brexit getty
Gazdaság

Rémálom lehet a londoni kiruccanás, de néhány magyar örülhet a forintzuhanásnak

Az euróval szemben történelmi mélypontra gyengült a forint a héten, azonban az angol fonttal szemben is fontos szintet láttunk: utoljára három és fél éve volt a lélektani 400-as szint felett a jegyzés. Az Egyesült Királyság fontos kirándulási célpont a magyarok számára is, ugyanakkor vannak, akiknek a külföldön dolgozó rokonok utalnak haza rendszeresen, így összességében nyertesei és vesztesei is vannak a jelenlegi helyzetnek.

A Brexit-népszavazás óta nem láttunk ilyet

Csütörtök este és péntek reggel a lélektanilag fontos 400-as határ felett is járt a font-forint jegyzés. Erre legutóbb 2016 nyarán, a Brexit-népszavazás előtt volt példa mielőtt a szigetország devizája jelentősen gyengült a kilépésről szóló hírekre.

Az utóbbi egy évben 8,5%-kal gyengült a forint a fonttal szemben, miközben az euró jegyzése „csak” 5,4 százalékkal került feljebb. Ha 2020 eleje óta nézzük, akkor 2,2 százalékkal drágult a font. A brit deviza szárnyalása főleg az utóbbi hónapokra volt jellemző, három hónap alatt majdnem 5 százalékkal esett vissza a forint. Ez annak köszönhető, hogy október végéig reális veszély volt a rendezetlen kilépés (hard Brexit), majd a határidő január végére történő kitolásával fellélegezhettek. Decemberben pedig hosszas huzavona után a brit parlament is megszavazta a kilépésről szóló megállapodást, így a jövő héten már gond nélkül elhagyhatják az Európai Uniót a britek.

Akiknek fájhat: londoni kiruccanás, internetes rendelés

A font-forint árfolyam szárnyalása elsősorban azokat érintheti kellemetlenül, akik a közeljövőben londoni kirándulást terveznek. Az árfolyamhatás miatt ugyanis magyar pénztárcával mérve szinte minden drágább lett a szigetországban. Egy év alatt közel 10 százalékos drágulás pedig már nem elhanyagolható.

London az utóbbi években egyre népszerűbb utazási célpont lett a magyarok körében, fapados légitársaságokkal gyakorlatilag pár tízezer forintból oda-vissza meg lehet járni a brit fővárost, ráadásul elég sűrű a menetrend, egy hétvége is vonzó lehet.

Januárban a 2019-es év összegzésekor a Budapest Airport is azt hozta ki, hogy London a legnépszerűbb célpont a magyar repülőtérről indulók körében, minden kilencedik utas a brit fővárost vette célba tavaly. Ez azt jelenti, hogy a 16,2 millió induló és érkező utas közül majdnem másfél millióan Budapest és London között repültek valamelyik irányban.

A londoni repülési cél népszerűsége nem csak az egyre több magyar turistának köszönhető, hanem annak is, hogy továbbra is több mint százezer magyar él a szigetországban. Ezzel kapcsolatban az egyes statisztikák ellentmondanak egymásnak: a brit statisztikai hivatal alig 90 ezer magyarral számol, ugyanakkor a Brexit utáni letelepedési engedélyért már 80 ezren folyamodtak másfél évvel a határidő lejárta előtt. Becsléseink szerint a tényleges szám akár a két és félszerese is lehet annak, amit hivatalosan kimutatnak.

A kint élő magyarok pedig évente egyszer-kétszer vélhetően hazalátogatnak, ezzel már eleve jelentős forgalmat generálnak a két reptér között, emellett a rokonok, barátok is meglátogathatják őket itthonról.

A London és Budapest között utazók mellett azok járhatnak rosszul a font erősödésével, akik valamilyen brit webshopból rendelnek árut, hiszen abban az esetben fontban van megadva a termék ára, amit aktuális árfolyamon váltanak forintra, vagyis az árfolyamváltozás azonnal megjelenik az árban.

Vannak, akik jól járnak

Persze a jelenlegi helyzetnek is vannak nyertesei, elsősorban azok, akik valamilyen formában akár rendszeresen vagy alkalmanként pénzt kapnak az Egyesült Királyságból. Az ott élő magyarok miatt ez a hatás sem elhanyagolható, hiszen sokan támogatják az itthon maradt családot.

A KSH és az MNB korábbi felmérése szerint a külföldön élő magyarok ötöde vallotta azt, hogy valamekkora összeget hazautal a jövedelméből, a 4 millió magyar háztartásból pedig 65 ezer jut ilyen formában valamekkora jövedelemhez rendszeresen vagy alkalmanként. A külföldről pénzt kapó magyar háztartások között az idősebb korosztály dominál, több mint 50 százalék az 55 év felettiek aránya, szemben az összes magyar háztartásra jellemző 34,8 százalékos arányra ebben a korosztályban. Ebből arra lehet következtetni, hogy feltehetően főleg a sokkal könnyebben vándorló fiatal-középkorú gyermekek támogatják idősebb szüleiket.

A teljes hazautalt összeget 38 milliárd forintra becsülték a tanulmány szerzői. A felmérés szerint egy év alatt átlagosan 563 ezer forintot utaltak haza a külföldön dolgozók, az érintett magyar háztartások 27 százaléka havonta rendszeresen kap külföldről támogatást.

A tanulmány azt is kiemelte, hogy a 72 ezer külföldről hazautaló magyar 21%-a, vagyis nagyjából 15 ezer ember az Egyesült Királyságból küldött rendszeresen pénzt haza.

Márpedig ezeket a hazautalásokat nem biztos, hogy forintban hajtják végre, sokaknál előfordulhat, hogy a havi jövedelemből egy fix összeget tesznek erre félre fontban. Ez pedig a forint gyengülése miatt most többet érhet itthon.

Címlapkép: Getty Images

Koronavírus
OTP
Koronavírus
koronavírus coronavirus virus
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
koronavírus coronavirus virus