Tavaly 5,1 millióan fizettek személyi jövedelemadót Magyarországon, ezer lakosra 509 adófizető jutott, ez az arány a Dunántúl északi, valamint az Észak-Alföld középső részén volt a legmagasabb. A járások háromnegyedében a mutató nem érte el az országos átlagot, a legalacsonyabb értékek – összefüggésben a munkaerőpiaci helyzettel – az ország észak-keleti és déli, (nagyrészt) határ menti járásait jellemezték.
Az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem összege tavaly 2,8 millió forint volt. A magasabb keresetekkel összefüggésben az egy adófizetőre jutó adóalap összege a fővárosban, illetve vonzáskörzetében, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a nagyvárosok körzetében volt a legnagyobb. Ezzel szemben.
2018-ban az adófizetők 13%-ának volt 5 millió forintnál magasabb adóköteles jövedelme. Ennél magasabb arány döntően a fővárosban és az ahhoz közeli járásokban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl egyes járásaiban – összességében a járások 29%-ában – volt jellemző. A járások ötödében – főként Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon – a legmagasabb jövedelműek aránya 6,4% alatt volt.
Az utóbbi években számos tényező, többek között a gazdasági konjunktúra, a minimálbéremelés vagy a különféle adókedvezmények következtében jelentősen emelkedett az átlagos bérszínvonal. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete – a kedvezmények figyelembevétele nélkül – 219 ezer forintot tett ki. Ennél magasabb nettó átlagkereset Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében volt, a rangsor végén pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megye állt. Az átlagkereset a fővárosban 1,8-szerese a legalacsonyabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek, ez a jelentős különbség többek között az eltérő foglalkoztatásszerkezettel függ össze.
Címlapkép: Getty Images
