GettyImages-1064085060_2040
Gazdaság

Megőrjít minket a digitális világ, csak látogatóba megyünk majd a valóságba

Hosszútávon a gazdaság sokkal elvontabb és virtuálisabb lesz, mint amit eddig ismertünk, az emberek pedig nem csak kívülről nézik a digitális világot, hanem be is lépnek abba – véli Tomás Sedlacek cseh közgazdász. A szakember szerint könnyen lehet, hogy húsz év múlva majd csak kívülről szemléljük egy ablakon a valóságot, és néha látogatunk oda, ahogy ma az erdőbe megyünk kirándulni.

Mit gondol a régiós országok gazdaságairól húsz év múlva? Csatlakozni fogunk például az eurózónához?

Igen, szerintem Közép-Európa is csatlakozik majd a valutaövezethez.

Ha komolyan vesszük az európai integrációt, akkor törekednünk kell az euró bevezetésére, különben a másodosztályban találjuk magunkat.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők! A sorozat eddig megjelent darabjait ide kattintva érheti el.

Gazdaságilag és életszínvonalban is felzárkózhatunk Nyugat-Európához?

Az euró nélkül nem, ahogy a strukturális alapok forrásai nélkül sem, illetve anélkül sem, hogy az Európai Unió partnerei legyünk potyautasok helyett. A felzárkózás sokkal inkább mentális és politikai változást igényel, mint gazdaságit.

Mi lehet a régió demográfiai problémáinak megoldása a következő évtizedekben?

Elsősorban a munkaerő mobilitása, a kiegyensúlyozottabb családok, a megfelelő bevándorláspolitika. Emellett szükség lesz a nyugdíjrendszerek reformjára, illetve több részmunkaidős állást kellene teremteni az időseknek. Fontos lenne, hogy az elmaradott régiókban további munkahelyek szülessenek, ez részben megoldódik majd automatikusan a robotizáció elterjedésével.

GettyImages-1064085058
Forrás: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

Lassan mindenhonnan azt halljuk, hogy a robotok majd elveszik a munkahelyünket. Mi lehet a munka jövője? Reális veszély, hogy 2040-ben csak robotok fognak dolgozni a gyárakban?

Kezdjük azzal, hogy ma már nem dolgozunk a szó klasszikus értelmében. Nézzük csak meg, egész nap beszélünk, a legtöbb ember, a legtöbb gazdasági tevékenység beszélgetésből áll. A bankolás, a biztosítás, a telekommunikáció valójában nem más, mint szabályozott beszélgetés.

Ha valaki a középkorból felébredne most és látna minket dolgozni, akkor azt hihetné, hogy pihenünk.

Ha viszont látná, hogyan pihenünk például futással, kerékpározással vagy más sporttal, főzéssel, kertészkedéssel, akkor azt hihetné, hogy dolgozunk. A kemény fizikai munka, amiről korábban azt gondoltuk, hogy elpusztít minket, ma kis dózisban egészségesnek számít.

Ezek az előjelei annak, hogy a következő években-évtizedekben a munka új fajtái fognak megjelenni, melyek ma még elképzelhetetlenek. De ez nem az a munka lesz, amit a múltban értettünk alatta.

Szélsőséges esetben azt is el tudom képzelni, hogy a jövőben az embereknek nem kell majd dolgozniuk azért, hogy megéljenek, csak elhivatottságból fogunk dolgozni.

Néhány évvel ezelőtt azt mondta, hogy a jövő megjósolhatatlan. Komolyabb gazdasági trendek azért látszanak a következő húsz évre?

A jövő veszélyesebb akkor, ha előre jósolhatónak tartjuk. Egyrészt szerintem hamarosan jön majd egy újabb gazdasági válság, csak még nem tudjuk, mikor, és erre ma kevésbé vagyunk felkészülve, mint 2007-ben. Másrészt hosszútávon a gazdaság sokkal elvontabb és virtuálisabb lesz.

A digitális világot nem csak egy zsebünkben hordott kijelzőn keresztül nézzük majd, hanem be is lépünk oda. Az egész életünket, a figyelmünket egy ilyen lakható Sohaországba fogjuk áttelepíteni.

A valóság csak egy olyan dolog lesz, amit egy ablakon keresztül szemlélünk majd. Persze néha visszalátogatunk majd, hogy meglátogassuk a „jó öreg valóságot”, de csak úgy, ahogy ma meglátogatunk egy erdőt évente néhányszor, nem többször. Vagyis egy digitális világban fogunk élni és dolgozni, aztán néha-néha visszatérünk a jól megszokott valóságunkhoz.

GettyImages-1064085062 (1)
Forrás: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

Mit gondol a mai politikusokról? Jobbak vagy rosszabbak, mint tíz éve? Milyenek lehetnek tíz év múlva?

Sokkal rosszabbak a mai politikusok, mint a tíz évvel ezelőttiek, a nemzetek közti együttműködésre törekvés teljesen befagyott. Reménykedek abban, hogy ez új energiával tölti majd fel az európai integrációt a különállás mostani ciklusa után.

Ha a 2007-2009-es gazdasági válság ma történne, akkor a hatásai sokkal rosszabbak lennének.

A Brexittel lábon lőttük magunkat, semmin nem segít, de rengeteg energiát visz el. Olyan, mintha a teljes házát felújítaná valaki, új padlót, festést csinálna, kipakolná az összes bútort, aztán amikor a családtagjait meghívja magához, akkor senki nem venné észre a különbséget. Az Egyesült Királyság sem mozdul semerre, ugyanott marad, ahol eddig Európához közel és távol az USA-tól. Olyan ez, mint elválni valakitől úgy, hogy közben nem költözünk külön.

A nagy globális technológiai cégek, mint a Facebook, az Apple vagy a Google egyre jobban átszövik az életünket. Hogy tudjuk szabályozni ezeket a cégeket? Szükség van szigorúbb szabályozásra?

A külső szabályozásból elmozdulunk a belső felé. Mindenkinek a saját kapitalistájának kell lennie, a saját lelkét kell menedzselnie. A digitális világnak sokkal nagyobb hatása van, mint amit a gazdasági logika indokolna. Sokkal jobban kapcsolódunk ehhez a digitális világhoz, mint amennyire hasznosnak érezzük.

Nem ismerek olyan embert, akinek az újévi fogadalma az lenne, hogy több időt akar a mobiltelefonjával tölteni és kevesebbet a gyerekeivel. Ez leszívja a lelkünket.

Lassan olyanok vagyunk, mint Gollam A gyűrűk urából, aki meg akarja érinteni a gyűrűt, szeretgetni akarja, de emlékezhetünk, hogy sosem használja azt. Csak meg akarja érinteni, szeretgetni, a zsebében tartani.

Mit gondol a geopolitikai kockázatokról? Van esély arra, hogy egy komolyabb háborút lássunk a következő húsz évben?

Mindig van esély egy háborúra, az első és a második világháború is meglepetésszerűen tört ki. Napjaink háborúja azonban különböző, nem fegyverekkel és vérrel vívják, hanem klikkekkel, információval, az igazság befolyásolásával zajlik. Németország és Franciaország például ma szövetségesek, de valójában az emberek utálják egymást.

A jó és a rossz közti harc nem tiszteli a határokat, az emberek szívébe férkőzik.

A címlapkép forrása: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Roska Botond