superman200305
Gazdaság

Úgy kellene most megmenteni a világot, hogy alig van hozzá fegyver

Mindenki a jegybankoktól várja a segítséget a koronavírus gazdasági hatásainak leküzdésére, azonban sokan még a 2008-ban kezdődött válság következményeit nyögik. Így pedig kérdéses, mennyi eszközük maradt egy esetleges újabb globális gazdasági visszaesés leküzdésére. Ha a költségvetési politika nem segít, akkor könnyen hatástalanok maradhatnak a jegybanki lépések. Az utóbbi napok globális átalakulása az MNB-t is komoly dilemma elé állíthatja, a magyar jegybank március végéig dönthet a következő lépésről.

Senki nem tudja, mi jön, de próbálnak a legrosszabbra készülni

Egyelőre nehéz felmérni a Kínából indult koronavírus-járvány lehetséges gazdasági hatásait, az elemzők is csak találgatnak ezzel kapcsolatban. Abban egyre nagyobb az egyetértés, hogy negatív hatása biztosan lesz a járványnak legalább rövid távon, a legfontosabb kérdés, hogy ez mekkora lesz és meddig tart. Erre azonban egészen addig nem lehet választ adni, amíg nem látjuk a járvány végét, jelenleg a legrosszabb forgatókönyv egy komoly, elhúzódó világjárvány, aminek továbbra is érdemi valószínűsége van.

Egyelőre az biztos, hogy - ahogy Jerome Powell Fed-elnök fogalmazott - „új kihívásokat és kockázatokat hozott” a koronavírus. Éppen ezekre reagálva az amerikai jegybank kedden váratlanul 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot rendkívüli ülésén. Hasonlóra utoljára 2008 októberében volt sor, amikor a világgazdasági válság kitörésekor összehangoltan léptek fel a jegybankok, egyszerre vágott kamatot többek között a Fed, az EKB, a japán és a brit jegybank.

Sokan most is hasonlóra számítottak a vírus terjedését és a hektikus piaci mozgásokat látva, azonban végül kedden csak az ausztrál és az amerikai jegybankok léptek, ők sem összehangoltan. De miért nem volt koordinált kamatvágás világszerte? Az biztos, hogy a piacok felé sokkal erősebb üzenet lett volna egy összehangolt lépés. Állítólag az Fed fel is ajánlotta a nagyobb jegybankoknak, hogy csatlakozzanak hozzá, de az EKB és a Bank of England egyelőre a kivárást választotta. A szakértők szerint ha rövid időn belül nem javul a járványhelyzet, akkor ők is a lazítás útjára léphetnek.

Úgy kellene megmentőt játszani, hogy elfogytak az eszközök

A mostanihoz hasonló helyzetben a klasszikus közgazdaságtan szerint viszonylag egyszerű lenne a jegybankok képlete: kamatot kellene csökkenteni, hogy az olcsóbb finanszírozással a gazdasági növekedést segítsék, illetve ellensúlyozzák a negatív sokkot. (Hogy ez valójában egy kicsit bonyolultabb, itt írtunk.)

A legnagyobb probléma, hogy több jegybank esetében nincs, vagy alig van mozgástér a kamatcsökkentésre.

Erre a legjobb példa az EKB, mely tavaly szeptember óta mínusz 0,5 százalékon tartja az irányadónak tekintett betéti kamatot. Persze mindig lehet mélyebbre vágni, azonban a szakértők szerint már a jelenlegi kamatszinttel is elérte nulla kamat korlátját (zero lower bound) az eurózóna jegybankja. Ez azt jelenti, hogy egy szint alatt már nem hatékony a kamat további csökkentése, mivel nem váltja ki a szükséges hatást, hogy stimulálja a gazdaságot. Ráadásul a folyamatosan negatív alapkamat jelentősen rombolja a pénzügyi rendszer jövedelmezőségét, a bankok problémái pedig átgyűrűzhetnek a gazdaságba.

Elvileg ilyenkor jöhetnének a kamaton kívüli úgynevezett nem konvencionális eszközök, mint a mennyiségi lazítás (eszközvásárlás) vagy a célzottan olcsó finanszírozás. A baj csak az, hogy az EKB az utóbbi tíz évben ezeket is kimerítette. A jegybank eszközállománya meghaladja a 4500 milliárd eurót, és még most is folyamatosan vásárolnak.

Az eszközvásárlás esetében az EKB már feszegeti a korlátait. Vannak olyan eurózóna-országok, melyeknél a jegybank elérte a limitet a megvásárolható értékpapírokban, illetve egyre fogy az olyan állampapír, amit még meg tudnak vásárolni. Persze mindig lehet találni új eszközöket, de például a vállalati kötvények vásárlása a kockázatok miatt már nem annyira magától értetődő lehetőség.

A kedvezményes finanszírozás lehetőségével is élt már az EKB, jelenleg is fut a bankok számára célzott TLTRO-program, mely azt a célt szolgálná, hogy az olcsón megkapott jegybanki forrást továbbhitelezzék, így pörgetve a gazdaságot.

A Fed valamivel kényelmesebb helyzetben van, hiszen egyrészt az utóbbi évek kamatemelései után sokkal nagyobb a tere a csökkentésre. Ezért nem is meglepő, hogy ők léptek először rögtön egy 50 bázispontos vágással. Másrészt az amerikai jegybank elkezdte fokozatosan leépíteni a válság során felduzzasztott eszközállományát, bár ez a folyamat nagyon lassú és tavaly meg is torpant. A Fed eszközállománya is 4000 milliárd dollár felett van jelenleg.

A Fed eszközállománya (millió dollár) Forrás: Fed

Vagyis a két nagy jegybank közül az EKB eszköztára szűkült be inkább, a Fed több lépéssel az európaiak előtt járt a válság utáni normalizációban. De minek köszönhető ez? Elsősorban annak, hogy az amerikai gazdaság sokkal gyorsabban lábalt ki a válságból, a 2008-as piaci összeomlás hirtelen sokkot jelentett, miközben Európában még évekkel később is mindenki az eurózóna adósságválságáról beszélt, Görögország potenciális csődjét árazták. Emiatt pedig a jegybank sokkal később kezdhette meg a pénzpumpa leállítását. Ez a különbség még most is megvan: miközben az USA gazdasága nagyjából évi 2%-kal tud növekedni, az eurózónában már az 1%-os bővülésnek is örülnének.

Az MNB-t is dilemma elé állíthatják a jegybanki lépések

Természetesen a Magyar Nemzeti Bankra is hatással lehet, mit lépnek a globális kollégák, ezért most a Monetáris Tanács is árgus szemmel figyelheti a fejleményeket. Erre még van is bő két hetük, hiszen a következő kamatdöntő ülés majd csak március 24-én lesz.

Két-három hete, a magas inflációs adatok és a gyengülő forint árnyékában még mindenki biztosra vette, hogy márciusban a szigorítás felé lép majd a jegybank, Azóta viszont „sok víz lefolyt a Dunán”.

Ha a Fed után az EKB is tovább lazít a jövő héten (vagy akár rendkívüli ülésen hamarabb), akkor ismét kényelmes helyzetben lehet az MNB, hiszen nem kell rohannia szigorítani. Ezzel ugyanis a relatív pozíciójuk javulna. Régóta téma, hogy a magyar az egész világon talán a legalacsonyabb reálkamat, a különbözet viszont már akkor is csökkenne, ha mindenki lazítana, az MNB pedig maradna a jelenlegi kamatkondícióknál. Vagyis már nem is olyan biztos, hogy márciusban kapkodni kell a magyar döntéshozóknak. A hektikus világgazdasági környezetben így sincs könnyű dolga a jegybanknak monetáris politikának, hiszen a monetáris kondíciók menedzselése a változó kamat- és kockázatérzékelési környezetben, bizonytalan inflációs kilátások mellett nyilvánvaló nehézségekbe ütközik. 

A JP Morgan szakemberei friss elemzésükben a Fed kamatvágása után azt írják: továbbra is a mínusz 0,05 százalékos betéti kamat jelképes, 10 bázispontos emelésére számítanak az MNB-től, bár ennek esélye csökkent az elmúlt napokban. Emellett könnyen lehet, hogy még az esetleges szimbolikus szigorítás mellett is lazább hangvételű kommunikáció jön majd a jegybanktól.

A Societé Generale elemzői szerint nem várható változtatás az MNB-től a márciusi ülésen, de a koronavírus miatti esetleges negatív hatások kiemelten szerepelhetnek az ülést követő kommunikációban. A francia bank szakértői kiemelik, hogy a pénzügyi kondíciók szigorodtak az utóbbi hetekben, részben ennek hatására forinton is enyhült a nyomás.  

Címlapkép: Getty Images/Daniel Knighton/FilmMagic

koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus_nagyvaros