koronavírus járvány
Gazdaság

Hogyan, mivel lassíthatjuk a koronavírus terjedését? – Válaszol a szakértő!

Egyre több európai országban jelent meg a koronavírus, és szerda óta tudjuk, hogy Magyarországon is van két fertőzött. Miért veszélyes az új vírus, mikor lassulhat a járvány terjedésének intenzitása, ebben a helyzetben mi lehet az állami szervek reális célja, hogyan lehet megvédeni a betegség frontvonalában lévő egészségügyi dolgozókat? Ócsai Lajossal beszélgettünk a koronavírus okozta helyzet lehetséges kezeléséről, aki 2005 és 2015 között az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője volt. A szakember arról is szólt, hogy velünk élő veszély, hogy hasonló új vírusok megjelennek a jövőben is és fontos látni, hogy ezek az új típusú vírusok képesek változni.

Mennyivel veszélyesebb az új koronavírus az influenzánál?

Jelen pillanatban az influenzánál valamivel veszélyesebb az új vírus, jobban fertőz ugyanis és nagyobb a halálozási rátája. Abban hasonlít a vírus az influenzához, hogy az egészséges felnőttek és a fiatalok általában nem esnek áldozatul. Az immundefektussal rendelkező fiatalok és a gyengébb immunrendszerrel rendelkező idősebbek vannak kitéve nagyobb kockázatnak. Nem véletlen, hogy a 80 év felettiek esetében a legmagasabb a halálozási ráta.

A sérülékeny rétegek esetében plusz kockázatot jelent, hogy Magyarországon épp az elmúlt hetekben volt a csúcspontján az influenza.

Ebből a szempontból is veszélyes az influenza elleni védőoltásokkal szemben néha megjelenő lakossági fenntartás. Egy influenza elleni védőoltással ugyanis egy kockázatot legalább ki lehetne zárni, az emberek szervezete nem gyengülne le és elkerülhetőek lennének az ebből fakadó súlyos szövődmények.

Hiteles tájékoztatás

Célunk, hogy ebben a felfokozott helyzetben is (amikor már arról beszélünk, hogy az új vírus megjelent Magyarországon is) hiteles és mértéktartó tájékoztatást adjunk a koronavírus aktuális fejleményeiről ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a pánik jellegű reakciók ne alakulhassanak ki a lakosság körében.

1. Ennek érdekében írtunk cikket arról, hogy egyéni szinten milyen lehetőségek vannak a betegség elkerülésére.
2. Ezért jelentettünk meg cikket arról, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatóknak a kockázat minimalizálása érdekében.
3. Ezért beszélgettünk ebben a cikkünkben Ócsai Lajossal is, aki a téma szakértőjeként a közegészségügyi szempontokra világított rá.
4. Cikksorozatunk következő részében a védőoltásokról van szó. Helyretesszük az új típusú koronavírus elleni védőoltás esélyeit, kifejlesztésének időbeli realitását, hogy a lakosság körében ne alakuljon ki hamis várakozás.

Indokoltak-e azok a lépések, amelyeket az elmúlt napokban, hetekben az európai hatóságok bevezettek?

Erre azt kell mondanom, hogy igen, mivel nem ismerjük a vírust. Nem tudjuk teljes mértékben, hogy mire képes. Nem tudjuk azt például, hogy száraz, meleg időben, hogy tud terjedni, mennyi ideig életképes például a külső környezetben.

Fogódzkodót jelenthetnek ilyenkor a hasonlóan működő vírusokkal kapcsolatos tapasztalatok?

Igen, de érhetik az embereket meglepetések. Ezért a jó magyar mondás szerint jobb félni, mint megijedni.

Ha úgy viselkedik, mint a korábbi hasonló, illetve rokon vírusok, akkor bízhatunk abban, hogy amikor nyáron jön az erősebb UV-sugárzás, akkor alábbhagy a járvány terjedésének intenzitása.

Mi befolyásolhatja még az új koronavírus terjedésének sebességét?

Érdekes lenne azt megvizsgálni, hogy az emberekben már meglévő koronavírusok okoznak-e keresztimmunitást az új típusú vírussal szemben. Ha van keresztimmunitás, és az emberek valamennyire védettek, akkor ez a védelem gátolni tudja a vírus szabad garázdálkodását.

Amely szervezet nem fogékony a vírusra, az a vírusnak zsákutca.

Ócsai Lajos
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifõorvosi Hivatal járványügyi fõosztályának vezetõje 2014 augusztusában. Forrás: MTI Fotó/Máthé Zoltán

Most, hogy megjelent Magyarországon is a vírus, milyen intézkedések lehetnek még indokoltak, akár közösségi, akár egyéni szinten?

Mivel nincs a vírus ellen hatékony védőoltás, illetve gyógyszer, ezért

ebben a helyzetben a járvány terjedésének a lassítása lehet az ésszerűen kitűzhető feladat.

A betegek számának minimalizálása lehet a cél, azonban ehhez nincs túl sok hatékony eszköz. Ilyen szóba jöhető eszköz lehet az iskolák bezárása, amit Kínában és Olaszországban már megléptek. A másik lehetséges intézkedés, amit eddig csak a dél-koreaiak mertek kimondani, a templomok bezárása. Ez ugyanis egy olyan környezet (zsúfoltság, éneklés, alacsony hőmérséklet, magas páratartalom), amely a legkedvezőbb mindenféle vírusnak, baktériumnak a terjedéséhez. Fontos ennek kapcsán látni, hogy

a kollektív jelenlét a vírusoknak kedvez.

Említette, hogy nincs még ellenszer, de hogyan indulhatna el a gyógyszeripar az új vírus elleni küzdelemben?

Világszerte több tízezer beteg gyógyult már fel a betegségből. Az ő vérükből ki lehet vonni az ellenanyagot, ezek az ún. hiperimmun gamma globulinok, amire megvan a megfelelő gyártástechnológia. Ezt a betegek gyógyítására is lehetne alkalmazni, de ami legalább ennyire fontos, hogy

a betegség frontvonalában lévő egészségügyi dolgozóknak jelenthetne ez egy plusz védelmet, rövid távon legalábbis.

Elképzelhető, hogy egy ilyen megoldás számukra néhány hétre védettséget tudna nyújtani. De ennek a néhány hétnek óriási jelentősége lehet, amikor életmentésről és gyógyításról, valamint a járvány terjedésének lassításáról, időnyerésről van szó. Ez az intézkedés a védekezés egy stratégiai pontja lehetne, amikor azt látjuk, hogy tömegek gyógyultak ki a fertőzés után.

Eltekintve a mostani rövid távú kihívásoktól, amit az új koronavírus okoz, tekintsünk kicsit hosszabb távra. Hozzá kell szoknunk a hasonló vírusok megjelenésére most már minden évben?

Ez egy velünk élő veszély. A mostani koronavírus is egy állatok között terjedő törzs volt eredetileg, ami adaptálódott az emberhez. Egyes országokban azonban az állatokat a legkülönbözőbb módon  fogyasztják, ami lehetőséget ad a fertőzésnek. Ugyanez volt megfigyelhető az ebola esetében is, mivel eredetileg az is az állatok között cirkulált és "bozóthús" fogyasztással került át az emberbe. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a világon két olyan hely van, ahonnan világjárvány elindult: ez elsősorban Délkelet-Ázsia és a Karib-tenger térsége. Itt van olyan környezet (időjárás, zsúfoltság, ember- állat szoros együttélése), amely táplálja a vírus terjedését, mutálódását, emberre való adaptálódását. Egyszerűbben fogalmazva:

ha ezeket a vírusokat békén hagyják, akkor nem mentek volna át az emberre, mert jól érezték magukat az eredeti gazdatestben, a hírek szerint legutóbb a denevérekben.

Elképzelhető, hogy a mostani új koronavírus az influenzához hasonlóan a jövőben évről évre, vagy földrészről földrészre úgy mutálódik, hogy a már kifejlesztett oltóanyag sem lesz minden esetre teljesen hatásos?

Nincs arra garancia, hogy ha egy hatékony oltóanyagot kidolgoznak egy adott évben, akkor az a következő évben száz százalékosan hatásos lesz. Fontos ugyanis azt látni, hogy ez nem olyan stabil vírus, mint például a kanyaróvírus, ami legalább 100 év alatt nem változott semmit.

Az új típusú vírusok, mint ez a koronavírus viszont változásra képes.

Címlapkép forrása: Gabriele Maricchiolo/NurPhoto via Getty Images

koronavírus sakk
panelházak
fertőtlenítés koronavírus magyar
donald trump chad wolf
koronavirus hazi karanten
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
koronavírus sakk