GettyImages-172781953federalreserve
Gazdaság

Történelmi tabuk dőlnek le – Sosem látott lépéseket hozott a koronavírus

Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.

A jegybankok minden fegyvert elővettek

Az utóbbi hetek arról szóltak, hogy a fejlett világ jegybankjai minden eszközzel igyekeztek védekezni a koronavírus gazdasági hatásai ellen. Ez a kamatok csökkentése mellett likviditásbővítésben és eszközvásárlásokban merült ki, vagyis a konvencionális és a nem konvencionális eszköztárat is bevetették.

Élen járt ebben a Fed, mely a dollárlikviditás folyamatos biztosítása mellett két rendkívüli ülésen gyakorlatilag nulla százalékra vágta a kamatot, összesen 150 bázisponttal lazítottak egy héten belül. Ezzel gyakorlatilag „elmentek a falig”, hiszen a Nyíltpiaci Bizottság több tagja Jerome Powell elnökkel együtt korábban többször kritikusan nyilatkozott a negatív kamatok hatékonyságáról, vagyis szinte biztosra vehető, hogy az irányadó ráta innen már nem csökken tovább.

A hagyományos jegybanki lazító eszköznek számító kamatcsökkentés mellett a Fed új eszközvásárlási programot is bejelentett, melynek keretösszegét először 700 milliárd dollárban határozták meg, majd hétfőn bejelentették az újabb történelmi lépést: a jegybank kész korlátlanul állampapírokat és jelzálogleveleket vásárolni, amíg szükségesnek tartja.

Vagyis eljutottunk oda, hogy ma már a Fed a szükséges ideig kész mindent megvenni.

A keretösszegről hetente döntenek, első lépésben ezen a héten naponta 75 milliárd dollárnyi állampapírt és 50 milliárdnyi jelzáloglevelet vesznek meg, vagyis a csomag mérete jelentősen meghaladja a 2008-as válságban láttat. Nem véletlen, hogy az elemzők nagy része az USA „whatever it takes”- pillanataként értékelte a Fed hétfői bejelentését. Ezzel az EKB 2012-es történelmi pillanatára utaltak, amikor Mario Draghi elnök 2012 nyarán a görög adósságválság csúcsán kijelentette, hogy egyben tartják az eurózónát, „kerül, amibe kerül”. A szállóigévé vált mondat felemlegetése arra utal, hogy az amerikai jegybank most a korlátlan vásárlások bejelentésével szögezte le: mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a pénzügyi piacok működését és segítse a gazdaságot a jelenlegi helyzetben.

Az EKB is lépett már a koronavírus miatti kockázatokat látva, bár a kamatcsökkentésre jóval kisebb volt a mozgástere az évek óta negatív irányadó ráta miatt. Éppen ezért a mínusz 0,5%-os kamaton már nem is változtattak, viszont további likviditásnövelő intézkedéseket, illetve a kkv-kat segítő hitelprogramot indítottak. Emellett újra beindították az eszközvásárlásokat is, melyek keretében az év végéig 120 milliárd eurónyi értékpapír megvételét ígérték. Néhány nappal később aztán a piaci kilengéseket látva ezt a keretösszeget többszörösére emelte a jegybank, most ott tartunk, hogy 750 milliárd eurónyi papírt hajlandók megvenni, de Christine Lagarde elnök már kijelentette, hogy szükség esetén készek ezt a keretösszeget is megemelni, vagyis Frankfurtban is visszahozták a „whatever it takes”- időszakot.

A Fed és az EKB mellett mások is igyekeztek korán lépni, bár 2008 őszével ellentétben ezúttal nem volt összehangolt jegybanki kamatcsökkentés a világban, mindenki egyénileg döntött a szükséges lépésekről. A sorból az eurózóna mellett Japán lóg ki, ahol a Bank of Japan mozgástere szintén kimerült az ultra laza monetáris politika miatt. A többi országban viszont nem tétlenkedtek a monetáris politika döntéshozói.

Záporoznak az állami mentőcsomagok

Korábban a nagy jegybankok a kormányokat ostorozták azért, mert nem tesznek eleget a gazdaság élénkítése érdekében, ebben élen járt Mario Draghi még EKB-elnökként. Az európai vezetők (elsősorban a németek) évekig nem hallgattak a szóra, most azonban szinte mindenhol korábban elképzelhetetlen méretű mentőcsomagokról szólnak a hírek.

Az USA-ban hetek óta formálódik az a gazdaságélénkítő csomag, melynek becsült összege először 1000 milliárd dollár volt, mostanra azonban ennek a duplájára hízott. A hírek szerint a tengerentúlon egyrészt a bajba jutott szektorokat (légiipar, turizmus, vendéglátás) segítenék ki célzott mentőcsomagokkal, másrészt korábban sosem látott intézkedést tervez a kormány:

minden amerikai alanyi jogon kaphat csekket az államtól, hogy ezzel is élénkítsék a fogyasztást.

A pontos részletek egyelőre nem ismertek, az első javaslat még arról szólt, hogy egységesen 1000 dollárt kapjon mindenki, azóta azonban úgy tűnik, hogy inkább a differenciált pénzszórás felé mozdult el a kormány, a jövedelemtől és a gyermekszámtól is függhet az egyszeri támogatás összege.

Az utóbbi hetekben szinte minden európai ország is jelentős gazdaságélénkítő lépésekről döntött, vagy tervezi azokat. A németek például a korábbi merev ellenállás után 156 milliárd eurós adósságnövekedést vállaltak be. A csomag része többek között a kkv-k alanyi jogú támogatása, a nagyvállalatok megerősítése, végső esetben részleges államosítása, rendkívüli hitelprogram indítása a cégeknek, a lakásbérlők támogatása, a munkavállalás rugalmasabbá tétele és az egészségügy rendkívüli támogatása.

A németek mellett a britek is a napokban jelentették be saját 330 milliárd fontos csomagjukat, Franciaországban pedig 345 milliárdos az első lépés, aminek legnagyobb része egy 300 milliárd eurós hitelgarancia-alap.

Európában jelenleg Olaszország van a legnehezebb helyzetben, ehhez képest a római kormány 25 milliárd eurós gazdasági csomagja csekélynek tűnik. Az olaszoknak azonban egyelőre kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a gazdaságot próbálják talpra állítani, egyelőre a vírus terjedését igyekeznek fékezni és az egészségügy összeomlását elkerülni. Ha elmúlik az azonnali vészhelyzet, akkor minden bizonnyal további csomagok jönnek majd, melyek összege akár többszöröse is lehet az eddiginek.

A kormányok mellett a nemzetközi intézmények is próbálnak segíteni: az IMF máris bejelentette, hogy kész akár 1000 milliárd dollárt is hitelezni tagállamainak szükség esetén, míg az Európai Unió saját mentőcsomagja mellett korábban példátlan döntést hozott:

Brüsszel felfüggesztette a deficitszabályok alkalmazását, vagyis nem szankcionálja azokat az országokat, melyek a koronavírus hatása miatt 3% feletti deficitet produkálnak.

A régióban sem tétlenkednek

Nem csak a fejlett országok léptek a monetáris lazítás és a gazdaságélénkítés útjára, egyre több feltörekvő ország is hasonló lépésekre szánja el magát. A jegybankok közül Kelet-Közép-Európában a csehek és a lengyelek is 50 bázisponttal lazítottak. Néhány elemző a keddi kamatdöntés előtt az MNB-től is el tudott képzelni egy további kamatvágást annak ellenére, hogy a magyar alapkamat messze a legalacsonyabb évek óta a régióban.

A hagyományos kamatvágás mellett a régió jegybankjai is korábban ismeretlen utakra léptek:

a lengyelek, a csehek és a románok is bejelentették, hogy készek állampapírokat vásárolni a másodpiacon, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Éppen emiatt sokan számítottak arra, hogy az MNB is beveti az „atomfegyvert”, amivel egyrészt a bankrendszer likviditását tudná növelni az állampapírok vásárlásával, másrészt a hozamokat lehetne leszorítani az utóbbi hetek hektikus piaci mozgásai után.

Végül az MNB egyiket sem lépte meg, az alapkamat maradt 0,9%-on és az egynapos betéti ráta is mínusz 0,05%-on, illetve a kötvényvásárlást sem jelentették be.

A régiós országok kormányai is szinte napról napra jelentik be az újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket, Orbán Viktor eddig 6+5 pontot tett közzé, de várhatóan továbbiak jönnek majd. A legtöbb csomagban az a közös, hogy célzott lépésekkel igyekeznek védeni a kkv-kat a járvány gazdasági hatásaitól, több helyen bevezettek állami hitelprogramot, hitelgaranciát. A másik közös pont, hogy a koronavírus teljesen átírta a deficitre vonatkozó terveket, Magyarországon például a GDP 1%-ára tervezett hiány valószínűleg közelebb lesz a 3, mint a 2 százalékhoz az év végére.

Alapjaiban írhatja át a szabályokat a mostani válság

Összességében az látszik a világban, hogy egyelőre mindenki a „tűzoltással”, az azonnali károk enyhítésével van elfoglalva, azonban a mostani válság akár hosszútávon is átírhatja a szabályokat. A fenti tabuk ledöntése ugyanis akár precedensként is szolgálhat majd később.

Gondolunk itt elsősorban az uniós deficitszabályok átmeneti felfüggesztésére, a korlátlan jegybanki eszközvásárlásra vagy a gigantikus állami mentőcsomagokra. A következő lépés, ha megremeg a monetáris finanszírozás tilalma, amit elsősorban Európában vettek eddig komolyan. Igaz, a másodpiacon történő jegybanki állampapír-vásárlásokkal tulajdonképpen ez a tilalom meg lett kerülve, de jellemző  a helyzetre, hogy Németországban a mai napig rágódik az alkotmánybíróság azon, vehet-e állampapírt az EKB, miközben több mint tíz éve folyamatosan azt teszi.

Egyre több elemző gondolja úgy, hogy a jelenlegihez hasonló válságok idején lenne létjogosultsága, hogy a jegybankok a költségvetési hiány emelkedésének összegéig vehessenek szabadon kötvényeket. Ezzel az extra költségeket nem a piacról kellene finanszírozni, nem emelkednének például a hozamok, ami később a kamatkiadásokon keresztül évekig terhet jelent a költségvetésnek.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus sakk
panelházak
fertőtlenítés koronavírus magyar
donald trump chad wolf
koronavirus hazi karanten
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
koronavírus sakk