parlamentalkonyat
Gazdaság

Elszáll idén az államadósság a koronavírus miatt, ha jól csinálja az Orbán-kormány

Folyamatosan változnak az utóbbi napokban a gazdasági kilátások, senki sem látja pontosan a koronavírus lehetséges gazdasági hatásait. Egyelőre az látszik biztosnak, hogy a korábban álmodott 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés elérhetetlen lesz 2020-ban és a GDP 1 százalékára tervezett költségvetési hiányt is nagyon nehéz (lehetetlen) lesz tartani. Ez pedig legrosszabb esetben azt jelentheti, hogy megtörik az adósságcsökkenés eddigi trendje, akár többévnyi apadás is veszhet kárba a mostani válság miatt. Ez azonban nem feltétlenül tragédia: ha a kormány okosan használja ki az így kapott mozgásteret, akkor az adósság idei emelkedése árán elérheti a gazdaság gyors talpra állást, jövőre pedig folytatódhat az adósságcsökkenés is. Cikkünk végén azt is megmutatjuk, hogy valójában a sikerhez valószínűleg az elmúlt évekhez képest szokatlan, extrém magas költségvetési hiány szükséges.

Mi lesz a magyar gazdasággal a koronavírus idején?

Az elemzők folyamatosan vizsgálják felül a magyar gazdaságra adott idei növekedési előrejelzéseiket, mostanra elérhetetlennek tűnik a korábban várt 3,5-4%-os bővülés, sőt lassan a többség recesszióval számol. A szakemberek szerint optimális esetben, ha néhány hónapon belül sikerül megfékezni a járványt, akkor csak az év első fele lehet nehéz, aztán jöhet egy komoly felpattanás, de összességében így is örülhetünk, ha pozitív lesz az év végi GDP-változást mutató érték.

Sőt, elsőként Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról sokakat meglepve, hogy a kormány pesszimista pályája mentén akár 0,3%-os gazdasági visszaesést is hozhat az idei év.

A gazdasági növekedés mellett a másik bizonytalansági tényező a költségvetési egyenleg, hiszen

  • a gyengébb gazdasági teljesítmény önmagában is rontja a költségvetési egyenleget, ráadásul
  • a kormányok egyre komolyabb intézkedéseket hoznak, hogy megvédjék a gazdaság szereplőit a járvány hatásaitól.

A magyar kormány az idei költségvetést a GDP 1 százalékának megfelelő hiánnyal tervezte, de tavaly tavasszal még szó sem volt a világjárványról. Bár közel 500 milliárd forintos tartalék is van a büdzsében, az egy százalékos hiány még ezzel együtt is tarthatatlannak tűnik. Az elemzők többsége azzal számol, hogy a GDP 2,5-3%-a lesz végül a deficit az extra költekezés miatt. A 3% elvileg az uniós kritériumok miatt lehet plafon, bár a rendkívüli helyzetre való tekintettel most átmenetileg felfüggesztették az EU költségvetési szabályait, vagyis nem kell nekik megfelelni a válság miatt.

Így rombolhatja le a válság több év munkáját

Arról eddig kevés szó esett, hogy a növekedés és a költségvetés felborulása milyen hatással lehet az adósságpályánkra, ezt próbáljuk most egyszerű eszközökkel modellezni. Az alappályához (4% körüli növekedés, 1%-os deficit) képest mindenképp romlik a helyzet, ráadásul van arra esély, hogy mindkét oldalról egyszerre.

Ez pedig azt is jelentheti, hogy megtörik az utóbbi években látott adósságcsökkenési trend. Az államháztartás GDP-arányos adóssága 2012 óta folyamatosan csökkenő pályán van, a 80% feletti szintről 65 százalék alá csökkent az érték (az MNB az előzetes pénzügyi számlákban még 66,4%-ot közölt, de a KSH által becsült nominális GDP mellett ez már alacsonyabb lehet).

Ez két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt viszonylag fegyelmezett volt a költségvetési politika, folyamatosan a GDP 3 százaléka alatt maradt a deficit (bár a gazdaság ciklikus pozíciója alapján lehetett volna még alacsonyabb), másrészt a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet ért el az utóbbi években.

Éppen ezek kerülhetnek most veszélybe, ezért megnéztünk néhány illusztratív forgatókönyvet, hogyan írnák át az adósságpályát:

  • Álomszerű forgatókönyvünkben sikerül tartani az 1 százalékos deficitet és a növekedés is csak 3 százalékra lassul. Ehhez gyakorlatilag az kellene, hogy néhány héten belül lecsengjen a járvány és újrainduljon a gazdaság, így a tartalékokkal ki lehetne húzni az átmeneti időszakot. Ebben az esetben az adósságpályával sem lenne probléma, 61-62 százalékra csökkenhetne tovább a GDP-arányos érték. Sőt, 3 százalékos növekedés mellett még egy közepesen elszálló hiány is beleférne, 3%-os deficittel is csökkenne minimálisan az adósságráta.
  • Ha a gazdaság behúzza a féket és csak stagnál az idén, akkor viszont már veszélybe kerül a csökkenő adósságpálya, hiszen csak egy százalékos deficitnél jönne össze minimális adósságcsökkenés. Ha stagnáló növekedés mellett a büdzsé hiánya is elszáll, akkor már emelkedő adósságrátáról beszélhetünk.
  • A legrosszabb eshetőség, ha egyszerre szakad össze a növekedésünk és még a költségvetési hiány is jelentősen megugrik. Akkor már jelentős adósságnövekedés is elképzelhető, 5 százalékos (extrém pesszimista) gazdasági visszaesés és 3 százalékos hiány mellett újra a GDP 70 százaléka felett lenne az államadósság. 

Az alábbi grafikonon összefoglaltuk a fenti kilenc adósságráta-kimenetet a 3-3 deficit és növekedés feltételezés mellett. Jól látszik, hogy csak három esetben jönne össze adósságcsökkenés, vagyis ezeknél a forgatókönyveknél nem törne meg a pozitív tendencia. A helyzet azonban (mint látni fogjuk) az adósság szempontjából még ennél is rosszabb.

Ahogy már jeleztük, a növekedés és a költségvetés egyenlege egymástól nem függetlenek. Emiatt a fenti statikus feltételezések mellett érdemes belegondolni a két mutató dinamikájába, ami az adósságráta várható alakulása szempontjából is eligazító.

  1. A gazdasági lassulás rontja a költségvetési egyenleget (elmaradó adó, növekvő kiadások stb.).
  2. Minél nagyobb a lassulás, annál több ellensúlyozó lépést (hiánynövelő intézkedést) kell tenni.
  3. Ha ezek hatnak, akkor a lassulás is kisebb lehet.
  4. Ami valamennyit javíthat a költségvetési helyzeten is.

Indulásképpen annyit rögtön megállapíthatunk, hogy az 1%-os hiányból már akkor közel 3%-os lesz, ha a gazdaság stagnálásba vált, és a kormány nem tesz semmit. (Ez már néhány fenti, az államadósság szempontjából optimistább forgatókönyvet rögtön életszerűtlenné tesz.) Amennyiben még ennél is rosszabbak a növekedési kilátások, akkor még nagyobb az egyensúlyromlás. Erre a kormánynak lépnie kell: a stabilizáló, élénkítő lépések a gazdasági visszaesést fékezik valamelyest, de a hiányt növelik.

Ez alapján látható, hogy például a "stagnálás 1%-os hiánnyal" forgatókönyv teljesen életszerűtlen, hiszen ebben nemhogy élénkítés nincs, de valójában erős költségvetési megszorítást takar. A feladat egyik sarokmegoldása megfogalmazható úgy is, hogy mekkora költségvetési kiköltekezés szükséges ahhoz, hogy egy 3%-os növekedés megmaradjon. A másik pedig úgy, hogy mekkora lesz a növekedés, ha a költségvetési politika nem lép semmit. Ezek pontos megválaszolásához tudni kellene, milyen mély lesz a koronavírus-válság, annyi azonban erősen sejthető, hogy a köztes megoldás az lesz, hogy még az alacsonyabb növekedésért is erősen meg kell dolgoznia a gazdaságpolitikának. 

Ezen forgatókönyvek között pedig nem találunk olyat, ami ne járna az államadósságráta növekedésével.

Kérdés persze, mi van ilyenkor az alkotmányos adósságfék-szabállyal. Egyrészt ezen már enyhítettek tavaly, másrészt két dologgal védheti ki a kormány. A költségvetést a szabály szerint úgy kell megtervezni, hogy csökkenjen az adósságráta. A 2020-as költségvetés tavalyi tervezésekor és elfogadásakor ez teljesült, vagyis jogilag nem támadható a dolog.

Ami azonban ennél is fontosabb: rendkívüli időket élünk, nem csak mi, hanem az egész világ, ilyenkor pedig minden szabályt rugalmasabban kezelnek (lásd az uniós deficitplafon felfüggesztését). De nem csak az intézményi szabályok nyomnak más súllyal a latban, a belső szabályaink is változnak: a "békeidőben" dicséretes költségvetési fegyelem ilyen időkben (ideiglenesen!) feláldozható a kisebb gazdasági és társadalmi veszteségek érdekében. Igazából ugyanis így lehet középtávon megteremteni a fenntartható adósságcsökkentés kereteit.

Összességében sok szempontból kihívásokkal teli év lehet 2020 a magyar gazdaságban, ez pedig akár az adósság csökkenő pályáját is veszélybe sodorhatja. A jelenlegi ismeretek alapján nagy meglepetés lenne, ha tovább tudna csökkenni a GDP-arányos adósságráta. Könnyen lehet, hogy az csak olyan hibás gazdaságpolitika mellett állhat elő, amikor a költségvetés nem teszi a dolgát: elmulasztja a kötelező válságkezelő lépéseket.

Címlapkép: Getty Images

bull
koronavírus szeged orvos
párizs_getty_stock
koronaviruscoronavirus
fehér ház getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
orbán viktor palkovics lászló koronavírus járvány