Ipar 4.0 robot
Gazdaság

Magyarországra is betört a negyedik ipari forradalom - Több helyen már a legkorszerűbb eszközök működnek

A legkorszerűbb egészségügyi eszközök jelenleg az állami kórházaknál is elérhetők, de a további innovációval kapcsolatosan komoly problémát jelent ezen intézmények magas adósságállománya. Az ipari és mezőgazdasági cégek viszont számos területen fejlesztenek, egyes üzemek már teljesen robotizált gyártósorokat és önvezető járműveket is használnak Magyarországon - mondta Kővágó Károly, az Asseco Central Europe Magyarország vezérigazgatója. Az Asseco egyébként számos ilyen innovációból kivette a részét; informatikai szoftvereik a legmodernebb egészségügyi eszközök és gyártási technológiák hátterét biztosítják, de fejlesztenek megoldásokat pénzintézeteknek is. A vállalat vezetője elárulta azt is, hogy kisebb költségvetésből, a kkv-szektor szereplői is sikeresen innoválhatnak, ilyen eszköz lehet például a vizualizáció is.
Tóth Gyula, az Asseco Central Europe szenior csoportvezetője is előad a Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencián. Regisztráljon Ön is!

Portfolio: Miben jelent előnyt az informatikai rendszerük az alternatívákhoz képest?

Kővágó Károly: A MedWorkS rendszer a mai napig az egyetlen olyan informatikai rendszer a piacon, amely egy kézből nyújtja az egészségügyi ellátóknak a legszélesebb körű funkcionalitást, teljes körűen integrált kémiai és mikrobiológiai laboratóriumi, valamint gyógyszertári funkciókkal együtt. Ezeknek a rendszereknek 7x24 órában, folyamatos üzemben kell kiszolgálni a kórházakat, sosem állhatnak meg, ezért az ügyfeleinknek a funkcionalitás mellett biztonságot kell nyújtanunk abban, hogy a legkritikusabb informatikai vészhelyzeteket is képesek vagyunk kezelni. Ezt a magas fokú bizalmat mutatja, hogy az ügyfeleink között van az ország legmagasabb IT biztonsági előírásai mellett működő MH Egészségügyi Központ, ismertebb nevén a Honvédkórház is.

Van Magyarországon kereslet az egészségügyi innovációra? Kik képezik az ügyfélkörüket?

A kórházak sajnos ma nem jelentenek fizetőképes keresletet, komoly problémát jelent ebben a szegmensben a napi működésben jelentkező folyamatos és nagyon magas adósságállomány. A teljes kórházi piacon a kórházak mindössze kb. 10%-a képes a számlákat határidőben fizetni. Mindez jelentősen kihat a piacon működő vállalatok innovációs képességére is, hiszen emiatt az innovációba történő beruházáshoz a vállalaton belül nem áll rendelkezésre elegendő forrás, azt vállalaton kívül kell megtalálni. Mi az elmúlt években meg tudtuk teremteni ezeket a forrásokat pályázatokon keresztül, és 2017 ősze óta folyamatosan dolgozunk a jövő egészségügyi informatikai rendszerén, amely a betegellátási folyamatokban, körülményekben érezhető változásokat, fejlődéseket is figyelembe veszi és ad hozzá informatikai támogatást. Emellett kisebb léptékű innovációkon is folyamatosan dolgozunk, amelyek most a betegbiztonság, ágy melletti betegellátás támogatása, egészségügyi adatok elemzése, döntéstámogatás területén zajlanak, de sok egyéb tervünk is van.

Elképzelhető Ön szerint, hogy a magyar közegészségügy technológiai fejlettsége is felzárkózik a magánszektoréhoz a közeljövőben? Hogy lenne ez elérhető?

Magyarországon az állami és magánegészségügy technológiai fejlettsége között egyelőre még nincs nagy különbség, sőt jelenleg a közegészségügy előrébb jár. A legkorszerűbb, legprecízebb (és persze ezáltal a legdrágább) technológia eszközök ma az állami egészségügyben vannak, amelyek olyan diagnosztikai és műtéti eljárásokat tesznek lehetővé, amelyek a magán egészségügyben nem elérhetők. Az állami egészségügyi intézményekben az elmúlt időben jelentősen javult az eszközök életkora is a kormány által támogatott fejlesztéseknek köszönhetően.

A páciensek választása a konkurens közfinanszírozott ellátásoknál nem elsősorban a fejlettebb technológia, hanem a zsúfoltság elkerülése, a rövidebb várakozási idő, a szolgáltatás jellege, pácienssel való törődés minősége és a páciensre fordított idő mennyisége miatt esik a magán egészségügyre. Az állami egészségügynek, ha versenyezni akar a magán egészségüggyel, akkor ezeken a területeken kellene jelentősen fejlődnie.

Milyen Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiákat fejlesztettek? Van olyan üzem Magyarországon vagy a régióban, amely az Önök megoldását használja?

2017 óta az Asseco Csoport tagja a szlovák zsolnai központú CEIT cég, ami piacvezető Szlovákiában a maga 400 szakértőjével és 20 millió eurós árbevételével.  A tavalyi elsődleges piackutatás alapján döntöttünk a magyarországi megjelenésről, amit idén tavasszal kezdtünk meg. A CEIT fő tevékenységi területe a „factory digitalization” - digital twin, logisztikai folyamatok optimalizációja, ergonometriai mérések, saját fejlesztésű AGV-k (önvezető járművek) szállítása és integrálása a partnerek belső logisztikai folyamataiba.  Legnagyobb partnereik a Skoda és a Volkswagen, de partner a KIA, a Jaguar és számos autóipari beszállító. Számos egyéb területen vannak referenciák - a teljesség igénye nélkül vasúti kocsi szerelő üzem, ablakgyártó cég, gépjárműabroncsgyártó is.

Melyik volt a legnagyobb Ipar 4.0-s implementációs projektjük? Melyek voltak ennek a legfontosabb tanulságai?

A pozsonyi Volkswagen gyárban megvalósított folyamat-automatizálási projektek. Ott több részlegben emberi beavatkozás nélkül zajlanak a gyártási-logisztikai folyamatok robotok és AGV-k segítségével. Más részlegekben pedig más gyártók rendszereivel került integrálásra a CEIT által szállított AGV-rendszer, mindez a CEIT saját fejlesztésű vezérléstechnikájával.

Mely Ipar 4.0-hoz köthető megoldások állnak most a hazai nagyvállalatok fókuszában?

Az elmúlt hónapokban számos hazai ipari (elsősorban autóipari) cégnél jártunk, de több mezőgazdasági cégnél is.  A tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozást meghaladó igény van a belső logisztikai folyamatok optimalizálására, illetve a széleskörben is ismert emberi erőforrás hiány miatt a belső anyagmozgatási feladatok –(például targoncázás) kiváltására elsősorban AGV-kel. Az okok szinte mindenhol azonosak: nincs elegendő targoncás szakmunkás, árumozgatás közbeni károk csökkentése, az áruszállító (targoncás, sofőr stb.) egyedi döntéseiből adódó kiesések csökkentése (oda pakol, ahova éppen jónak látja, a következő munkafolyamatban meg csak keresik a tételt)

Fontos felhívni a figyelmet, hogy komoly előkészítő munka szükséges az automatizálás előtt, amit a meglátogatott cégek közül több is elmulaszt(ott) és a megvásárolt gép ott áll a sarokban.

A gyártási folyamatok és logisztika előzetes teljes körű dinamikus szimulációjával azonban láthatóvá válnak a problémás területek, a szűk keresztmetszetek, problémás technológiai folyamatok.

Gyakran hallani, hogy a sokak által az SSC-k és az összeszerelő-üzemek hazájaként emlegetett Magyarország munkaerőpiacát kifejezetten hátrányosan érinti majd az automatizáció. Önnek mi a véleménye? Fel kell készülnünk a technológiai munkanélküliség újabb hullámára vagy képes lesz hazánk több százezer ember átképzésére?

Véleményem szerint nincs más út, mint a folyamatos képzés, átképzés és a digitalizáció. A termelési lánc összes eleme - végső megrendelő és a beszállítók -, folyamatosan nyomás alatt van.  Elvárás a hibátlanság és a csökkenő gyártási költségek. Ezeknek az elvárásoknak a növekvő bérek, létszámhiány mellett kell megfelelni. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az adott cég nagyon gyorsan lecserélésre kerül, tönkremegy vagy felvásárolják.

Milyen tanácsot adna azoknak a hazai kkv-knak, amelyek kisebb költségkeretből szeretnének Ipar 4.0 megoldásokat implementálni?

Kis forrásból is lehet látványos eredményeket elérni, például a vizualizáció segítségével: például e-kanban táblák, amik perce pontosan mutatják a termelési célszámokat és a valóságot. Ez magában nagyon motiváló, nem véletlenül használják széleskörűen. De a vizualizáció segítségével nagyon látványosan kimutatható a belső anyag- és emberi erőforrásmozgás is.

Továbbá, számos hazai és EU-s forrás áll rendelkezésre a „kisebb költségkeret” biztosítására, esetlegesen a saját forrás bővítésére. Azonban az implementálás előtt mindenképpen javaslom olyan független szakértő(k) bevonását, akinek tapasztalatára támaszkodva valóban bizonyítható az adott Ipar 4.0-as megoldás hasznossága, mert elképzelhető, hogy az adott költségkeretet egy másik területre fókuszálva valóban elérhető a kívánt üzleti cél.   

Miben korszerűsíti a pénzügyi intézmények mindennapi teendőit a pénzügyi IT-rendszerük? Van olyan pénzintézet Magyarországon, amely aktív felhasználója ennek a megoldásnak?

Pénzügyi területen történelmi okokból partnereink (áruhitelezés terén) jellemzően külföldiek, olyan nagy országok, mint Oroszország, Kazahsztán vezető pénzintézetei. Emellett a bővülés jegyében most fejlesztünk egy új, - a biztosítóknak kötelezően bevezetendő - az IFRS17 jelentéskészítést támogató megoldást.   Erre már hazai megrendelő partnerünk, és több külföldi biztosítóval is szerződés aláírás előtti állapotban vagyunk.

Használnak a rendszereik mesterséges intelligenciát?

Az emberi gondolkodási megközelítést figyelembe vevő fuzzy logikát igen, mely tekinthető a modern AI megoldások elődjének. Pont ez biztosítja a magas rendelkezésre állást az AGV eszközökben. Másik fontos terület a kiterjesztett valóság, amely tekinthető az AI egy speciális alterületének és egyik legmodernebben fejlődő humán interfésznek.

Hogy katalizálhatná az állam vagy a hazai piac szereplői az innovációt Magyarországon?

Célirányos modern oktatási módszerek támogatásával, integrált megoldások preferálásával.

Mozit kaphat a Köki
Nincs meg a harmadik: nem is foglalkozott ma velünk a Moody’s
deutsche bank_getty
Frankfurti tőzsde
applearfolyam
trump, christmas
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Nincs meg a harmadik: nem is foglalkozott ma velünk a Moody’s