kep1
Gazdaság

Évente egy kisvárosnyi magyar meghal ebben a betegségben, pedig megelőzhető lenne

Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag- és végbélrákban. Ha pedig az egyes ország mutatóit vetjük össze, akkor kiderül: Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz - fejtette ki Molnár Tamás, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. A szakember beszélt a szűrőprogramok fontosságáról, egészséggazdasági előnyükről és arról is, hogy az ezzel kapcsolatos halálozás megelőzésére, csökkentésére fordított állami forrás ne elegendő.

Melyek a legfontosabb statisztikai adatok a vastag- és végbélrákos halálozás tekintetében?

Ma a világon Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz. Az európai adatok önmagukban is aggodalomra adhatnak okot: a kontinens országaiban valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3%-a kolorektális rák, ez az arány nálunk 16,7 százalék. Európában a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb ráktípus, Magyarország az első helyen áll a férfiak vonatkozásában, míg harmadik helyen van a nők esetében. A kontinens országainak átlagában a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma évi 68 (férfiaknál 79, nőknél 54), nálunk a férfiak körében évi 150 fölötti, nők esetében körülbelül 80 körüli ez a szám.

Az európai gasztroenterológiai szakmai társaságokat tömörítő EU-s szervezet becslése alapján a földrész 31 államában 2018-ban 215 ezer ember halt meg vastag- és végbéldaganatban, ami azt jelenti, hogy hárompercenként veszíti el valaki az életét ebben a betegségben.

Külön aggodalomra ad okot, hogy ez a daganattípus egyre szélesebb körben terjed a fiatal felnőttek között is: évente 6%-kal nő a diagnosztizált esetek száma. A magyarországi életkor-specifikus vastagbélrákos halálozási arányszámok a legrosszabbak Európában, mintegy 200%-kal múlják felül a listavezető Ciprus mutatóit. Két évvel ezelőtt hazánkban (2018-ban) 10809 új esetet diagnosztizáltak, és hozzávetőleg ötezren haltak meg vastag-és végbélrákban, ami megfelel Csurgó teljes lakosságának. Fogalmazhatunk úgyis, hogy

évente egy kisvárosnyi embert veszítünk el egy jól szűrhető, és ezáltal megelőzhető betegség révén.

Vastag-és végbélrák érinettség infografika

Tudjuk, hogy a megelőzés terén lemaradásban vagyunk. De ennek mértéke mekkora Magyarország esetében az EU átlaghoz képest? Ön szerint mi az oka a lehangoló adatoknak?

A lemaradás mértéke nehezen számszerűsíthető. Összességében ezen a területen is – sok egyéb problémához hasonlóan – keleti és nyugati blokkra osztható fel Európa. A keleti társainkkal szemben akár büszkélkedhetünk is, hiszen például Romániában még szervezett lakosságszűrés sincs, azonban a másik oldaltól évtizedekkel le vagyunk maradva. A szűrés bevezetésének késlekedése vitathatatlanul emberéletek ezreit követelte és azt eredményezte, hogy

a vastagbél daganat túlélése hazánkban jóval kisebb esélyű, mint más országokban.

Az is egyértelmű, hogy a megelőzhető halálokok tekintetében (ezek a szűrhető, illetve életmódváltással kiküszöbölhető betegségekben elhunytakra vonatkoznak) az OECD országok közül Magyarország „listavezető”. Ez az adat arra is felhívja a figyelmet, hogy

a vastagbélrák-halálozás megelőzésére, csökkentésére fordított állami forrás nem elegendő.

éves előfordulás gyakorisága az EU-ban _ CRC

Milyen hatékony eszközök léteznek a világban a halálozás minimalizálása érdekében?

Egyértelműen a szűrés az, ami a tünetmentes állapotban lévő jóindulatú vagy korai, és még gyógyítható rosszindulatú elváltozások felismerése révén csökkenti a halálozást. A szűrés minden fajtájára igaz ez, akár széklet vérteszttel, akár endoszkópiával, akár CT kolonoszkópiával történik a szűrés, vagy ezek kombinációjával. Semmi újat nem kell feltalálnunk, maximum a létező módszerek tökéletesítésével (például széklet vérteszt helyett vagy azzal kombinálva széklet DNS teszt, újabb, nagyobb képfelbontású endoszkópok alkalmazása) csökkenteni a téves pozitív esetek arányát, minimalizálni a kellemetlenségeket és ezáltal növelni a részvételt.

Mennyire hatékony Magyarországon a jelenleg futó szűrőprogram? Mekkora a részvételi arány? Mennyire alacsony ez a részvételi arány nemzetközi összevetésben?

Az EU által megadott referenciaértékek alapján a vastagbélrákszűrésben az elfogadható részvételi arány 45%-tól kezdődik, a célkitűzés a 65% elérése. Ez azt jelentené, hogy 3 megszólított lakosból 2 visszajuttatja a székletcsomagját további vizsgálatra. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nálunk 528 725 ezer ember kapott meghívót a vizsgálatra, közülük 187 436-an vették át a mintavételi csomagot és 164 405-en vissza is küldték a mintát. Ez 31%-os részvételi arányt jelent, mely messze elmarad nemcsak a célul kitűzött 65%-tól, hanem a minimálisan elfogadható 45%-tól is, az EU átlag egyébként két évvel ezelőtti adatok alapján 38% volt. Nálunk 31044 nem negatív eredmény született, mely közel 19%-nak felel meg, ez jóval felülmúlja a pár évvel ezelőtti Csongrád megyei pilot lakosságszűrés 12%-os értékét, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy pár év alatt is sokat romlott a helyzet. A kolonoszkópián való megjelenés elfogadható minimuma 90% lenne, egyelőre 3,6% a vizsgálatot biztosan lemondók aránya, viszont 7270 esetben végeztek eddig állami keretek között vizsgálatot (ez az összes kiszűrt eset 23,4%-a csupán; így jelenleg a kolonoszkópos részvételi arány nem becsülhető meg. A vizsgálatok polipot 57%-ban (4167 esetben), rosszindulatú elváltozást eddig 6,9%-ban (506 esetben) találtak.

Egy jól és hatékonyan működő szűrőprogram mekkora terhet képes levenni az egészségügyi rendszerről a korai felismerésnek köszönhetően és egészséggazdasági oldalról mekkora megtakarítást hozhat az egészségügyi kasszának?

A szűrőprogramok természetesen költségesek, de életnyereséggel járnak, csökkentik a sebészeti beavatkozások és az onkológiai ellátások számát, emiatt költséghatékonyak.

Azonban ennek pontos mértéke kérdéses, Európából nincs olyan egészségközgazdász publikáció, mely ezt korrektül kiszámította volna, az USA adatok pedig nehezen értelmezhetőek hazánkban. De azért mondok egy pár példát, talán ezek is jól érzékeltetik a költségeket. A kolorektális rák kezelése az Egyesült Királyságban élő 8,6 millió lakos esetében évi több mint 480 millió fontba kerül. Spanyolországban a 46,6 millió embernél ez évi 623,9 millió euró költséget jelent. Nálunk nincsenek ilyen adatok, sajnos az ellátórendszer teljesítménye átláthatatlan, nem transzparens.

Van-e arra statisztika, hogy a különböző stádiumokban felismert rákos eseteknél mekkora költségek jelentkeznek később a kezelések során? Ezek ismeretében nem lenne érdemes több forrást allokálni a szűrés kommunikációjára, népszerűsítő kampányára, szakemberek támogatására?

A szűrés minden formája költséghatékony. Az első stádiumú daganatnál még gyakran elég az endoszkópos ellátás, a második stádiumban műtét, a harmadiktól pedig a műtét mellett kemo/sugárterápia is kell. A stádium növekedésével exponenciálisan növekszenek az ellátási költségek. A már említett spanyolországi vizsgálat adatai szerint az első stádiumban felismert daganatos elváltozás kezelési költsége hozzávetőleg 8644 euró volt betegenként, ezzel szemben a negyedik stádiumban felismert elváltozás esetében ez a költség csaknem megháromszorozódik. A szűrés és a korai felismerés szerepét támasztja alá az is, hogy az első stádiumban felismert vastagbéldaganat 5 éves túlélési rátája 90%, míg a második stádiumban diagnosztizálté 71 % - nem csekély ez a különbség.

Ám a költségek összegzésekor ne feledkezzünk meg az egyre növekvő hospitalizációs igényről, a kiesett munkaórákról és a csökkent munka képességről sem.

Ezeket összesítő analízisről nincs tudomásom, de laikus számára is egyértelmű a költségek jelentős különbsége. Igaz, hogy a magasabb részvételi arány populációs szinten nagyobb egészségnyereséget, megmentett életévet jelent, és ennek függvényében furcsa lehet a kommunikációs csend, a reklámkampány hiánya. Ezt költségvetési oldalról a magasabb részvételi arány által generált többletköltségek magyarázhatnák, de szerintem minden (egészség)politikusnak fontos a sikeres szűrés. Emiatt elképzelhető, hogy a kezdeti adatok birtokában a szűrés országos további kiterjesztését kísérné reklám kampány – legalábbis ezt remélem.

A másik oldalról sem feledkezzünk el: bár évtizedek óta harcol a gasztroenterológus szakma a szűrés bevezetéséért, a jelen helyzetben (munkaerőhiány, endoszkópos laborok felszereltségi problémái) a közfinanszírozott ellátórendszer sem győzné a szűrő kolonoszkópiák számát jóval magasabb részvétel mellett. A megelőző több éves előkészítő munkák során elvégzett minőségi felmérések alapján mintegy 50 endoszkópos munkahely bizonyult alkalmasnak a szűrésre – hiszen a szűrés, panaszmentes egyének minél magasabb szintű, lehetőleg fájdalommentes vizsgálata, a talált polypok szakszerű, szövődménymentes eltávolítása a legmagasabb szintű szakmai feladatok közé tartozik. Nyilvánvaló, hogy már eddig is több beteg választotta a szűrő kolonoszkópia elvégzése céljából a magánellátást, így célszerű lenne elvégezni ezek felmérését, a minőségi mutatók felállítását, hogy eldönthető legyen, hány magánszolgáltató felel meg a szűrési minimumfeltételeknek, és ez mennyiben jelenthetne megoldást a megnövekvő endoszkópos feladatok ellátásában. Azonban azzal is szembesülünk, hogy a több évtizedes lemaradást nem lehet egyszerre jóvá tenni. Ha csak az eddig kiszűrt 31.000 esetet szembesítjük az 50 endoszkópos munkahellyel, ez 620 plusz vizsgálatot jelent endoszkópos laboronként a napi rutin munka mellett, és jelenleg még az érintett lakosság kevesebb, mint harmada kapott meghívást.

Hogyan lehetne javítani a szűrések hatékonyságán a kampányok, kommunikáció mellett? Érdemes pénzügyi pozitív ösztönzőkön elgondolkodni? Van ilyenre példa más országokban (például járulékkedvezmény stb)? Vagy ezekben az esetekben hatékonyabb a negatív pénzügyi ösztönző?

A szűrésen való részvétel önkéntes. Úgy tudom, Európában sem pozitív, sem negatív ösztönzőkre nincs példa. Nagyon messzire vezetne ez a téma, hiszen például az önpusztító életmód által kiváltott egészségkárosodások sem vonnak maguk után negatív diszkriminációt: az alkoholbetegségben, kábítószer függőségben szenvedők nem fizetnek magasabb TB-t. Annak sincs következménye, ha a beteg nem váltja ki az orvos által javasolt gyógyszert, és ennek következményei lesznek. Ez alapján csak a mélyreható, világos kommunikáció, a legyőzhető veszély hangsúlyozása és a vastagbél tükrözéstől való indokolatlan félelem legyőzése lehet a megoldás a szűrés minél kedvezőbb kimenetele érdekében. Éppen ezért szeretnénk mindenki számára egyértelműen megfogalmazni az üzenetünket: adjanak esélyt maguknak, forduljanak háziorvosukhoz, gasztroenterológushoz, vegyenek részt vastagbélrákszűrésen.

éves előfordulás gyakorisága és halálozás _ CRC
koronavírus sakk
panelházak
fertőtlenítés koronavírus magyar
donald trump chad wolf
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
ovida koronavirus bejeras intezmeny 200403