nyugdíj191203gettystock
Gazdaság

Elkerülhető a magyar nyugdíjkatasztrófa – Ennyire egyszerű lenne a megoldás?

A társadalom idősödése adottság, de megfelelő felkészültséggel ennek negatív következményei ellensúlyozhatók – állapítja meg egy friss tanulmány. A Szociológiai Szemlében megjelent írás szerint könnyen lehet, hogy a magyar nyugdíjrendszer jövőbeli problémái is kisebbek lesznek annál, amivel most riogatnak, a kulcs az lehet, hogy tovább dolgozzunk, de ez ne menjen a nyugdíjas évek rovására.

Tényleg menthetetlenül öregszik a magyar társadalom

A Szociológiai Szemlében jelent meg Gál Róbert Iván és Radó Márta „Esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében” című írása, melyben az idősödő társadalom demográfiai és nyugdíjrendszerre vonatkozó hatásait elemzik a szerzők. A tanulmány a Világbank kiadványában angolul is megjelent, amellett érvel, hogy a társadalom idősödésének következményei semlegesíthetők. A korszerkezet változása ugyanis egy sor korszerkezet-érzékeny folyamatot indít be, melyek lezajlása a társadalom reakcióitól függően ellensúlyozhatja, vagy épp felerősítheti a közvetlen létszámhatásokat.

A szerzők kiemelik, hogy az idősödés két népesedési folyamat eredménye: a javuló halandóságé és a csökkenő termékenységé. Vagyis egyre később halunk meg, miközben egyre kevesebb gyermek születik, amivel óhatatlanul nő az idősek aránya a társadalomban. A halandóság javulása ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt az eltartottak számának növekedésével, vagyis nem biztos, hogy egyre több nyugdíjas lesz a folyamat eredményeként.

Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt huszonöt évben úgy emelkedett a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora négy és fél évnyit, hogy a mindenkori kilépési életkorban mért hátralévő élettartam gyakorlatilag nem változott.

A fenti ábrán látszik, hogy az átlagos kilépési kor 1998-ban érte el a mélypontját 55,6 évvel, azóta azonban a korhatár alatti ellátások megszigorítása és a korhatáremelés jelentősen, 2016-ig 61,2 évre emelték ezt. Közben viszont a kilépéskor várható hátralévő élettartam (nyugdíjban eltöltött évek száma) 20,5 év körül ingadozott, gyakorlatilag alig változott.

A magasabb életkorokban javuló halandóság szinte teljes egészében a munkaerőpiacon jelent meg, nem a jóléti rendszerben. Mindez azért történhetett meg, mert a 20 éves hátralévő várható élettartam kontúrja 1992 és 2016 között 57 évről 61 évre tolódott (ha az iménti értékeket egész számokra kerekítjük).

Ami a 20 éves várható élettartamot illeti, 61 lett az új 57

 - állapítja meg a tanulmány.

Az Eurostat előrejelzéséből az is kiszámolható, hogy ez a folyamat folytatódik majd, 2040-ben 65,6 év lehet „az új 61 év”, vagyis akkortól számolva tudunk még húsz évet eltölteni nyugdíjasként. Ahhoz, hogy a kilépéskor várható élettartam 2040-ben is a 2016-os szinten legyen, a kilépési életkornak 4,4 évvel, évente átlag 2,2 hónappal kell nőnie. A rossz hír, hogy ez valószínűleg a korhatár további emelését hozza majd magával, hiszen a jelenlegi fokozatos emeléssel 65 év lesz a nyugdíjkorhatár.

Vagyis egyre később megyünk nyugdíjba, viszont ez a jelek szerint nem megy a nyugdíjas évek rovására, hiszen nagyjából ugyanannyi időt tudunk eltölteni a munka befejezése után, mint korábban annak köszönhetően, hogy a várható élettartamunk is emelkedett.

Mi menthet meg minket a nyugdíjkatasztrófától?

A fenti folyamat egyik fontos tényezője az egészségügyi helyzet. Nem mindegy ugyanis, hogy a várható élettartamról vagy a várható egészségben eltöltött élettartamról beszélünk. Ha ugyanis a halandóság későbbre tolódása nem jár együtt az egészséges évek növekedésével, akkor az nem igazán tudja megoldani a nyugdíjrendszer problémáit, a nyugdíjba vonulása ideje csak korlátozottan tolható ki, ráadásul sokkal nagyobb teher hárul majd az egészségügyi ellátórendszerre.

A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek kapcsolatáról is beszélgettünk a közelmúltban Spéder Zsolttal, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetőjével a Portfolio2040 interjúsorozat keretében:

Gál Róbert Iván és Radó Márta két olyan tényezőre világít rá, melyek akár bizakodásra is okot adhatnak. Egyrészt az utóbbi negyedszázadban tapasztalt folyamat összefüggésbe hozható a nyugdíjkorhatár közelébe érő korcsoportok magasabb iskolázottságával, ez pedig folytatódhat is a felsőoktatás terjedését látva. A javuló iskolázottság pedig a tapasztalatok szerint együtt jár a jobb egészségi állapottal. „Semmi okunk nincs azt feltételezni, hogy a kitolódó élettartam kizárólag az inaktív életszakaszt fogja megnövelni” – szögezik le a szerzők.

A másik tényező, hogy az alacsonyabb gyerekszám rontja ugyan a jövőbeni aktív kori létszámokat, de egyben lehetőséget teremt a ma aktív korúak fokozottabb munkavállalására és megtakarításaik növelésére. Amennyiben a kisebb termékenységű korcsoportok a lehetőséget kihasználva többet dolgoznak és többet takarítanak meg, a korszerkezet változása nem feltétlenül fogja vissza a növekedést és nem feltétlenül rontja az életszínvonalat.

Vagyis a csökkenő termékenység ugyan rontja az aktívak és az inaktívak jövőbeli arányát, rövidtávon viszont növeli azt. Ennek oka, hogy erőforrások szabadulnak fel, mivel kevesebb időt és pénzt kell gyermeknevelésre fordítani. Megnő a munkakínálat, kiváltképp a nők munkakínálata. Részben emiatt megnő az aktív korúak elkölthető jövedelme, amit megtakaríthatnak. Mindez gazdasági növekedést generál, ami addig tart, amíg a relatíve népes, de már kis termékenységű évjáratok meg nem öregszenek – onnantól az, ami addig növekedéstöbblet forrása volt, visszafogja a növekedést.

A társadalom idősödése elkerülhetetlen, a legnagyobb igyekezettel is csak elodázható, ugyanakkor a korszerkezet változása olyan korszerkezet-érzékeny folyamatokat indít be, amelyek részben automatikusan, részben sikeres közpolitikák alkalmazása, azaz egy észszerű felkészülés esetén ellensúlyozzák a negatív következmények nagy részét – áll a tanulmány legfontosabb megállapításában.

Címlapkép: Getty Images

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
dzsudzsak balazs focista