köteg euró, pénzpolitika
Gazdaság

Nyugaton ledobták az atombombát, de mi még szárazon tartjuk a puskaport

A világon egyre több jegybank kezd monetáris lazításba, hogy újra fellendítse a gazdasági növekedést és felélessze az inflációt, ám úgy tűnik, a kelet-európai jegybankoknak eszük ágában sincs felülni erre a hullámra. Az Európai Központi Bank újra is indította a válság során használt kötvényvásárlási programját, viszont Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár. Régiós kitekintésünkben megvizsgáltuk a csehek, a lengyelek, a románok és szerbek mellett a magyar monetáris politika alakulását.

Szép növekedési kép

A régió gazdaságaiban összességében érezhető a globális lassulás, ám a kelet-európai országok növekedése még mindig meghaladja a fejlett országokét.

Tavaly az eurózóna GDP-je 2%-kal növekedett, az idén várhatóan 1% körüli lesz a bővülés.

A régiós országok ennek ellenére jól teljesítenek, egyedül a gyorsabban lassuló Csehország növekedése van 3% alatt. A gazdasági növekedés régiós élbolyában jelenleg Magyarország és Lengyelország található: előbbi 4,9%-kal, utóbbi 5,1%-kal nőtt tavaly. Azóta a negyedéves adatok alapján Magyarország átvette a vezetést, mert míg Lengyelország a második negyedévben 4,5%-os éves növekedést ért el, Magyarországon kitartott az 5%-os növekedés. Románia a 2017-es kiemelkedő 7%-os száguldásából tavaly visszavett (4,4%), de a növekedési pályáját így is komoly fenntarthatósági aggodalmak övezik. A régió legkevésbé fejlett országa, Szerbia ugyan 2018-ban még 4,3%-os növekedést produkált, de ez 2019-re visszaesett 2,9%-ra

Normalizálódó vagy fenyegető infláció?

A 2010-es évek közepi deflációs szakasz óta a régió inflációs folyamatai a jegybanki célok közelében alakulnak.  

Ezzel szemben az Európai Központi Bank nemrég újraindította monetáris lazítási programját az 1% alatti infláció, pontosabban a céltól elmaradó inflációs kilátások miatt.

Ezzel szemben a régiós országok 2-3% körüli inflációs mutatói nem indokolják a monetáris lazítást. Sőt, Románia esetében a tavalyi 4,6%-os infláció a monetáris szigorítás szükségességét veti fel, hiszen a pénzromlás üteme a 2,5%-os inflációs cél körüli ±1 százalékpontos toleranciasávból is kilépett. A 2019-es havi adatok az inflációs nyomás gyengülését mutatják, hiszen szeptemberben 3,5%, míg októberben 3,4% volt az éves infláció. Viszont az bizton állítható, hogy a román jegybanktól lazítás az elkövetkező időben nem várható, hiszen a túlhevült gazdaságban egyre növekvő külső egyensúlyi problémák láthatók.

Lengyelországban a tavalyi 1,8% után idén a 2,5%-os cél közelébe gyorsult az infláció.  Ebből fakadóan Lengyelországban az infláció nem indokolja a monetáris politika változtatását.

Csehország hasonló helyzetben van: 2019-ben a havi árindexek az év túlnyomó részében 2,5-3% körül alakultak, ami még 2% ±1 százalékpontos cél toleranciasávjába belefér.

Magyarországon az infláció októberben 2,9% volt, a fő mutató, a 3%-os cél környékén ingadozik. Így itthon sem látszik indokoltnak az árstabilitás fenntartása érdekében változtatni a monetáris politikán, főleg, hogy az előrejelzések továbbra is a 3% +/-1%-os toleranciasávon belül becsülik az infláció alakulását.

Egyedül Szerbia az, akinek az inflációs célja miatt a monetáris politikája korrekciót igényelt. A szerb gazdasági növekedés vártnál lassabb alakulása és az alacsony infláció az év második felében három alkalommal késztette kamatvágásra a jegybankot. A Bloomberg viszont úgy látja, hogy további monetáris lazításra nem lehet számítani, mert tőkekiáramláshoz és a dinár további gyengüléséhez vezetne Erre a szerb jegybank azért is szeretne odafigyelni, mert a korábbi időszak felértékelődési nyomása már enyhült a dinár árfolyamán.

A régió mindegyik jegybankjának lenne még tere a lazításra, amennyiben a gazdaságaik ezt igényelnék. Az eurózóna kamata a legalacsonyabb, -0,5%-os, és az Európai Központi Bank épp most kezdett monetáris lazításba. A régióban ezzel szemben Magyarországnak a legalacsonyabb az irányadó kamatlába 0,9%-kal (igaz, praktikusan ennél alacsonyabb a rövid lejáratú kamatszint), és Romániának a legmagasabb 2,5%-kal.

A régióban azért nem várható még monetáris lazítás, mert a régiós országok érzékenyek az árfolyamukra. Az eurózóna országaival folytatott kereskedelem során előnyükre válik az, ha jól árazzák a valutájukat. Mindegyik ország szeretné elkerülni a monetáris szigorításból adódó valutafelértékelést, de többnyire nem is szeretnék tovább gyengíteni az árfolyamukat a monetáris lazítással. Így jelenleg Kelet-Európa számára az a legjobb út, ha nem csinál semmit és kivár.

A kivárás alatt azt érdemes érteni, hogy a jegybankok a globális konjunktúra- és inflációs kilátások, valamint a nagy jegybankok (EKB, Fed) ezekre adott reakcióinak függvényében rugalmasan alkalmazkodnak a környezethez. Ez magyarázza azt is, hogy a régió egyetlen országában sem beszélhetünk monetáris politikai ciklusról.

Címlapkép: MTI Fotó/Kollányi Péter

berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
migrációmenekültektörökország