szelenergiaeszakitenger
Gazdaság

Bajba kerülhet az EU a brit szélerőművek nélkül - Áll a bál az Európai Bizottságban a Brexit után

Még Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is bírálta az uniós intézmény döntését, mellyel az a Brexitre hivatkozva megszüntette az Egyesült Királyság tagságát az Északi-tengeri szélenergia együttműködési platformban annak ellenére, hogy az együttműködés hivatalosan nem is az EU testülete. A szervezet több tagországa és iparági vélemények szerint a lépés negatív hatást gyakorolhat az európai offshore szélerőmű-telepítések alakulására, és kockázatot jelent a közös klímavédelmi célok elérésére is.

Feszült tárgyalásokat követően az Európai Bizottság a Brexitre hivatkozva február elején formálisan kitette az Egyesült Királyságot az Északi-tengeri energiaügyi együttműködés (North Sea Energy Cooperation, NSEC) nevű platformból. A 2016-ban létrejött együttműködés a britek kizárása után Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Németországot, Írországot, Luxemburgot, Hollandiát, Svédországot és a nem EU-tag Norvégiát foglalja magába, és célja, hogy az érintett államoknak rendszeres egyeztetési lehetőséget biztosítson az offshore szélfarmok és az északi-tengeri villamosenergia-hálózat fejlesztési kérdéseiben. Az egyre bővülő északi-tengeri szélerőműparkok témája pedig nyilvánvalóan egyre fontosabb az egész EU számára, nem csak az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), de az ellátásbiztonság szempontjából is.

A világ legnagyobb offshore, vagyis tengeri szélenergia piacának számító Egyesült Királyság kiebrudalása a platfromból nem nyerte el minden érintett ország, így Belgium, Hollandia, Dánia és Luxemburg mellett a szigetország tetszését sem, amely "lelkesen" folytatná a munkát a csoportban - számolt be a Politico. A Bizottság döntését az NSEC találkozóit jelenleg elnöklő Németország is támogatta, de több más, az együttműködésben szintén részt vevő ország rámutatott, hogy

az Északi-tengeri energiaügyi együttműködés hivatalosan nem az Európai Unió testülete, hanem egy kormányközi szervezet. A Bizottság saját jogán nem is tagja a platformnak, ennek ellenére képviselője a csoport üléseit rendszeresen társelnökli.

A Bizottság szerint, bár az Egyesült Királyság nem lehet tagja a csoportnak, kivételes körülmények között felkérhető a részvételre, amennyiben az EU érdeke ezt megkívánja.

A Bizottság túlzónak tűnő lépését vélemények szerint nem utolsó sorban a Boris Johnson brit miniszterelnök által az EU ellen folytatott hangulatkeltés, valamint az a megfontolás motiválhatta, hogy a kilépést szorgalmazó londoni kabinet ne mazsolázhassa ki és tarthassa meg a számára mégiscsak kedvező pozíciókat az európai kooperációkban. A viták ellenére számos vélemény szerint az országnak helye lenne az Északi-tengeri energiaügyi együttműködésben, már csak azért is, mert az Európai Uniónak a klímaváltozás elleni küzdelemben a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb szélenergiára lenne szüksége. A függés azonban kétoldalú, hiszen a brit szélfarmok működtetése is nagymértékben függ a kontinens mérnökeitől, akiknek szabad mozgását a Brexit jelentősen megnehezítheti az átmeneti időszakot követően.

A WindEurope szélenergia ipari lobbiszervezet szerint az Egyesült Királyság kizárása egyenesen értelmetlen lépés volt, mert az északi-tengeri szélerőmű kapacitás mintegy fele brit vizeken üzemel, melynek jelentős bővítését is tervezik. A WindEurope szerint az Európai Bizottság "keményvonalas" állásfoglalásának negatív hatása lehet az európai offshore szélerőmű-telepítések alakulására nézve is, márpedig ez az energiaforrás kiemelt szerepet játszhat az európai dekarbonizációs energiaátmenetben is.

Luxemburg még élesebben fogalmazott, amikor képviselője az NSEC egyik ülésén azt mondta, miután a szervezet nem az EU irányítása alá tartozik, ezért ha valakinek, akkor az Európai Bizottságnak kellene elhagynia azt.

Az iparági szervezet statisztikája alapján 2019-ban rekord mértékben, összesen 3,6 gigawattal 22 GW-ra bővült az európai offshore szélenergia kapacitás, ez azonban még mindig jócskán elmarad a klímavédelmi célok eléréséhez szükségesnek tartott ütemtől. Az új telepítések közel felét, 1,7 gigawatt kapacitást - , ahogyan az elmúlt évtizedben - az Egyesült Királyság valósította meg. Jó hír, hogy a tavalyi aukciókon az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában kialakult nyertes ajánlatok 40-50 euró/MWh sávban alakultak, ami már alacsonyabb, mint az új gáz-, szén- vagy atomerőművek termelési költsége - hangsúlyozza a WindEurope. A jelenlegi tempóban ugyanakkor 2050-ig nem épülhet ki az Európai Bizottság által a klímavédelmi célok eléréshez elengedhetetlennek tartott 230-450 GW offshore szélerőmű kapacitás, miután ehhez ehhez 2030-ig évi 7, ezt követően pedig évente 18 GW új kapacitás telepítésére lenne szükség.

Hogy a szigetország kizárása a fontos szélenergia szervezetből mennyire megosztja az uniót, azt jelzi, hogy a lépést Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is bírálta, azt "nem szükségszerűnek" nevezte és magyarázatot kért arra, hogy miért távolították el a briteket a testületből. A holland politikus szerint az EU-nak a britek hozzájárulására is szüksége van a klímavédelmi elkötelezettségek teljesítéséhez kulcsfontosságú offshore szélfarmok fejlesztésében; megfogalmazása szerint az NSEC tagjainak pedig a britek segítségére is szükségük lehet terveik megvalósításához; "Ha ingatlanokat akarsz elhelyezni az Északi-tengeren, ahhoz a britekre is szükség van" - fogalmazott. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint biztosítani kell, hogy a britekkel folytatott együttműködés nem ér véget az Északi-tengeren.

A briteknek is fájhat

Az Egyesült Királyság villamosenergia-ellátása - jelentős szélerőmű kapacitása ellenére - nem elhanyagolható részben az EU-tól függ, a hazai termelés pedig 2018-ban 1,6 százalékkal tovább csökkent, elsősorban a szénerőművek fokozatos kivonásából eredően. Így az ország energiafogyasztásának immár csaknem 40 százaléka importból származik, amit mindenekelőtt Franciaországból, Hollandiából és Írországból elégít ki. Az Ofgem piacfelügyeleti szerv Euractiváltal ismertetett álláspontja szerint ugyan a brit áram- és gázellátás a kilépés után is zavartalan maradhat, azonban a villamosenergia-fogyasztási csúcsidőszakokban az ország a sor végén találhatja magát, vagyis az import feltételei mégiscsak nehezebbé válhatnak a kritikusabb időszakokban, ezért az Ofgem alternatív kereskedelmi megállapodások megkötését sürgeti.

A Brexit hatására emelkedhetnek az Egyesült Királyság villamosenergia-beszerzési költségei az E3G szerint, de a gáz- és villamosenergia-kereskedelem hatékonysága általánosságban is romlik minden résztvevő fél számára az Euelectric európai iparági szervezet szerint. A Brexit hatására a francia kormány több olyan, interkonnektorok fejlesztésére irányuló projektet felfüggesztett, amelyek célja Nagy-Britannia és a kontinens villamosenergia-hálózatainak jobb összekapcsolása. Ezek meghiúsulása ugyan mindenkinek rossz hír, de a La Manche csatorna brit oldalán az energiabiztonságra nézve is kockázatot hordoz magában.

A brit villamosenergia-ellátásban ugyan csak 10 százalék köröli az importarány, ennek azonban nagy szerepe van a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában. Az interkonnektorok rugalmasságot biztosítanak a rendszernek, lehetővé téve, hogy még több megújuló kapacitást telepítsenek. Ezért fejlesztésük elmaradása arra vezetheti a londoni kormányt, hogy elhalassza a gáztüzelésű erőművek bezárását, és hogy lassítsa a tiszta energiaforrások terjedését, így az is könnyen elképzelhető, hogy újabb interkonnektorok hiányában csökkenti az áramárakba az energiaátmenet finanszírozása érdekében bépített szén-dioxid-adót. Mindez pedig érzékelhetően negatívan befolyásolhatja a brit karbonsemlegesség elérésének esélyeit is.

Címlapkép: ARTERRA/Universal Images Group via Getty Images

koronavirus, mikroszkop
15 tőzsdei összeomlást okozott a Bank of America, most megfizeti az árát
kórház
kórház
kórház getty
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
koronavirus, mikroszkop