mnb epulet
Gazdaság

Egészen furcsa előrejelzéssel állt elő a Magyar Nemzeti Bank

Már az MNB kedden bejelentett 2-3%-os GDP-növekedési előrejelzése is meglepetést váltott ki, a prognózis ma megismert részletei pedig tovább növelik a homályt, miként is látja a jegybank a magyar gazdaság közeljövőjét.

A koronavírus járvány nagyon megváltoztatta a gazdasági szereplők magatartását (lakossági óvatosság, vállalati készpénzéhség, állami korlátozások, hogy csak a legfontosabbakat említsük), az olyan nem gazdasági, puha tényezők, mint a járvány terjedése vagy a bizalom gyengülésének a mértéke óriási bizonytalanságot hozott. Nem meglepő tehát, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések folyamatosan romlanak és széles tartományban szóródnak. A közgazdászok egyre mélyebb recessziót jósolnak, emellé pedig egyre kedvezőtlenebb munkaerőpiaci környezetet, úgy, hogy közben az állami költségvetések óriási kiköltekezésekkel fogják fékezni a még nagyobb visszaesést.

Ha a borús felvezető után ránézünk a jegybanki alappályára, rögtön kisüt a nap. A decemberi prognózissal összevetve ugyanis érthetővé válik, hogyan jön ki a 2-3%-os GDP-növekedés. A jegybanki alappálya azzal számol, hogy

  • bár az export és a beruházási dinamika kissé visszaesik,
  • a 9-10%-on maradó bérnövekedési ütem és az erős foglalkoztatás megmenti a gazdaságot, így
  • még további költségvetési költekezési lépések nélkül is tartható a 2-3%-on növekedési ütem,
  • annál is inkább, mert a koronavírus gazdasági hatásai néhány héten (napon) belül megszűnnek.

Nézzük kicsit részletesebben a meghökkentő feltételezéseket!

Az export és az import dinamikájának visszaesése érthető, a szakadozó ellátási láncok és a csökkenő globális fogyasztási kereslet hatására a decemberi előrejelzéshez képest az MNB 3 százalékponttal kisebb növekedési ütemet (de még bőven növekedést) vár. Az idén a beruházásokat eleve a magánszektor húzta volna (az uniós források további hozzájárulása híján), ami nyilván most kisebbnek látszik a korábban vártnál. Erős borúlátással azonban nehéz lenne megvádolni a jegybanki szakértőket azért, mert a decemberi 4,6%-ról 1-3%-ra vágták vissza az előrejelzésüket.

Az igaz meglepetést azonban nem a fentiek jelentik. A jegybank látványos optimizmusa ugyanis a munkaerőpiaci folyamatokban mutatkozik meg igazán. A vállalatokat ért erős sokk ellenére az MNB úgy gondolja, hogy a bérnövekedési ütem az idén 9-10%-os maradhat – ez érdemben sem a tavalyi tényadatnál, sem a decemberi előrejelzésnél nem kisebb. Persze kell is fizetni a munkaerőt, hiszen a munkaerőhiány feszültsége az MNB szerint alig enyhül, a munkanélküliségi ráta 3,5%-ról 4%-ra emelkedik csupán.

A derűlátást talán az magyarázhatja, hogy a jegybank erős költségvetési mentőcsomagot feltételez – gondolhatnánk. De ha ránézünk a költségvetési előrejelzésre, akkor kiderül, hogy a minimális egyenlegromlásban (a kis lassulás automatikus hatása mellett) mindössze az eddig bejelentett intézkedések körömnyi, 0,2 százalékpontos hatása játszik szerepet. Vagyis valóban arról van szó, hogy

a jegybanki alappálya szerint a gazdaság saját erőből, további segítség nélkül tud 2-3%-kal növekedni a koronavírus-válságban.

Hát ennyire nem hat a gazdaságra koronavírus? – tehetjük fel reménykedve a kérdést, de a jegybanki prezentációban erre nyugtalanító választ találunk. Az MNB ugyanis bemutatta, hogy a koronavírus által leginkább érintett ágazatok (járműgyártás, turizmus, vendéglátás stb.) egy havi leállása erős 1 százalékponttal veti vissza a GDP-növekedést. Mivel a jegybank hozzávetőleg ennyivel csökkentette  a növekedési előrejelzését, akkor (még néhány mentő tényezőt belekalkulálva is) azt mondhatjuk, hogy a jegybank előrejelzése egy olyan forgatókönyvre vonatkozik, ami mögött a járvány március végi megszűnése az implicit feltételezés.

Őszintén reméljük, hogy így lesz, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy végre túljussunk ezen a nagy személyes, társadalmi és gazdasági nehézségeket okozó időszakon. De hogy ez mennyire életszerű, azzal kapcsolatban álljon itt három egyszerű tény:

  • Magyarországon és a világon a járvány gyorsuló szakaszban van,
  • Gulyás Gergely szerint idehaza a csúcs június-júliusban lehet,
  • Varga Mihály szerint, ha nagyon kell, a 3% feletti hiányt is bevállalja a kormány a komoly gazdasági hatások fékezése érdekében. (Most azért arra fogadnánk, hogy a 2-3%-os növekedéshez kelleni fog.)

Nem nehéz belelátni a furcsa előrejelzés mögötti szándékot. A jegybank gazdaságpszichológusként gondolkodva úgy döntött, hogy megpróbál az előrejelzéssel hatni a várakozásokra ebben a bizonytalan környezetben. Az igyekezet érthető, de ilyen hatást legfeljebb hiteles előrejelzéssel lehet elérni. Márpedig ma a home office-ban, kényszerszabadságon lévő, vagy éppen csökkentett fizetésben részesülő munkavállalók, és a keresleti és kínálati sokkokkal küzdő vállalkozások számára egy ilyen előrejelzés nem hiteles. Éppen ezért, ha megtörténik a csoda, és ez a pálya legalább nagy vonalakban megvalósul, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy ehhez ez az előrejelzés egy fikarcnyival sem járult hozzá.

Bizakodásra éppen ezért majd inkább a jegybank monetáris politikai lépései adhatnak okot, az eddigiek ugyanis sokkal őszintébb, szakmaibb és realistább megközelítést tükröznek, mint a friss előrejelzés. Akit mégis ez érdekel, íme a számok:

Címlapkép: Getty Images

Ez a magyar boltok nagy trükkje: erre érdemes figyelni
moszkva_voros_ter_shutter
koronavírus coronavirus virus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
koronavirus, mikroszkop