Mi lesz az adóssággal a koronavírus-járvány kellős közepén?
A koronavírus-járvány következtében hosszú évek csökkenő tendenciája után 2020-ban emelkedhet a GDP-arányos államadósság – olvasható a kormány konvergencia programjában. A tavaly év végi 66,3%-os arány 2020 végére jóval 70% felett lehet, a várakozások szerint 72,6% lesz.
Ennek alapvetően két oka van:
- Egyrészt az utóbbi évek 3% alatti költségvetési hiánya az idén 3,8%-ra ugorhat.
- Másrészt a GDP-pálya durva törést kap, ezért az adósságráta nevezőjének gyors emelkedése megáll.
A friss előrejelzés szerint a tavaly év végi szintet 2022-ben érheti el az adósságráta, 2024-re pedig a 60%-os lélektani határ alá kerülhet. Egy évvel ezelőtt a 2019-es konvergencia programban a kormány még 2022-re várta a 60 százalék alatti adósságot, ez tolódik most el a járvány miatt további két évvel.
A jelenlegi konvergencia program a tavalyinál nagyságrendileg 5,9-7,4 százalékponttal magasabban futó adósságpályával számol, amiért mind a megváltozott hiánypálya, mind az egyéb tételek hatása, mind pedig a kedvezőtlenebb növekedés is felelős – foglalja össze a kormány.
Nem okoz majd fennakadást a drága lakossági állampapír
A kormány tervei szerint ugyan a kamatkiadás nominálisan emelkedik majd, de a GDP arányában minimális lesz ez a válság miatt. A tavalyi 1070 milliárdos adósságszolgálat a nemzeti össztermék 2,3 százaléka volt, ez 2020-ban 2,4 százalékra kúszik fel, majd 2024-ig fokozatosan csökken 2 százalékra.
Az utóbbi években a lakossági állampapírok jelentős felfutása aggasztott néhány szakértőt, mivel ezek kifejezetten magas kamatozású papírok, és beépülve a kamatkiadásba emelik azt. Azt a konvergencia program is elismeri, hogy a lakossági termékek kamata magas, azonban kiemeli, hogy a magyar háztartásokhoz kerülő kamatjövedelmek a GDP emelkedéséhez, közvetve az adóbevételek növekedéséhez is hozzájárulnak.
A jelentős legfontosabb megnyugtató megállapítása, hogy a jelenlegi válság ellenére a magyar adósságkezelés fő stratégiai céljai nem változnak, továbbra is az adósság csökkentése, szerkezetének egészségesebbé tétele és a devizaadósság arányának mérséklése lesz a cél.
A kormány kiemeli, hogy a még mindig kedvező hozamkörnyezetben továbbra is érzékelhetően alacsony költségek mellett valósulhat meg az adósságfinanszírozás: míg 2012-ben az adósság implicit kamatlába 5,3%-os szinten állt, addig ez az átlagos kamatteher 2018-ra 3,7%-ra, 2019-re pedig 3,5%-ra mérséklődött.
Az adósságkezelési stratégia alapvető irányát nem megváltoztatva, Magyarország 2020. április 23-án 6 és 12 éves futamidejű eurókötvényeket bocsátott ki összesen 2 milliárd euró értékben - hangsúlyozzák.
A kibocsátásra a finanszírozás biztonsága érdekében, előre nem látható kockázatokat megelőzendő, elővigyázatossági finanszírozási tartalék növelése érdekében került sor
- olvasható a konvergencia programban.
Mi lesz, ha ennél sokkal rosszabb lesz a válság?
A konvergencia programban a kormány nem számol alternatív adósságpályával, vagyis azzal, mi történik, ha a tervezettnél nagyobb lesz a gazdaság visszaesése és/vagy a költségvetés hiánya. Ebből a szempontból azonban irányadó lehet az ÁKK nemrég közölt grafikonja:
A két héttel ezelőtti eurókötvény-kibocsátásra készült befektetői tájékoztatóban szereplő ábrán az látszik, hogy ha a gazdaság visszaesése 10%-os lesz és a hiány is a GDP 7 százalékára rúg, akkor akár 80% fölé is ugorhat az adósságráta. Persze jó esetben ez is csak átmeneti megugrás lenne, viszont utána 2024-ig nem csökkenne vissza a 2019-es szintre az adósság.
Címlapkép: Getty Images
