koronavirus
Gazdaság

Megroppantja a gazdaságot a koronavírus, azonnal cselekedni kell

Új szakaszába lépett a koronavírus-járvány – jelentették be tegnap a magyar hatóságok. Az új szakasz abból a szempontból is változást jelent, hogy világossá vált: a koronavírust csak a gazdasági teljesítményt súlyosan visszavető lépésekkel lehet megfékezni szerte a világon. Éppen ezért eljött a gazdaságpolitikai akciók ideje, amelyek a gazdasági áldozatokat hivatottak mérsékelni. Mégpedig nagyon gyorsan, mielőtt ugyanúgy elkésünk, mint ahogy a járvány kezelésében elkésett Európa.

Új szakasz

Bizonyára a járványkutatók hosszú évekig fognak vitatkozni azon, hogy a fejlett országok elkéstek-e, és ha igen, miért a koronavírus elleni intézkedésekkel. A közgazdászok számára viszont ebből csak az a lényeg, hogy a járvány (a terjedés és a védekező lépések ütemezése alapján) egyszerű szakaszokra bonthatóvá vált.

Az első szakaszban a hatóságok a betegség ellen a fertőzési utak lekövetésével próbálkoztak – mondjuk ki nyugodtan, hiábavaló módon. Ekkor néhány helyi korlátozó intézkedésen túl különösebben erőteljes fellépést nem láthattunk. A gazdasági hatások elsősorban abból fakadtak, hogy a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés vagy a közlekedési szolgáltatások iránti érdeklődés az emberek óvatossága miatt megcsappant.

Amikor kiderült, hogy a tömeges megbetegedés nem kerülhető el, a második szakaszba léptünk. A területi és személyes karanténok, a személyek mozgásának korlátozása, a továbbfertőzés lehetőségeinek csökkentése már jóval nagyobb hatást fejtenek ki a gazdaságra. A lépések gyárbezárásokhoz, szolgáltatások leállásához, ellátási nehézségekhez, a globális értékláncok szakadozásához vezettek. Ezek a gazdasági kihívások már a turizmuson kívüli cégeket veszélyeztetnek, messze túlmutatva a közvetlen hatásokon. Az elhúzódó bizonytalanság, az üzleti bizalom romlása a fogyasztási és a beruházási keresletet csökkentheti, ami a gazdasági teljesítmény további, szélesebb körű visszaesését hozhatja magával. A termelési zavarok, a gyenge konjunktúra kikezdik a vállalati gazdálkodás stabilitását, a termelékenység növekedése elakad, a kieső bevételek az eladósodott cégeket a fizetésképtelenségig sodorhatják. A kormányok bizonyára szerte Európában éppen azért vonakodtak korábban erőteljesebben fellépni a koronavírus terjedése ellen, mert tartottak a lépések súlyos gazdasági hatásától. (A múlt héten meg is jósoltuk: „várhatóan a kormány … csak akkor lép ennyire erőset, ha a járvány a második szakaszába lép, és már nem lehet a vírushordozók kapcsolatai alapján nyomon követni a fertőzés terjedését.”)

És ezzel kezdetét veszi a harmadik szakasz: a koronavírus (korábban alacsonyabbnak remélt) gazdasági kárainak enyhítése.

Valamit most már tenni kell

Ahogyan arról korábban már írtunk, nem maga a koronavírus okozta betegség, hanem az ellene való küzdelem okoz károkat a gazdaságban. Az emberek önkéntes és kikényszerített magatartásváltozása (az utazás lemondásától a kijárási tilalomig) a gazdaságban keresleti és kínálati sokkot okoz.

A cél most az, hogy a sokkok hatására elszenvedett visszaesés minél kisebb legyen és minél rövidebb ideig tartson. Ez a törekvés motiválja a gazdaságpolitika szereplőit szerte a világban, például a Fed-et, amikor egy héten belül nullára vágja a kamatokat az Egyesült Államokban, az Európai Központi Bankot, amikor eszközvásárlási programot hirdet vagy éppen Németországot, amikor költekezési terveket készít. És a Magyar Nemzeti Bankot, amikor (többek között) hiteltörlesztési moratóriumot kezdeményez.

De mit?

A koronavírus okozta gazdasági lassulás (recesszió, válság) sok dologban különbözik a hagyományos gazdasági ingadozásoktól. Utóbbiaknak nem mindig vannak konkrét, jól látható kiváltó okai, és a kereslet makacs elégtelenségét okozzák. Amilyen rejtélyesek, annyira egyszerű megoldással kezeli ezeket a gazdaságpolitika: pótolja a hiányzó keresletet. A jegybank kamatot csökkent, a költségvetés költekezik. Ez többnyire működik, a gazdaság az anticiklikus lépések következtében gyorsabban fordul. (A nem keynesistáktól elnézést kérünk.)

A mostani lassulás (recesszió, válság) jóval kevésbé rejtélyes. Tudjuk jól, hogy miért elégtelen a kereslet, miért nincs megfelelő kínálat. Még azt is sejtjük (legalábbis a többség osztja ezt az optimista nézetet), hogy a koronavírus elmúltával oldani lehet az intézkedési szigoron, és gyorsan magához tér majd a gazdaság. De hiába tudjuk, mi okozza a bajokat, jóval nehezebb ellene tenni. (A keynesistáktól elnézést kérünk.)

Kínálati sokk esetén a gazdaságpolitikának nincsenek egyszerű eszközei. Visszavonhatja a termelést korlátozó intézkedéseket, ám ennek az ára a jóval több beteg és halálos áldozat lenne. Növelheti az erőfeszítést a betegség kezelésére, a gyógymód mielőbbi megtalálására, de ezek lassú megoldások. A keresletösztönző lépések ilyenkor hatástalanok. Hiába vágja le a kamatokat a jegybank, az üres gyár nem fog többet termelni.

Érdekes módon a koronavírus keresleti sokkját sem lehet hatékonyan kezelni egyszerű keresletösztönzéssel. Hiába csökken az adónk, vagy vágnak hozzánk egy utazási utalványt, nem megyünk Olaszországba húsvétkor, a Budapest-Milánó járat üres maradna (ami most persze nem is jár). Ettől még lehet, és talán kell is a gazdaság egészének aggregált keresletét növelni, de csodára nem érdemes számítani. A bajba jutott cégek többségén ez nem segít.

Sőt, az erőteljes és általános keresletösztönzésnek még kockázatai is lehetnek, hiszen a járvány gyors elmúlásával az infláció is elpattanhat.

Célozni kell

Ha a cégeket életben lehet tartani, az emberek nem veszítik el a munkájukat, akkor van remény, hogy gyors felpattanást, V-alakú lefutást lássunk. Vagyis mivel nem vesznek el termelési kapacitások, a gazdaság gyorsan kiheveri a sokkokat. Ha viszont a keresleti és kínálati sokkok akadálytalanul hatnak, és a cégek tönkremennek, a munkanélküliség tartósan megugrik, akkor a lefutás hasonló lehet, mint egy pénzügyi válság esetén: elhúzódó, L-alakú, tartós veszteségekkel.

A gazdaságpolitika első számú feladata éppen ezért a koronavírus miatt bajba jutott vállalatok és emberek célzott megsegítése. A célzottság két okból fontos: egyrészt a járvány hatásai nagyon eltérően hatnak a vállalatokra, ezért eltérő mértékű segítségre van szükségük, másrészt az általánosabb eszközök drágák, és így kevesebb forrás jut a rászorulóknak.

Nagyon jól célzott, testre szabott intézkedéseket azonban nem olyan egyszerű megalkotni. Kik számára biztosítsa a jegybank a hitelmoratórium lehetőségét? Melyik vállalatok kapjanak támogatást a működőképesség megőrzése érdekében? Milyen formában juttassa el azokat? Adócsökkentés? Direkt szubvenció? Elszámolási kedvezmények? Hitelezési kedvezmények? Gondoljunk csak egy Olaszországra specializálódott hazai utazási irodára. Vagy egy iskolai étkeztetésben érdekelt vállalkozóra. Vagy egy munkavállalóit nélkülöző kis feldolgozóipari exportcégre.

A Magyar Nemzeti Bank tegnap már jelentett be intézkedéseket és újabb programokon is gondolkodik. Bizonyára a Pénzügyminisztérium is a lehetséges eszközök után kutat, illetve a költségvetés mozgásterét számolgatja. Néhány megfontolandó megoldást a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni:

  • Hitelmoratórium: az MNB megtette a javaslatát, ami sok gazdasági szereplőnek segíthet. Ám akiknek nincsenek hitelei, ez az eszköz nem éri el, pedig sok cég küzd árbevétel híján jelentős likviditási problémával, ami idővel fizetésképtelenséghez vezet.
  • Hitelnyújtás, hitelösztönzés: a jegybank tegnapi bejelentése e téren is hozott eredményeket, de a nem hitelképes vállalatok számára még nem eleget. Az eszköz lehetőségei szélesek (kedvező kondíciók, garanciavállalás stb.), mivel a magyar vállalati szektor nincs igazán eladósodva.
  • Állami megrendelések: néhány területen hozhat segítséget, de a kieső piaci keresletet ennyire direkt módon csak speciális területeken lehet pótolni (pl. építőipar).
  • Feltételes támogatások: a célzást segíti, ha a segítség nem automatikus. Jelentős támogatások esetén például el lehet várni a cégtől, hogy az idén ne vigyen ki profitot a cégből, vagy ne bocsásson el embereket.
  • Adóhitel, adócsökkentés: ha nem lehet pótolni a bevételeket, és hitellel sem lehet áthidalni a nehéz időszakot, akkor a kiadások csökkentésével lehet célt érni. Az adók ideiglenes vagy tartós elengedése, csökkentése sok vállalkozás számára jelenthet megoldást (a célzottság itt is kihívást jelent). Különösen a munkát terhelő elvonások mérséklése lehet célravezető, hiszen ez csökkenheti a munkaerőpiaci hatásokat.
  • Bérleti díjak átvállalása: a keresleti sokk által leginkább érintett szolgáltató szektor fontos költségtételében szintén segítséget nyújthat a kormány.
  • Adminisztrációs könnyítések: az is sokat segíthet, ha a nagy bürokratikus erőfeszítéseket igénylő tevékenységeket leegyszerűsít az állam.
  • A lakosság esetében a munkaképesség fenntartása lehet az elsődleges cél. Ehhez olyan támogatások jöhetnek szóba, mint például (francia mintára) a rezsiszámlák ideiglenes kifizetése.
  • Szélsőségesebb esetben az alanyi jogon járó pénzbeli támogatás is szóba jöhet, bár ez inkább már a válság súlyosabb szakaszában lehet hatékony segítség.

Végezetül egy dolgot fontos hangsúlyozni.

A vírusnak és a gazdasági problémáknak van egy közös tulajdonsága: nagyon tudnak gyorsuló ütemben terjedni.

Az egyik gazdasági szereplő problémája az üzleti kapcsolatokon keresztül (vevő, beszállító, hitelező, üzlettárs, partner stb.) nagyon gyorsan másik szereplő problémájává válik. Ha a folyamatot nem tudjuk időben megállítani a szoros nyomon követéssel, akkor a „tömeges fertőzés” olyan elhúzódó gazdasági krízishez vezethet, ami tényleg óriási, tartós veszteséget okoz az egész társadalom számára. Nincs idő, gyorsan kell cselekedni. Sokkal gyorsabban, mint a járvány esetében tettük.

koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
koronavirus_nagyvaros