Tobias Adrian - IMF
Gazdaság

Totális változás jön a fizetéseknél: így néz ki a jövő pénze

Kovács-Dobák Géza
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?

Néhány szó a digitális jegybankpénzről:

Digitális jegybankpénz (CBDC): A digitális jegybankpénz a készpénz digitális formája. Ugyan létezik digitális számlalapú jegybankpénz, a CBDC azonban abban különbözik a digitális (kereskedelmi) számlapénztől, hogy a mögöttes fedezet nem a kereskedelmi bankoknál van, hanem a jegybanknál, így végső soron a jegybank tartozik nekünk. Ez gyakorlati szempontból azt eredményezi, hogy a digitális jegybankpénz esetén, ha a kereskedelmi bank csődbe is megy, a jegybank kezességet vállal a pénzünkért, míg a számlapénz esetén a betétünket (részben vagy egészében) elbukjuk. A készpénztől abban különbözik, hogy - ahogy azt a neve is jelzi - nem kézzelfogható, hanem digitális formában érhető el a háztartások és a vállalatok számára. A gyakorlatban a digitális jegybankpénz tokenizált formában elérhető.

Továbbá a CBDC abban más a virtuális pénztől és a kriptovalutáktól, hogy a többivel ellentétben ezt egy állam bocsátja ki, így törvényes fizetőeszköznek minősül. Így a digitális valuták felvehetik a versenyt a kereskedelmi bankok betéteivel, és kihívást támaszthatnak a jelenlegi betétgyűjtés-hitelezéssel foglalkozó, hagyományos bankok részleges tartalékolású bankrendszerének.

Szintetikus-CBDC, Tobias Adrian definíciója szerint: A szintetikus CBDC egy olyan digitális pénznem, amit a magánszektor bocsát ki, de a nominális értékét belföldi elszámolási egységben fejezik ki; átváltható készpénzre; a jegybank teljes mértékig fedezetet biztosít a pénznemet kibocsátó cég csődje ellen és kielégíti a szabályozói kötelezettségeket. Lényegében egy köz-magán partnerséget jelent, ami az e-pénzt kibocsátókat versenyre ösztönzi és megőrzi a komparatív előnyöket. A magánszektor az innovációra, a felületek dizájnjára és az ügyfélkezelésre koncentrálhat, míg a közszféra továbbra is a bizalom megteremtését segítheti.

A digitális jegybankpénz egy fontos fogalom lesz a következő években, amit az MNB az alábbi cikkünkben fejtett ki.

Fogunk látni CBDC-t a használatban egyáltalán? Ha igen, akkor ez a kiskereskedelmi forgalomban is meg fog jelenni, vagy csak a nagykereskedelmi szektorban lesz elérhető 2040-re?

Tobias Adrian: Nézetünk szerint több ország is be fogja vezetni a CBDC-t és azt nem csak nagykereskedelmi, hanem kiskereskedelmi célokra is használni fogják. Már most vannak bizonyos szintetikus formái a CBDC-nek, amit Kínán kívül más országok is bevezettek. Néhány nagy kínai techcég, amik már biztosítanak digitális készpénzt a vásárlóik számára, akit köteleznek arra, hogy tartalékokat tartsanak a kínai jegybanknál. Ez már a szintetikus CBDC egy formája. Ugyan általában nem így értelmezzük a CBDC-t, de gazdaságilag nagyon hasonlóról van szó. Más országokban több, a szintetikus CBDC-hez hasonló kezdeményezés is van.

Az a kérdés viszont még nem teljesen tiszta, hogy vajon a jegybankok fognak-e CBDC-t kibocsátani kiskereskedelmi célokra. Valami ehhez hasonlót nagykereskedelmi célokra a jegybankok biztosan be fognak vezetni.

20 év múlva a CBDC valamilyen formája fel fogja ütni a fejét.

Tomasso Mancini-Griffoli: Nehéz megjósolni, hogy hány ország fog CBDC-t kibocsátani az elkövetkező 20 évben. Ahogy a pénzügyi rendszer, a bankrendszer és a monetáris rendszer digitálizálódik, úgy a jegybank által kibocsátott digitális jegybankpénz egy természetes folyamat következő lépcsőfoka lesz.

20191024_CFTCFINTECH_1055_0339

A kettő összefügg, mivel a készpénz használata néhány országban a ma ismert formájában egyre jobban csökken. És ha ez a folyamat elindul, akkor a hálózat-hatás miatt gyorsulni fog. Minél kevesebb ember használ készpénzt, annál kevesebb üzlet fogad el készpénzt vagy fizet készpénzzel és így kevesebb készpénztranzakció lesz.

Tehát a készpénzhasználat csökkenése nagyon gyorsan történik, ha az általános használata alapvetően alacsony.

A német fogyasztók a pénzük 85%-át még mindig készpénzben tartják. 2040-re lesz még a készpénznek bármilyen hasznossága, vagy a CBDC elterjedtebb lesz?

Tobias Adrian: Nagyon vegyes a kép. Az USA-ban valójában a készpénzhasználat még mindig magas, viszont az észak- és kelet-európai országokban gyorsan csökken. A jegybankok számára felvetődik a kérdés: legyen-e digitális változata a készpénznek, amit a jegybank állít ki?

Tommaso Mancini-Griffoli: A jegybankok egy készpénz nélküli világban az alábbi kérdést fogják feltenni maguknak:

a fizetési rendszereink eléggé biztonságosak-e, ha azt a magánszektor irányítja?

Ha ezt néhány nagy külföldi cég irányítja, akkor felvetődik a biztonság és a hozzáférhetőség kérdése Kutatásokból tudjuk, hogy egyes országokban sokszor a problémát a pénzügyi elérhetőség és a bankszektor társadalmi lefedettsége okozza. Ilyen fajta problémákkal fognak szembenézni a jegybankok a jövőben, és néhány törvénykezési rendszerben a válasz ezekre a problémákra a digitális készpénz bevezetése lesz. Néhány országban pedig úgy fogják gondolni, hogy az előnyök nem múlják felül a költségeket.

Önök szerint lesz a mindennapi fogyasztónak univerzális bankszámlája a jegybankoknál 2040-re? Amennyiben igen, lesz a kereskedelmi bankszámlának értelme?

Tommaso Mancini-Griffoli: Ez alapvetően azon múlik, hogyan tervezi meg a jegybank a digitális valutáját. Szerintünk nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha minden személynek bankszámlát kínálnánk a jegybanknál.

Ez az egyik mód, de ez nagyon költséges és viszonylag kockázatos. Nem a központi bankok elsődleges feladata az ügyfelekkel való kapcsolattartás és az ezzel járó kockázatok vállalása.

Az általunk kínált módszer a szintetikus CBDC.

Ez lényegében egy köz-magánszféra partnerségen alapul. A magánszektor adná a fizetési módot, ezért ők felelnek majd az ügyfelekkel való kapcsolattartásért, a technológia kiválasztásáért, karbantartásért, a márkafejlesztésért és a kapcsolódó kockázatok kezelésért. Az állami szektor és a központi bankok lehetővé tennék a magánszektor számára a tartalékokhoz való hozzáférést.

Ez azt jelenti, hogy a magánszektor által kibocsátott érméket a központi bankok tartalékai fedeznék. A központi bank ebben jó: bizalmat kínál. Tehát a partnerség szereplői a saját hozzáadott értékükre összpontosítanak. Ez egy olyan partnerség, amely reputációs szempontjából valószínűleg kevésbé drága és kevésbé kockázatos a központi bankok számára.

Várható-e a CBDC-nek és a kereskedelmi bankok jelenlegi rendszerének a versenye, vagy sokkal inkább egy növekvő szintetikus-CBDC trend lesz jellemzőbb a stablecoin-ok felemelkedésével? A szintetikus CBDC esetében inkább a kereskedelmi bankok vagy a fintech cégek fogják betölteni a közvetítő szerepet?

Tobias Adrian: A bankok által kínált pénzügyi közvetítő szerep döntő jelentőségű a gazdasági növekedés, a tőkeelosztás, a beruházások és a megtakarítások szempontjából. A jövőt nem a bankrendszer nélkül képzeljük el. Arra számítunk, hogy a részleges tartalékolású bankrendszer tovább fog élni.

Emellett szól az az érv is, hogy a bankok is innovátorok a fintech területén, ugyanúgy, mint a startupok. Minden egyes magára valamit is adó nemzetközi bank jelentős beruházásokkal rendelkezik a fintech területén. A legszembetűnőbb például a JPMorgan-érme, amelyhez blokklánc technológiát (Distributed Ledger Technology, DLT) alkalmaz a fizetési rendszerének felépítésére az intézményi ügyfelei számára.

GFSR Press Conf photo

Én azt várom, hogy a bankok továbbra is innoválni fognak. Az viszont nem egyértelmű, hogy a jövőben az új belépők uralják-e majd a fintech szférát vagy a már meglévő kereskedelmi bankok.

Van-e létjogosultsága az digitális pénznek az azonnali fizetési rendszerek mellett?

A nagyságrendek is kérdésesek. A fintech újításaival a valós idejű elszámolási rendszerek felé haladunk. Ez lényegében egy ingyenes fizetési rendszer, amely azonnali. Így viszont felmerül a kérdés:

szükség van-e még a digitális készpénzre is, ha létezik azonnali fizetés egyik számláról a másikra? Véleményünk szerint igen.

Még mindig jut szerep a digitális készpénz számára, de ez a szerep lehet, nem lesz olyan jelentős.

Manapság az embernek van egy banki alkalmazása, megtakarítási számlája, pénzpiaci számlája és egy hagyományos bankszámlája.

Egy nap az embereknek majd lehet egy digitális készpénzszámlájuk is.

Az Egyesült Államokban és más országokban is vannak pénzpiaci alapok, amelyek természetüknél fogva valamennyire hasonlítanak a digitális készpénzre. Nagyon likvidek, azonnal átutalhat pénzt a pénzpiaci számlájáról a kereskedelmi bankszámlájára sokféle módon.

Noha ezek a pénzpiaci számlák magasabb kamatlábakat fizetnek, mint a betéti számlák, méretük még mindig korlátozott, mennyiségileg sokkal kisebbek, mint a bankszámlák. Úgy gondoljuk, hogy igenis van ezeknek létjogosultsága, de hogy vajon mekkora, az nem egészen világos még.

Továbbá ezek politikai kérdések is. Például az, hogy a központi bankok fizetnek-e kamatot a stabilcoint kibocsájtók tartalékaira. Például Kína esetében az AliPay-nek a központi bank tartalékai fejében float-okat (függőben lévő tranzakciókat) kell tartania, ám 0% -os kamatot kapnak erre. Ezzel áthárítják a 0%-os kamatot az ügyfelekre, tehát ily módon végül hasonlít a készpénzre.

Milyen kockázatokkal járna a CBDC a fogyasztók számára? Milyen feltételeknek kéne megfelelnie ezeknek a valutáknak?

Tobias Adrian: A monetáris rendszer kulcsszava a bizalom. Csak azért tartunk pénzt a bankszámlánkon, mert bízunk abban, hogy bármikor felvehetjük azt onnan. Csak azért fogadunk egy darab papírt, mert bízunk benne, hogy amikor mi akarunk fizetni vele, akkor is el fogják fogadni.

Mi a szintetikus digitális jegybankpénz koncepcióját támogatjuk, mert a központi bank iránti bizalom ott van a háttérben. Ugyanez a bizalom egy kibocsátó magánintézmény felé nem feltétlenül áll fent, ezért önmagában ez a hit nem biztosítja a CBDC értékállóságát. 

Hisszük, hogy ahhoz, hogy a CBDC sikeres legyen, teljes mértékben megbízhatónak kell lennie, ugyanolyan mértékben, mint ahogyan az euró bankjegyek megbízhatók.

Ha sikerül működőképes modellt kialakítani, akkor milyen előnyöket fog élvezni a fogyasztó a mindennapi életében?

Tobias Adrian: Digitális életet élünk. Ha belegondolunk abba, hogy miként intézzük a tranzakcióinkat, az lényegesen különbözik attól, ahogy húsz évvel ezelőtt végeztünk, és ahogy 20 év múlva fogjuk. Az okostelefonok, a digitális telefonok és az internet óriási szerepet játszanak a mindennapi életünkben. A digitális készpénzt a digitális életünkre tervezzük.

A Bank of International Settlement "pénz virág" infografikája mutatja be a digitális pénz innovációit a tipusa szerint, összehasonlítva a jelenleg is használatos pénzformákkal.

Úgy gondolom, hogy az ügyfélélmény megváltozik és potenciálisan javulhat, ha széles körben használnánk a digitális készpénzt. Az, ahogyan a kiskereskedők és a pénzügyi szolgáltatók az utóbbi időben a fogyasztókat egyre jobban kiszolgálják, úgy ebben is az ügyfélélmény javítása potenciálisan javíthatná a mindennapi életünket.

Tommaso Mancini-Griffoli:

Gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb lesz a pénzügyeinket intézni.

Manapság a pénzügyi eszközöket a blockchainre mentik át, hogy megtakarítsák a back-office funkciókat. A digitális készpénz, amely szintén létezne a blockchainen, új módot biztosítana a pénzügyi eszközök kereskedésére. Ez valójában széles körben elterjedt esete lenne a digitális készpénz használatnak, szemben a napjainkban tapasztalttal.

A bizalom önmagában hihetetlenül fontos, ami azt sugallja, hogy a CBDC-t nem feltétlenül kell széleskörűen használni azért, hogy egy nagyon fontos űrt betöltsön. Ez az űr lehetőséget teremt a CBDC más fizetőeszközökre való átalakítására. A magánúton kibocsátott fizetőeszközökbe vetett bizalom attól függ, hogy képesek vagyunk-e átváltani ezeket kormányzati kötelezettségekre, amelyekben a világ minden államában megbízunk. A CBDC pontosan ezt a funkciót kínálja a digitális világban. Még ha a CBDC-t nem is széles körben használják majd, mindaddig, amíg ott van, hihetetlenül fontos célt szolgálhat.

Kell-e majd a központi bankoknak független kommunikációs stratégiát és marketing eszközöket kidolgozniuk, hogy megismertessék a fogyasztókkal a CBDC-t?

Tommaso Mancini-Griffoli: Nagyon sok függ attól, hogy miként tervezzük meg a CBDC-ket. Ha a központi bankok új termékeként nevezik meg, és közvetlenül a könyveiken vezetett számlákat kínálnak majd a felhasználóiknak, akkor feltétlenül új kommunikációs csatornát kell majd felállítaniuk.

Lehet, hogy majd csinálniuk kell egy forródrótot is, amelyet a fogyasztók baj esetén felhívhatnak.

Tobias Adrian: Ugyanakkor az ötlet, amit mi támogatunk, az, ahol a CBDC-k miatt a központi bankoknak nem kell ezekből egyiket se elvégeznie.

A jegybankok a háttérben működnének, és vagy a bankok vagy fintech cégek üzemeltetői, de akár a távközlési szolgáltatók lennének a felhasználói felület a fogyasztók számára.

A központi bank így tehát nem lenne közvetlenül érintett, de a jegybank továbbra is a háttérben megbújna, hogy felelősséget vállaljon a megbízhatóságért.

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
dzsudzsak balazs focista