletek devizaárfolyam-változáshoz nem kapcsolható bevételeinek és ráfordításainak az egyenlegét tartalmazza”. Ezen túl a jegybank kérdésünkre sem részletezte a jelentős eltérés okát. De ennek eredményhatása minimális volt, hiszen a bevételekkel együtt a kiadások is nőttek.

A devizatartalékon elért magasabb hozamot azzal indokolják, hogy emelkedett a devizatartalékok összege, valamint átalakították a befektetési stratégia egyes elemeit. Erről azonban szintén nem árultak el részleteket kérdésünkre.

Még mindig jól keres a gyenge forinton az MNB

Említettük cikkünk elején, hogy a devizaváltáson továbbra is nyereséget realizál az MNB, ez a profit az első félévben 38,8 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 29,7 milliárddal szemben. A jegybanknak akkor keletkezik nyeresége, amikor az alacsonyabb átlagárfolyamon bekerült devizatartalékot átváltja forintra, ezt általában az ÁKK devizakötvény-törlesztései és kamatfizetései, az uniós források leváltása vagy a jegybanki devizaswap-műveletek miatt teszi.

A devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama közben folyamatosan emelkedik, hiszen például a beáramló uniós pénzek a jelenlegi, magasabb árfolyamon kerülnek bele. Június végén ez az átlagárfolyam 311,43 volt, miközben a piaci árfolyam 323,54-nél járt. Menetközben ez persze változott, de mindig a váltáskor aktuális különbözetet realizálta a jegybank nyereségként.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a forint június óta látott további gyengülése miatt a jelenlegi 330 feletti euróárfolyamnál még nagyobb az MNB profitja a devizaváltáson.

A devizaátértékelődés teljes hatása egyébként 83,2 milliárd forint volt az első félévben, a fennmaradó 44,3 milliárd forint nem realizált nyereség a kiegyenlítési tartalékot növelte. Ez a kiegyenlítési tartalék június végén 213,9 milliárd forint volt, ennyi a jegybank nem realizált nyeresége az átlagos bekerülési árfolyam és az aktuális piaci árfolyam különbségén.

wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
barcelona katalán tüntetés rendőrség