Szócska Miklós
Gazdaság

Igazi magyar sikersztori: budapesti szellemi műhely mutatja az irányt a nemzetközi egészségügyben

A saját egészségünk sem fenntartható, ha nem találunk innovatív megoldásokat, digitális egészségügyi innovációkat a problémák kezelésére - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapító igazgatója. A korábbi egészségügyért felelős államtitkárral arról beszélgettünk, hogy az egészségügyben az egyik legjelentősebb fejlődési irány mindenképpen a big data, az egyetemen különböző betegségcsoportokban próbálják összekötni a genomikai és egyéb diagnosztikai adatokat, amivel teljesen új távlatok nyílhatnak meg a gyógyításban. Hangsúlyozta: a digitalizáció az egészségügyben is elhozta a diszruptív folyamatokat, az okos eszközök megjelenése pedig az orvosi praxisokban megváltoztatja az alapvető viszonyokat.
A gyógyítás átalakulásával is kiemelten foglalkozunk a Portfolio Private Health Forumon. Még nem késő jelentkezni:

Eltelt 5 év egészségügyi államtitkárságának vége óta. Mondana egy jó és egy olyan dolgot, amire nem szívesen emlékszik az államtitkári időszakból?

Szócska Miklós: Ha csak arra gondolok, hogy a közösségi terekben nem dohányzunk, akkor már megérte, a 4-4,5 órás átlagos alvási idők után élvezem a napi 6 óra luxusát...

Korábban azt vallotta, hogy csak úgy lehet megreformálni az egészségügyi rendszert, ha a változás folyamatos, és nem kampányszerű. Most már, hogy eltelt öt év államtitkársága óta, továbbra is ugyanígy gondolja?

Tartom magam ahhoz, hogy nem kommentálom az itthoni egészségpolitikát, hadd említsek inkább néhány nemzetközi példát. Lettország egészségügyi minisztériumának egy éven keresztül változtatásvezetési képzést nyújtottunk egy uniós projekt részeként, amelynek megvalósítását központunk nyerte el. 120 lett kolléga és a miniszteri kabinet egy éven át velünk dolgozott változtatási kezdeményezéseken és reformjaik megvalósításán. Az Egészségügyi Világszervezet európai központja felkért, dolgozzunk ki egy javaslatot arra, hogy az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) egyfajta reform és változtatásvezetési műhelyként nyújtson támogatást az egész régióban, és már túl is vagyunk az első előkészítő látogatásokon.

Úgy néz ki, hogy az eddig végzett módszeres munkának most teremtődött meg a piaca összeurópai szinten.

Ha azt mondanánk, hogy mostantól csak ezzel foglalkozunk a következő két évben, akkor a naptárunkat ilyen munkákkal meg tudnánk tölteni.

Mit oktatnak ennek keretében, milyen tudást adnak át a gyakorlatban?

Képzésünkben kellő hangsúlyt kap a módszeres változtatás. Mindez azt jelenti, hogy végig egységes változtatási folyamatban kell gondolkodunk. Fel kell tennünk a kérdést és egyértelmű választ kell adnunk arra, hogy miért csináljuk mindezt és ennek nyilvánvalónak kell lennie azok között is, akiket érint a változtatás. Ez az egyik legfontosabb eleme a változtatási folyamatnak, a kommunikációnak és tervezésnek is e köré kell épülnie. Nem ígérgetésekkel, hogy én ezt vagy azt fogom csinálni, vagy ilyen vagy olyan "Kánaánba" fogunk érkezni, hanem folyamatos és agilis egyeztetések során egy értelmes változtatási célban és az oda vezető útban meg kell velük állapodni. Legyen valamiféle társadalmi, közösségi vagy szakmai minimum.

Egy hazai példát említek: a szervtranszplantáció kérdését. A szervdonációs rendszer paranoiás feltételek között működött, és életek múlhattak azon, hogy politikailag lehetetlenségnek számított nemzetközi szervdonációs szervezethez csatlakozni. Amikor beléptünk az ajtón egyből olyan szinten ültünk le beszélni az érintettekkel, hogy az összes transzplantológus sebész a szobában volt, sőt ott voltak a szervátültetett betegek érdekvédelmi szervezeteinek képviselői is, illetve részt vehetett a sajtó is. Végigegyeztettük, hogy mi lenne a normális megoldás. Eljutottunk velük egy olyan konszenzusig, amelynek köszönhetően fénysebességgel emelkedett a szervtranszplantációk száma, és rengeteg ember annak köszönheti az életét, hogy egy módszeres változtatással a betegeket és a rendszer szereplőit magunk mellett és a kriminális ügyeket magunk mögött tudtuk. Az akkor megteremtett szakmai együttműködés ma is működik, azóta hazaköltöztették a tüdőtranszplantációt is Bécsből. Ilyen és ehhez hasonló megoldásokon dolgoztunk a lett kollégákkal, elképesztő érzés volt látni a fejlődésüket.

És ez a módszeres változtatás, adatok, big data hozzáállás nélkül semmit sem érne?

Az egészségügyben az egyik legjelentősebb fejlődési irány mindenképpen a big data. A rendszer tervezéséhez, vagy akár a politikai játszmákhoz elkezdtünk adatokat, adatbányászatot használni.

Mert ha közvetlenül az adatokhoz nyúlunk, és

ha közvetlenül adatbányászunk akkor az adatokban lévő mintázatok alapján átláthatjuk a káoszt és ezek alapján a meglátások alapján szabhatjuk át a betegutakat, ezek alapján fejleszthetjük beszerzési rendszereinket.

Manapság ezeket az eseteket otthoni módszertani műhelyek fejlesztésében és nemzetközi képzésekben használjuk. A lett kollégák a mi módszereinket például arra is használták, hogy monitorozzák drága diagnosztikai eszközeik kihasználtságát és méltányos és szükséglet alapú döntést hozzanak, ha valaki új gépet akar beszerezni.

Ezekkel a módszerekkel nem az elődeink útját jártuk, akik rengeteg időt és pénzt vesztegettek gigászi adattárházak és komplex vezetői információrendszerek kockázatos kimenetelű fejlesztésével. Nekünk nem kellett várnunk kontrollingrendszer felállítására, közvetlenül adatbányásztuk a kórházak évi 2,6 millió átutalását és 48 ezer szerződését cégadatbázissal együtt. Az életmentés, rendszerfejlesztés és közpénz-megtakarítás már a mostani adatokból is kinyerhető. Csak egy példa: a szakma jelzése alapján figyeltünk fel rá, hogy az onkológiai betegutak központosítása után két év alatt majdnem 40 százalékkal megnőtt a daganatos májáttét műtétek száma. A májsebészek korábban pont ennyi beteget kerestek hiába a rendszerben, a segítségükkel és a betegutak hálózatelemzésével ráláttunk arra, hogy a betegek hogyan bolyonganak a rendszerben. Ezek az eredmények meggyőztek minket arról, ez a jövő útja. Egy tavalyi projektünkben a Semmelweis Egyetemen azon is dolgoztunk, hogy összekössük egyes neurológiai és urológiai betegségcsoportokban a genomikai és egyéb diagnosztikai adatokat, hogy ezek alapján legyünk képesek új összefüggéseket keresni például arra, hogy melyik betegcsoportnál, melyik terápia lehet eredményes.

Teljesen új távlatok nyílhatnak meg, ha a betegek életmódi adatait egy okoseszközön keresztül összekötjük a diagnosztikai adatokkal, sőt, ha összehasonlításokat végezhetünk más betegek kezelésének eredményességével, hogy a betegeknek legmegfelelőbb megoldást találjuk meg.

Szócska Miklós

Jól láthatóan kezd kirajzolódni, hogy az ellátórendszerek ennek az adatvezérelt "digitalis iker" logikának megfelően fognak fejlődni a jövőben.Az elektronikus egészségügy és az adatbányászat, összefoglaló névvel a digitális egészségügy olyan diszruptív megközelítéseket hoz a modern egészségügybe, mint ahogy diszruptív volt az, hogy mi módszeres változtatással nem egészségpolitikai tézis megfogalmazásra építettünk reformot.

Az adatokra és az elektronikus megoldásokra épített megközelítések az egészségügy teljes átalakulását eredményezik és az egész szakmát újragondolásra kényszerítik.

Ennek megfelelően Magyarországon a jövő digitális egészségügyét alapozza meg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér?

Igen, ez adja az egésznek az alapját, a jelenlegi korlátai mellett is remek kiindulópont, sok ország irigyli. A rendszert használó háziorvosok is most kezdik el érezni ennek az előnyét, mert követni tudják, mi történik a betegeikkel, akiket beutaltak kórházba, vagy megnézhetik a gépen az otthon felejtett leletet. És ez csak a kezdet. A szűrési emlékeztető, vagy a terápiás emlékeztető bekötése egészséget fog adni az embereknek, mert például folyamatosan ráláthat az orvos a beteg vércukorszintjére, az inzulinadagolásra. Javulhat a terápiás együttműködés.

Meggyőződésem, hogy a digitális megoldások segíthetik az egészségügy betegközpontú fejlődését.

Szócska Miklós

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, igazgató

Dr. Szócska Miklós 1989-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, ahol a képzés ideje alatt - erős ellenzékiként - a diákönkormányzat vezetőjévé választották. Érdeklődése ennek hatására az
Tovább
Dr. Szócska Miklós 1989-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, ahol a képzés ideje alatt - erős ellenzékiként - a diákönkormányzat vezetőjévé választották. Érdeklődése ennek hatására az Tovább

Van példa hasonlóan komplex rendszerre Európában?

Ilyen országosan egységes rendszerre kevés példa van máshol. A skandináv országok hagyományosan erősek és általában példaértékűek, hogy milyen civilizáltan és kreatívan bánnak az adataikkal, de ott is jellemzőek az adat-silók, vagy az együttműködés nélküli rendszerek. Az észtek példaértékűen megoldották, de ők csak 1,5 millióan vannak, kevés az adattudósuk és rendszeresen bennünket hívnak előadni, hogy milyen kreatív ötletekkel lehet felhasználni az adatokat a rendszer újraszervezésére, vagy a politikai játszmákra, menedzsmentkontrollra, életmentésre, a betegutak újragondolására. A velük való rendszeres tapasztalatcsere mellett előkészítés alatt van egy formális együttműködés is, amelynek keretében a mienknél szélesebb körű adatbázisaikra a mi szakembereink fejlesztenének alkalmazásokat egyfajta kiber gyakorlótéren dolgozva. Ők tényleg útmutatók az elektronikus kormányzás és a digitális jólét tekintetében. Olyan, mintha az ember egy sci-fiben lenne, ha velük beszélget.

Miért fontos, hogy nemzetközi színtérre emelkedjen az e-health, a digitális egészségügy, illetve a big data megközelítés?

Jelenleg Afrikában 1,3 milliárd ember él, akiknek 50%-a 20 év alatti fiatal. Szerény becslések szerint is a kontinens lakossága 30 éven belül a duplájára fog növekedni. Ahhoz, hogy nekik arányaiban feleannyi orvosuk legyen, mint amennyi Magyarországon van, kétmillió orvost kellene képezniük. Nincs annyi egyetem, orvoskar, és nincs olyan motiváció, hogy kétmillió orvos képeződjön és ott is maradjon Afrikában. Közben pedig a fejlett világ öregszik, a magányos idős többszörös krónikus betegségtől szenvedő páciensek ellátása pedig munkaintenzív, gondoskodásigényes feladat és ennek megfelelő ellátási formákat és munkaerőt követel meg.

Ha nem szabadítunk fel erőforrásokat arra, hogy ezt a gondoskodó részt megerősítsük, és nem automatizáljuk a diagnosztikát, nem gyorsítjuk a beavatkozásokat, akkor magunkat sem leszünk képesek fenntartható módon ellátni, hát még Afrikát.

A mi egészségünk sem fenntartható, ha nem találunk innovatív megoldásokat, digitális egészségügyi innovációkat a problémák kezelésére. Ugyanakkor Európa rendelkezik a világ legjobb egészségügyi rendszereivel. A szolidaritás és a kockázatközösség nálunk segített, hogy elterjedjenek és fenntarthatók legyenek hosszú távon ezek a rendszerek. Ezt a tudást, technológiát Európának exportálnia kell, ha nem akar alulmaradni az emberi kiszolgáltatottságot eredményező üzleti rendszerekkel szemben.

A digitális forradalomra felkészült a hazai orvostársadalom?

Még nem. Elkerülhetetlen a digitális eszközök megjelenése az orvosi praxisokban, nincs messze az az idő, amikor például az asszisztens felszereli majd a betegre az okos EKG-t, vagy betanítja mondjuk a cukorbetegek ellátásához szükséges hordozható eszközök használatát, ami majd a felhőbe tölti az adatokat, amit a háziorvos és a szakorvos együtt láthat. Megváltozik az asszisztens-beteg, az orvos-asszisztens, az orvos-beteg, az orvos-orvos viszony. A fiatalabb, digitális generációnak magától értetődőek lesznek bizonyos dolgok, sőt igénylik majd az ilyen jellegű megoldásokat. Ne felejtsük el azonban, hogy az átlagéletkor az orvosainknál 50 év felett van, bizonyos diagnosztikai szakmákban már négy évvel ezelőtt 62 év volt az átlagéletkor. Ezért amikor rájuk ömlik a digitalizációs forradalom, akkor oda fordítók is kellenek. Az karunkon éppen emiatt neveztük át a volt egészségügyi informatikai tanszéket digitális egészségtudományi intézetnek és itt olyan szakembereket képzünk, akik a digitális technológia és az orvosok, szakdolgozók közötti “fordítóprogramot” tudják adni. Egy háziorvostól nem elvárható, hogy alapból értsen egy ilyen elektronikus rendszert.

Szócska Miklós

Nem kevés olyan háziorvosi praxis van ma Magyarországon, amely betöltetlen. Vagyis itt nem az a gond, hogy az orvos hogyan használja a legújabb rendszereket, hanem, hogy a betegekhez nem jut az alapellátás. Ebben az esetben mit lehet tenni, kézenfekvő a távgyógyítás?

A receptfelírást az e-recepten keresztül már meg lehet oldani.

A digitális technológiai eszközökkel csökkenteni lehet a praxisok terheltségét.

Ha valaki csak egy tanácsért ment volna be a rendelőbe, akkor az más csatornán keresztül kaphatja meg az információt. Ebben a tekintetben nem elrugaszkodott ötlet, hogy a patikák szerepe is átértékelődik, akár a gyors diagnosztika területén, akár digitális ellátási modellekben való részvétellel. Ezért is kedvező, hogy a gyógyszertárakra nem kereskedelmi láncokként tekintünk.

A munkaerőhiányra visszatérve: a kivándorlás tekintetében 6 éve volt a csúcs, azóta folyamatosan csökken a migráció. A nagyobb elszívó erő a magánegészségügyi ellátás.

Ez alapján az a kép körvonalazódik bennem, hogy a menedzserképző központ egyfajta modern szellemi központ lett nemzetközi színtéren. Hogyan hasznosul ez a fajta tudás a gyakorlatban?

Jelenleg a nemzetközi megrendeléseink alapján ott tartunk, hogy nem tudunk annyi projektet elvállalni, amennyivel megkeresnek bennünket. Egy közép-európai szakértői központként tekintenek ránk. Igyekszünk mindenféle szakmai fejlesztési programba bekapcsolódni. A munkatársak rengeteg programban részt vesznek, ennek mókás hozadéka, hogy már véletlenül is összefutnak kollégáink nemzetközi repülőtereken.

Közben az EMK bevételeinek 85 százaléka külső programokból érkezik. Ez is a párját ritkítja a mai egyetemi világban.

Portfolio Private Health Forum 2019
A gyógyítás átalakulásával is kiemelten foglalkozunk a Portfolio Private Health Forumon. Még nem késő jelentkezni:

Fotók: Todoroff Lázár

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Roska Botond