észak korea
Gazdaság

Miért került a háború szélére Észak- és Dél-Korea? Egy súlyos probléma lehet a háttérben

Több mint egy év tárgyalás után Donald Trump és Kim Dzsongun kezet fogtak, aztán közösen átlépték a demarkációs vonalat Észak- és Dél-Korea közt, ezzel 2019-ben szimbolikusan véget ért a két ország közti konfliktus, elkezdődött a békülés és a közös építkezés. Aztán néhány hete Észak-Korea látszólag teljesen váratlanul meggondolta magát és felhevítette az ellenséges retorikát, megszakították a kapcsolatot a déli szomszéddal és katonai akciók sorozatát kezdték el a határ mentén. Hivatalosan az egész magyarázata néhány észak-koreai dezertőr röplapozása, valójában viszont jó eséllyel az áll a háttérben, hogy Észak-Korea nagyon súlyos gazdasági, egészségügyi és élelmezési válságba került, melyből kiutat egyedül a szankciók feloldásától remélnek.

Mozgósít mindkét oldal

Egy hete Phenjan megszakított minden diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, a napokban pedig kiürítették, majd felrobbantották a Keszong városban működő összekötő-irodát, majd észak-koreai katonák kezdtek el bevonulni a két Korea együttműködését szimbolizáló ipari parkba is. Észak-Korea bejelentette ezen kívül azt is, hogy ismét katonai ellenőrzőpontokat állítanak fel a két országot elválasztó demilitarizált zónában és újrakezdik a határmenti hadgyakorlatokat.

Dél-Korea is mozgósított: készültségbe helyezték a hadsereget és jelezték, hogy készen állnak bármilyen katonai lépést elhárítani, melyet északi szomszédjuk tesz. A kemény szavak ellenére Dél-Korea megpróbálta deeszkalálni a helyzetet azzal, hogy felajánlották, hogy tárgyalókat küldenek Phenjanba, de Észak-Korea mereven elzárkózott a gesztustól és újra felfűtötték a délieket ellenségként ábrázoló állami propagandagépezetet.

Hivatalosan a feszültség fő oka az, hogy elsősorban észak-koreai dezertőrökből álló, dél-koreai aktivisták hőlégbalonokkal, drónokkal elkezdtek röplapokat szórni a demarkációs vonal túloldalára. Bár a dél-koreai hatóságok megpróbálták meggátolni az akciót és hivatalos eljárást indítottak az aktivisták ellen a diplomáciai feszültség fokozása miatt, Észak-Koreát ezzel már nem sikerült lenyugtatni.

Miért pont most?

A helyzet valószínűleg ennek ellenére azért nem nyugszik, mert sokkal többről van itt szó, mint egyszerű röplapokról. Észak-Korea gazdasága évek óta sínylődik a szigorú, amerikaiak által koordinált nemzetközi szankciók súlya alatt; az Egyesült Államok a Trump-kormány alatt lényegében levágta az ázsiai országot a világkereskedelem véráramlásából. Az észak-koreai gazdaság mindig is gyenge lábakon állt, de a Bank of Korea (a dél-koreai jegybank) becslése szerint az észak-koreai gazdaság a szankciók szigorítása óta súlyos recesszióban van.

A teljes gazdasági összeomlás lehetett az egyik fő motivátora annak, hogy Kim Dzsong Un váratlanul elkezdett a békülés felé hajlani 2018-ban, annak reményében, hogy a nukleáris fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal való kísérletezés és a határmenti hadgyakorlatok leállításával majd a szankciókat is feloldja az Egyesült Államok.

A számításuk nem jött be, az Egyesült Államok nem oldotta fel a szankciókat, mondván, hogy Észak-Korea nem állította le valójában az atomfegyverek fejlesztését, ez pedig Dél-Korea kezét is megkötötte a másik Koreával való gazdasági együttműködés elmélyítése tekintetében.

Önmagában ez talán még nem lett volna indok arra, hogy ismét ennyire elmérgesedjen a helyzet a két Korea közt, de aztán jött a koronavírus, ami Észak-Korea legfontosabb (és lényegében egyetlen) kereskedelmi partnerét, Kínát is kiütötte a képből. Bár nincs hivatalos szám a két ország közti kereskedelmi forgalomról, mivel ez lényegében feketén, a nemzetközi szervezetek megkerülésével zajlik, a koronavírus ideje alatt bezárt a kínai-koreai határszakasz, így vélhetően a kereskedelmi forgalom is nullára esett, mely a KNDK lakosságának milliót foszthatta meg napi betevőjétől.

Az ábrák a 2017-es év forgalma alapján készültek.

A Covid-krízis és a szankciók súlya alatt sínylődő Észak-Koreában az ENSZ becslése szerint a lakosság mintegy 40%-a szorul sürgősségi élelmezési vagy egészségügyi ellátásra, a gyerekek fele éhezik az országban.  

Szintén fontos tényező, hogy közeleg az amerikai elnökválasztás, ami egyszerre a Trump-elnökség végét is elhozhatja. Ha az észak-koreai rezsim le akarja dobni magáról a szankciókat, melyet javarészt a Trump-kormány vetett ki rájuk, még Trumppal kell leülniük beszélni a szankciók feloldásáról, hiszen ha Biden lesz az elnök, erre kevésbé lesz hajlandó.

Érdekesség, hogy Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong látszólag jelentősen megnövelte hatalmát Észak-Koreán belül az elmúlt hónapokban. Idén márciusig szinte egyáltalán nem szólalt meg nyilvánosan a diktátor-testvér, az elmúlt hetekben viszont ő fenyegette meg Dél-Koreát katonai akcióval, ő adott utasítást az összekötőiroda felrobbantására és ő utasított el minden további együttműködést a déli szomszéddal.

Egyelőre még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Kim Jodzsong hatalmának növekedése összefüggésben áll-e a diplomáciai helyzet romlásával, de az időzítés egybeesése mindenképpen érdekes. Ha valóban nagyobb szerepet vállal majd Kim Dzsongun húga az állam irányításában, bizonyítania kell az államapparátus előtt rátermettségét és keménységét, ahogy ezt elődjei is tették büntetésekkel, gyilkosságokkal és terrorral.

Olyan vad pletykák is elkezdtek terjedni ráadásul az elmúlt időben, melyek szerint Kim Dzsongun tényleg meghalt, amikor pár hónapja az erről szóló hírek felröppentek és egy hasonmás helyettesíti az országos pánik elkerülése érdekében, viszont de facto már Kim Jodzsong irányítja Észak-Koreát. Az ilyen pletykákat persze érdemes kellő szkepticizmussal kezelni.

Valami látványosra lesz szükség

Az észak-koreai rezsimre összességében tehát egyszerre nehezedik

  • az évek óta tartó nemzetközi szankciók súlya,
  • a kereskedelem teljes megbénulása a koronavírus miatt,
  • az alacsony életszínvonalból, éhezésből fakadó potenciális társadalmi elégedetlenség,
  • egy új szereplő megjelenése a rezsim élén,
  • az amerikai választások, melynek eredményétől függően elveszthetik az esélyét annak, hogy feloldják a szankciókat a következő években.

Az idő tehát szorít és ezzel az észak-koreai vezetés is tisztában van, a mostani csörte egyértelműen arra irányul, hogy megijesszék a nemzetközi közösséget eléggé ahhoz, hogy megint Észak-Koreára irányuljon a figyelem.

Félő, hogy a szokásosnál nagyobb balhét kell csinálnia Észak-Koreának ahhoz, hogy a koronavírussal, a választásokkal és a zavargásokkal egyszerre küzdő Donald Trump ismét tárgyalóasztalhoz üljön velük.

Addig is, szinte biztosan kell számolnunk majd

  • folyamatos, durva fenyegetőzésekkel Észak-Korea részéről,
  • az elmúlt években demilitarizált övezetek újramilitarizálásával,
  • látványos hadgyakorlatokkal a koreai demarkációs zóna mentén,
  • ballisztikus rakétakísérletekkel és más, látványos, újfajta fegyverrendszerek megjelenésével.

Továbbra is kevés az esély viszont a nyílt háborúra, hiszen Észak-Korea a teljes megsemmisülést kockáztatja ezzel. Bár az észak-koreai haderő számosságát tekintve a légierőt kivéve messze felülmúlja a dél-koreait, technológiájuk javarészt a 70-es, 80-as évek szovjet és kínai haditechnikát színvonalát üti csak meg. Az észak-koreai hadsereg bár háború esetén jelentős károkat tudna okozni Dél-Korea infrastruktúrájában és lakosságának életében elsősorban tüzérségi eszközeivel, a dél-koreai hadsereg könnyen fel tudna tartóztatni egy észak-koreai támadást, míg az Egyesült Államok és régiós szövetségesei Dél-Korea segítségére sietnek.

Persze ha Észak-Korea dörömbölése hosszabb távon is süket fülekre talál, nem kizárt, hogy lerúgják majd az ajtót, ha már elég kétségbeesettek lesznek.

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
kórház