parlament orbán
Gazdaság

2021-es költségvetés: jövőre nem lesz önálló Egészségbiztosítási Alap

A kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt tervez - derül ki a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett, a jövő évi költségvetési tervezetről alkotott véleményéből. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány néhány két hét alatt vizsgálta felül a jövőre tervezett hiánycélját. A KT szerint a jövő évre tervezett szabad tartalék összege nem tűnik megfelelőnek és további érdekessége a tervezetnek, hogy a kormány készül valamire az egészségbiztosítási alappal.

Megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a kormány 2021-es költségvetési tervezetéről, amelynek parlamentnek történő benyújtása egy hetet csúszik (ezt tudjuk múlt hét óta, egy sajtóértesülésből). A KT a dokumentumban megemlíti, hogy 

a 2021-es költségvetés tervezése szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány elterjedése, melynek következményei alapjaiban megváltoztatták a gazdasági kilátásokat.

A KT szerint jövőre ismét növekedés jöhet a gazdaságban és a tanács ismertetése szerint a költségvetésben a kormány jövőre 4,8%-os GDP-növekedéssel kalkulál. Ebben nincs változás a bő két héttel ezelőtt megjelent konvergencia programban foglalt növekedési prognózishoz képest.

A 4,8%-os növekedés a KT szerint akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a terveknek megfelelően alakul. Ebben a tekintetben a kormány jövőre 3,1%-os bővülést vár. Miközben a  beruházások terén 5,5%-os növekedést prognosztizál. A KT elismeri, hogy a jövő évi gazdasági növekedés visszapattanása is nehezen becsülhető meg.

A tanács úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon. Azt nyomban hozzátették, hogy 

nem mérlegelte azt a lehetőséget, hogy rövid időn belül a járvány újabb súlyos hulláma következik be, mivel az egy teljesen új szerkezetű költségvetést tenne szükségessé.

További számításokat lát szükségesnek a Tanács

A három főből álló (Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László Állami Számvevőszék elnök) tanács szerint a tervezetben a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak, ugyanakkor a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatokat is hordoznak. A testület szükségesnek tartja a gazdasági prognózis mutatóitól közvetlenül nem függő bevételek - jövedéki adó, illetékbevételek, adókedvezmények miatt kieső bevételek - tervezett előirányzatainak további számításokkal történő megalapozását.

A KT kiadásokra vonatkozó megjegyzéséből az olvasható ki, hogy a jövő évi költségvetés továbbra is számol a koronavírus miatt meghozott gazdaságvédelmi intézkedések hatásával. A dokumentum ugyanis úgy szól, hogy "a kiadások tükrözik, hogy 2021-ben is szükség van a gazdaság további élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra". "Ehhez a gazdaságvédelmi alap, benne a nemzeti foglalkoztatási alapból létrejövő gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap nyújt fedezetet. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat (az egészségbiztosítási alap beolvasztásával) biztosítja. A tervezet jelentős összegeket irányoz elő a családvédelmi és otthonteremtési intézkedésekre, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására" - írta a tanács.

Később a KT indoklásából derül ki: a járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer működtetés összehangolt kezelését szolgálja a 2021-es költségvetésben megjelenő új pénzalap: az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap. A 3000 milliárd forintos keret gerincét az E-Alap adja - olvasható a KT anyagában.

Emelkedett a hiánycél

A testület azt is megállapította, hogy a 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt akkor tartja teljesíthetőnek, ha megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020-as eredeti előirányzathoz képest csökkennek. Emellett elengedhetetlennek tartja a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését.

Vagyis lényeges változás, hogy a május elején bemutatott konvergencia programban foglalt 2,7%-os hiánycél helyett 2,9%-ra várja a kormány a deficitet jövőre.

Az azonban nem derül ki a dokumentumból és feltehetőleg nem is tudjuk meg, hogy miért emelte a kormány a hiánycélt feljebb. 

Kockázatot is talált a KT

A kitűzött hiánycél elérhetőségét tekintve a tanács kockázatokat is azonsított. A kockázatokat a szabad, a GDP 0,5 százalékát kitevő tartalékok csak részben képesek fedezni, ugyanakkor egy nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el erőforrásokat.    

A testület felhívja a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31-e után feloldható tartalékot képezzenek. Ennek célszerű eszköze lehet az egyes fejezetek szintjén megjelölni azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére a kormány vagy az Országgyűlés döntése alapján csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak. Így el lehetne kerülni mind a túlzott tartalékképzést, mind pedig azt, hogy kedvezőtlen esetben a költségvetési egyensúly megteremtéséhez előirányzatok zárolására vagy bevételek évközi növelésére kényszerüljön a döntéshozó - írták.

Arra is kitér a tanács, hogy a strukturális hiány 2021-ben sem éri el az 1,0 százalékos célt. 2021-től a gazdaság magas ütemű növekedési pályájához visszatérve, a fenntarthatóságot erősítő gazdaságélénkítő programok folytatásával belátható távlatban teljesíthető lesz a strukturális hiány kritérium is.

Az adósságmutató a tervezetben az idei 72,6%-ról 69,9%-ra mérséklődik jövőre. Érdekes, hogy ez a konvergencia programhoz képest nem változott, miközben a deficit növekedett.

Több megy egészségügyre

Az E-Alap kiadási összege 2905 milliárd forint, ami 8,3%-os növekedés (220 milliárdos többlet) a 2020-as előirányzathoz képest. Ezen belül a kórházaknak jutó gyógyító-megelőző kassza kiadásai 138 milliárd forinttal emelkednek, amelyből a KT szerint folytatódhat az egészségügyi szakdolgozók és védőnők béremelési programja és beruházások, felújítások valósulhatnak meg. 

További többletforrások szolgálják az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását - írja a KT, ami arra utal, hogy a kormány készül valamire az egészségügy finanszírozásával.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt

mnb epulet
Frankfurti tőzsde
cimlap_gáz0602
clock óra
Ennyit drágultak a lakásaink egy év alatt
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior modellező, pénzügyi modellező

Junior modellező, pénzügyi modellező
Online előadás
Grafikonelemzési fortélyok aktuális tőzsdei helyzetekben.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
mnb epulet