fortepan_84587-cimlap
Gazdaság

Jöhet a négynapos munkahét? - Van olyan magyar cég, ahol már bevezették

Két évvel ezelőtt Pócsik László, egy hernádi autórestauráló-műhely ügyvezetője úgy gondolta, megérett a helyzet arra, hogy bevezesse a négynapos munkahetet. A miértre prózai a válasz: Hernád Kecskemét és Budapest között fekszik félúton, mind a két településnek jelentős munkaerő-elszívó hatása van. „A kkv-szektor nehezen tud versenyezni egy multinacionális cég juttatási rendszerével, ezért ki kellett találnom valamit, hogy megtartsam a munkaerőt” – mondta a Portfolio-nak. A rendszer bevált: a munkáltató és a munkavállalók is elégedettek, a munka hatékonysága miatt nőtt a profitabilitás. Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy a rövidebb munkahét és a rugalmas munkavégzés a jövő, ezek segíthetnek a munkaerő-megtartásban és a gazdaság felpörgetésében. Utánajártunk, van-e esély arra, hogy a négynapos munkahét jobban elterjedjen Magyarországon és milyen hatásai lennének.

Januárban robbant a hír, hogy Európában Finnország lehet az első, ahol bevezetik a négynapos munkahetet. Napokkal később kiderült, hogy erről valójában egyelőre szó sincs, a finn kormány programjában nem szerepel a munkaidő csökkentése. Hogy egészen pontosan honnan indult útjára az álhír, nem tudni, 2019 decemberében az osztrák Kontrast írt arról először, hogy az új miniszterelnök, Sanna Marin bevezetné a négynapos munkahetet.

A politikus egyébként valóban megszólalt a témában, még a megválasztása előtt, augusztusban, egy gazdaságpolitikai témájú beszélgetésen, ahol felmerült a munkaidő csökkentése is. Ezzel kapcsolatban Marinnak is volt egy megjegyzése, miszerint Finnország termelékenységét növelhetné vagy a négynapos munkahét, vagy a hatórás munkanap. Azonban nem a kormányra kerülése utáni tervei között említette a munkaidő csökkentését. Arra, hogy valamely országban fixen négy napot dolgozzanak az emberek, nincs példa. Egyre több cég dönt azonban a modell mellett.

Így tett Pócsik László, a Sandlander nevű autó-restaurálással és átépítéssel foglalkozó hernádi cég ügyvezetője is, aki két évvel ezelőtt vezette be a négynapos munkahetet. Mint mondta, 

„Hernád abból a szempontból szerencsétlen helyzetben van, hogy épp Budapest és Kecskemét között van félúton. Mind a két városnak jelentős a munkaerő-elszívó hatása, így mind a két település komoly konkurenciát jelent humánerőforrás vonatkozásában.

A kkv-szektor nagyon nehezen tud versenyezni egy multinacionális cég juttatási rendszerével, a béremelés csak ideig-óráig tartható, ezért ki kellett találnom valamit, hogy megtartsam a munkaerőt. Törtem a fejem, mivel tudnék versenyelőnyhöz jutni, így jött a négynapos munkahét ötlete

 – mondta a cégvezető a Portfolio-nak. A Sandlandernél jelenleg húszan dolgoznak, hétfőtől csütörtökig, napi 10 órában. A Munka Törvénykönyve csak a 40 órás munkavégzést írja elő, ezért nem volt jogi akadálya, hogy áttérjenek a négynapos munkahétre.

Pócsik véleménye szerint a munkavállalók motiváltabbak, jobban teljesítenek, nincsenek üresjáratok a munkanapokon, hiszen mindenki péntekre szervezi az elintéznivalókat.

A kiszámíthatóság, tervezhetőség pedig fontos a munkavállalóknak, ahogy az is, hogy a háromnapos hétvége alatt több idő jut a pihenésre, regenerálódásra. A Sandlander ügyfélkörének jó része külföldi, de hamar megszokták, hogy pénteken nem tudják elérni a magyar céget.

Ez egy trendi, szexi dolog, Magyarországon ebben úttörők vagyunk és ezt a külföldi partnerek is értékelik. A négynapos munkahét bevezetése egyébként marketing szempontból sem volt rossz, sőt

– jegyezte meg Pócsik, hozzátéve, anyagilag is jól járt a vállalat az új munkarenddel.

"Nem mindegy, hogy egy ezer négyzetméteres műhelyben négy vagy öt napon keresztül fűtünk télen, hogy hány órán át ég a villany, és az sem, hogy hány nap kell Budapestre menni anyagbeszerző körútra" – mondta, és hozzátette, a rezsi-és benzinköltség az új munkarend bevezetése óta csökkent.

A piaci trendekkel ellentétben Pócsiknak nem kell attól tartania, hogy el akarnának menni az emberek, sőt, mióta elterjedt a szokatlan időbeosztás híre, sok önéletrajzot is kapott. Növekedést azonban egyelőre nem terveznek.

"Kézműves manufaktúra vagyunk, és a növekedés részben az ügyfelekre, részben a munkánkra fordított figyelem csorbulásával járna. Nagyon kényes az a tevékenység, amit végzünk, ebben az ágazatban európai piacvezetők vagyunk, és ide úgy tudtunk eljutni, hogy megkérdőjelezhetetlen a minőség. Tudom, hogy ez furcsa, mert minden vállalkozás arra törekszik, hogy növekedjen, de mi arra törekszünk, hogy egyre jobb minőségű munkát tudjunk végezni" – jegyezte meg.

Csekély az esély, hogy a négynapos munkarend elterjedjen Magyarországon

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke szerint

a négynapos munkahétnek egyértelműen pozitív hatása lehet, csökkentheti a fluktuációt és növelheti a munka hatékonyságát.

Azonban ahhoz, hogy valóban jól működjön a modell, a vezetőségnek ki kell kérnie a munkavállalók és az ügyfelek véleményét, és érdemes lehet akár meghatározott időszakban tesztelni az új munkarendet. A szakember azt mondta, a négynapos munkahét leginkább azért nem terjedt el még Magyarországon és Európa-szerte sem, mert nem így szocializálódtunk.

"Nehéz átállni egy bevett rendszerről egy másikra, pedig nagyon sok területen hatékonyan lehetne alkalmazni a rövidített munkarendet" - mondta, hozzátéve:

A kereskedelmi vagy szolgáltatási szektor például tipikusan alkalmas erre, akár úgy is, hogy a négynapos munkarendet különböző beosztásokkal, átlapolásokkal oldják meg. Vagyis lesz, aki hétfőtől csütörtökig dolgozik, más pedig például keddtől péntekig

Véleménye szerint, ha a kkv-szektorban általánosabbá válna a rövidített munkahét, az állami szektorban azonban nem vezetnék ezt be, akkor a négynapos munkarendet bevezető cégeknek jelentős munkaerő-elszívó hatása lenne.

Világszerte lenne igény a négynapos munkahétre

Nem csak Magyarországon, de világszerte kevés az olyan cég, ahol átálltak a rövidített munkahétre. Igény azonban lenne erre - legalábbis az amerikai Workforce Institute at Kronos felmérése szerint, amely nyolc nemzet mintegy háromezer alkalmazottjának részvételével készült.

Ez alapján, ha a bér nem változna,

a megkérdezett munkavállalók 34 százaléka szerint a négynapos munkahét lenne az ideális, míg a válaszadók 20 százaléka három nap alatt is(!) el tudná végezni a heti feladatait.

A kutatásból kiderül, hogy leginkább a kanadai, ausztrál és amerikai dolgozók vágynak a négynapos, míg az Egyesült Királyságban a legerősebb az igény a háromnapos munkahétre. Az indiai és a mexikói munkavállalók többsége azonban semmin sem változtatna, számukra tökéletesen kielégítő a heti öt nap munka.

A válaszokból az is körvonalazódik, hogy sokan hajlandóak lemondani a fizetésük egy részéről is: a felmérésben részt vevők 35 százaléka belemenne egy 20 százalékos fizetéscsökkentésbe, ha egy nappal hosszabb lehetne a hétvégéje.

Kevés a példa, egyelőre nem terjed a modell

2018-ban a Portfolio beszámolt arról, hogy egy új-zélandi alapkezelő, a Perpetual Guardian átáll a négynapos munkahétre. Az új munkarendet azzal a céllal vezették be, hogy az alkalmazottak több időt tölthessenek a családjukkal, és eközben jobban összpontosítsanak az irodai munkára.

Andrew Barnes, a 240 főt foglalkoztató cég vezérigazgatója szerint a hagyományos, ötnapos munkahét elavult, és a négynapos modell a fenntartható és profitábilis munkaerő záloga. Mint mondta,

az új rendszer következményeképp az alkalmazottak munkahellyel kapcsolatos elégedettsége 40 százalékkal nőtt, a stressz szintjük 15 százalékkal csökkent, az egyéni teljesítmény pedig 30 százalékkal nőtt.

Vagyis a munkatársak jobban teljesítettek az irodában, és jobban is érezték magukat, mint a próbaidőszak előtt.

2019 augusztusában a Microsoft japán irodáiban is bevezették a négynapos munkahetet, igaz, csak tesztjelleggel. 2300 munkavállaló élvezhette egy hónapon át a szabad péntekeket, melynek eredményeképp gördülékenyebbek lettek a meetingek, jobb lett az alkalmazottak hangulata, és 40 százalékkal nőtt a teljesítmény is.

Összességében a munkavállalók 25 százalékkal kevesebbet hiányoztak munkaidőben, 23 százalékkal kevesebb áramot használtak az irodákban, 59 százalékkal kevesebbet nyomtattak a dolgozók, akiknek 92 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten elégedettek voltak a rövidített héttel.

A vállalat a brit Guardiannel közölte, egyelőre nem biztos, hogy a világ más táján is kipróbálják a négynapos munkahetet, ahogy arról sem közöltek semmit, tervezik-e, hogy Japánban teljesen átállnak az új modellre, azt azonban hangsúlyozták, hogy folyamatosan új módszereket keresnek annak érdekében, hogy a vállalat munkavállalóinak elégedettségét növeljék világszerte.

Címlapkép: Fortepan / Adományozó: MHSZ 

Koronavírus
Koronavírus
OTP
koronavírus coronavirus virus
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
koronavírus coronavirus virus