budapest lánchíd
Gazdaság

Hatalmas tehertől szabadult meg a héten Magyarország – De mennyit spórolunk ezen?

Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.

Mit tudtunk eddig?

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a múlt héten jelentette be, hogy legfeljebb egymilliárd dollár értékben visszavásárlási aukciót hirdet magyar dollárkötvényekre. A tenderen hétfőig nyújtották be az ajánlatokat a befektetők, meghatározták, milyen árfolyam mellett hajlandók megválni papírjaiktól, majd az ÁKK ezek alapján döntötte el, mennyit fogad el az ajánlatokból.

A sikeres visszavásárlást Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be szerdán, a tárcavezető annyit árult el a részletekről, hogy 2021-24 közötti magas kamatozású papírokat vett vissza az ÁKK, és árfolyamnyereséggel zárta le a devizaárfolyam-kockázat fedezésére szolgáló határidős ügyleteket. Utóbbi kitétel azt jelenti, hogy a kötvények értékesítésekor a befolyó dollárt euróra cserélte az adósságkezelő, majd most a visszavásárláskor ismét dollárra volt szüksége, ebből a műveletből összességében pozitívan jött ki.

A miniszter hangsúlyozta: az ügylettel jelentős, összesen 42,7 milliárd forintos eredményszemléletű kamatmegtakarítást ér el az állam 2024-ig, amelyből 16,5 milliárd forint már 2020-ban érvényesül.

Vagyis a rövid hírügynökségi nyilatkozatból nem derült ki, melyik papírból mennyit vett vissza az állam és milyen árfolyamon.

Itt vannak a részletek!

Az ÁKK oldalára viszont szerdán felkerült a tender angol nyelvű eredményhirdetése, melyből a részletek is kiderülnek. Eszerint az alábbi négy kötvény volt érintett a visszavásárlásban:

Látszik, hogy az egymilliárd dollár felét a legkorábban lejáró, 2021-es kötvény vásárlására fordította az adósságkezelő, ennek az lehet az oka, hogy az alig egy év múlva lejáró papír már „berövidült”, ilyenkor pedig a befektetők könnyebben szabadulnak meg tőle, hogy a felszabaduló pénzt újra befektessék. Ugyanakkor mind a négy papírból bőven maradt még a piacon, egyenként kétmilliárd dollár körüli összeg van még a befektetőknél. Sajnos azt az ÁKK sem árulta el, mekkora mennyiséget ajánlottak fel megvételre a befektetők, vagyis nem tudjuk, milyen érdeklődés volt a tenderen.

Arról viszont kaptunk információt, milyen árfolyamon vásárolt az adósságkezelő. A tender eredményhirdetése szerint a 2021-es dollárkötvényeket 105,482 százalékon vették vissza átlagosan, ez egy hajszállal magasabb a 105,3 százalék körüli másodpiaci árfolyamnál. A 2023 februári papírnál hasonló a helyzet, a 110,5 százalék körüli visszavásárlási árfolyam megfelel a piacinak, míg a 2023 novemberében lejáró papírt 114 százalékon vásárolta meg az ÁKK. A legkésőbb, 2024 márciusában lejáró papírt pedig még egy kicsit a piaci ár alatt tudta megvenni az adósságkezelő 113,75 százalékon.

Mennyit spóroltunk ezzel?

Varga Mihály azt emelte ki, hogy a tranzakcióval négy év alatt 42,7 milliárd forintot spórol az állam, ami elsőre talán jelentős összegnek tűnhet. Azonban, ha hozzátesszük, hogy a költségvetés éves kamatkiadásai ezer milliárd forint körül alakulnak, akkor ez már nem olyan jelentős tétel, évente nagyjából az erre fordított kiadások egy százalékát jelenti.

A mérsékelt kamatmegtakarítás elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly óta az adósságon belül egyre nagyobb a súlya a MÁP+-nak, ami öt évre fixen évi 5%-os kamatot ígér a lakossági befektetőknek. Ehhez képest pedig a majdnem tíz éve kibocsátott 5-6%-os dollárpapírok már nem számítanak extrém magas kamatozásúnak. Más lenne a helyzet, ha a nagybani piaci 1-2 százalékos kamatozású kötvényekhez hasonlítanánk.

A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a dollárkötvények visszavásárlása forint forrásból történt, ahhoz nem volt szükség új devizakötvény kibocsátására. Az MNB statisztikája szerint december végén közel 950 milliárd forint volt a jegybanknál a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, ebből a likvid tartalékból futhatta a 300 milliárd forint körüli vásárlásra.

Címlapkép: Getty Images

Koronavírus
Koronavírus
OTP
koronavírus coronavirus virus
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
koronavírus coronavirus virus