DomokosLászló
Gazdaság

Nagy fegyelem kell Magyarországon, de jobb lehet az élet, mint a koronavírus előtt volt

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok munkavállaló veszítette el az állását, vagy csökkent a jövedelmük, ezért fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban biztosított legyen számukra a segítség, például lehetőség az átképzésre. A munkahelyek megőrzését, a bővítést a kormány is fontosnak gondolta, ez a jövő évi költségvetésben is világosan rögzítve van – mondta a Portfolio-nak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A jövő évi büdzsé megalkotóinak nagy fegyelmezettségre van szüksége, oda kell figyelni a kiadásokra, amelyek összességében nem emelkedhetnek, és – hasonlóan az elmúlt évekhez – jelentős, ám rugalmasan felhasználható tartalékokat is be kell építeni a költségvetésbe. Domokos László azt is elárulta, az ÁSZ hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez a koronavírus-járvány idején. Szerinte az otthoni munkakörülmények egy magasabb fokú nyugalmi helyzetet jelenthetnek, ami végső soron eredményezheti azt, hogy a munkavállaló hatékonyabban dolgozik. Ugyanakkor egyes munkáltatóknak problémát jelenthet, hogy nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel irányítani tudják a munkafolyamatokat. Végül azt is elmondta, hogy miért van szükség az állam aktív szerepvállalására a gazdaságban.

Amikor a rendkívüli jogrend még hatályban volt Magyarországon, akkor úgy fogalmazott, hogy hamarosan új lehetőségek nyílnak az emberek előtt, de ezeket észre kell venni.

Egy rendkívül nehéz időszak áll mögöttünk, de az igazság az, hogy még nincs vége, a munkát folytatni kell. Mindenhol azt olvashattuk, hogy „megváltoztak az életkörülmények”, azonban ez nem csak a veszélyhelyzetre vonatkozott, azon túlmutat. Az időt nem forgathatjuk vissza, a járvány alább hagyott, az élet kezd visszatérni a korábbi keretek közé, de az emberek új kihívásokkal találják szemben magukat. Az újrakezdés kihívásaival.

Azt gondolom, hogy a mostani helyzetre lehetőségként kell tekintenünk.

Le kell vonni az elmúlt hónapok következtetéseit, fel kell mérni a veszteségeket, azok tudatában, megfontolásuk után pedig új célokat kell meghatároznunk. Új terveket kell készíteni a feladatainkról és a pénzügyi kereteinkről. Ehhez tanulásra, új készségek elsajátítására van szükség. Meggyőződésem, hogy akár magasabb színvonalon is visszatérhet az élet Magyarországon, már egy éven belül.

A koronavírus után hogyan lehet jobb az életünk?

A válság egyszerre és csapásszerűen hatott az egészségügyi rendszerre, a hétköznapi életünkre, a gazdaságra: az emberek egészsége és munkája is veszélybe került. Szerencsére a kormány hatékony és gyors intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy kontroll alatt tartsa a járványt, másrészt, hogy megakadályozza a vállalkozások és a családok ellehetetlenülését – megtartva azokat az alapokat, amelyek az újraindulás bázisát képezik.

A kormányzati szereplők és az állam aktív szerepvállalása elengedhetetlen volt ebben a helyzetben.

Azáltal, hogy a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek is megadták a lehetőséget a törlesztőrészleteik felfüggesztésére, háromezer milliárd forintnyi többletforrás lehetősége jelent meg ebben az évben költési-beruházási stimulusként. Ez azért fontos, mert így a fogyasztás nagysága azok számára sem esik vissza drasztikusan, akik hiteleket vettek föl, bíztak a jövőben, fejlesztettek, vagy éppen kölcsönből nagyobb otthont vásároltak, megújították a lakókörnyezetüket. A korábban megalapozott lehetőségek tehát nem vesztek el, viszont a járványhelyzet nagyobb fegyelemre szoktatott bennünket, ami ha a pénzügyeink mindennapi kezelésében is érvényesül, biztonságosabb és a kihívásokkal szemben is ellenállóbb lesz az életünk. 

Miből érezhető az állam aktivitása?

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok munkavállaló veszítette el az állását, vagy csökkent a jövedelmük, ezért fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban biztosított legyen számukra a segítség, például lehetőség az átképzésre. A munkahelyek megőrzését, a bővítést a kormány is fontosnak gondolta, ez a jövő évi költségvetésben is világosan rögzítve van. Majdnem minden területen az látszik, hogy a kiadási elképzelések terén legalább a szinten tartás a cél, de több területen bővülést is mutat, tovább folytatódnak például a béremelések, amelyeket az állam már korábban megtervezett. Ez mindenképpen bizakodásra ad okot, rendkívül ösztönző és optimista megközelítés, ahogyan az is, hogy az adókulcsokban a béreket terhelő adók tekintetében újabb, több mint tízszázaléknyi szociális járulékcsökkentést hajtanak végre.

0U0B8931

Számomra egyértelmű, hogy nem arról van szó, hogy minél jobban megsarcolják az embereket egy ilyen nehéz időszakban, ellenkezőleg: teret nyújtanak arra, hogy a foglalkoztatás bővüljön. A jövő évi büdzsé megalkotóinak nagy fegyelmezettségre van szüksége, oda kell figyelni a kiadásokra, amelyek összességében nem emelkedhetnek, és – hasonlóan az elmúlt évekhez – jelentős, ám rugalmasan felhasználható tartalékokat is be kell építeni a költségvetésbe. Ahogy az Állami Számvevőszék is több alkalommal felhívta rá a figyelmet, ezek teremtik ugyanis meg a kormány mozgásterét arra, hogy

képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni olyan váratlan helyzetekre, mint amilyen a mostani járvány is volt.

Összefoglalva: a válságidőszak, a kiszámíthatatlan gazdasági-társadalmi viszonyok között is teljesíthető költségvetést kell készíteni. Ez alapozza meg a lehetőségeinket.

Ezek a beépített tartalékok ne legyenek olyan mértékűek, amelyek már a gazdaság élénkítését akadályozzák, mint ahogyan a 2021-es költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményükben is írták. A dokumentumokat az előző évektől eltérően nem személyesen, hanem elektronikus úton juttatták el az Országgyűlésnek, nem volt Önöknél maszk?

Szó sincs erről. Engedje meg, hogy ezt a kérdést több részletben válaszoljam meg. Elsőként kiemelném, hogy az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve minden évben véleményezi a költségvetési törvénytervezetet és átadja azt az Országgyűlés számára, hasonlóan a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz. Az idei költségvetési törvénytervezetről szóló elemzésünkben bemutattuk és értékeltük a törvénytervezetet, kiemelten foglalkoztunk a tervezés folyamatának szabályosságával és a központi költségvetés adósságának alakulására vonatkozó szabályok betartásával. A megállapításunk pedig az volt - ahogy a törvénytervezetről szóló parlamenti vitában elhangzott expozémban is szóltam róla -, hogy a dokumentum iránytűként szolgálhat a gazdaság újraindításához.

A kérdése második felére az a válaszom, hogy a koronavírus fertőzések megelőzése érdekében az Állami Számvevőszék mindenben az egészségügyi veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedésekkel összhangban járt el, előtérbe helyezve a munkavállalók egészségét, az esetleges kockázatok minimalizálását. Mivel a dokumentum leadása a veszélyhelyzet ideje alatt volt esedékes, a megváltozott életkörülményekre való tekintettel elektronikus úton juttattuk el az Országgyűlés számára. Én a lényeget abban látom, hogy az ÁSZ hozzájárult ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el még a nyáron.

Összességében hogyan érintette az Állami Számvevőszéket az egészségügyi veszélyhelyzet, mennyire volt komplex feladat átállni, és szükség volt-e a működésük korlátozására?

Jean de La Fontaine francia író és költő méltán híres állatmeséi remekül szemléltetik azt, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki felkészül a nehéz, vagy váratlan helyzetekre. Mi ezt tettük, nem tücsök módjára jártunk el. Folyamatosan változó világunkban a kihívások is állandóan újként hatnak, ezekre kell megtalálni a megfelelő válaszokat, függetlenül attól, hogy a versenyszféra, vagy az állami szektor szereplőiről van szó. Kimondhatom, hogy

fel voltunk készülve a váratlan helyzetekre, még úgy is, hogy nem feltétlenül tudtuk, hogy a változás ennyire turbulens lesz.

Tény, hogy a koronavírus okozta járványügyi helyzet az egész világra hatással van, és ez alól nem kivétel az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve sem, ugyanakkor az ÁSZ a veszélyhelyzet ideje alatt is ellátta az alkotmányos feladatkörét, ez pedig jóval nagyobb kihívást jelentett volna, ha ilyen módon felkészületlenek vagyunk. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a veszélyhelyzet időszakában is biztosítottuk az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző funkcióját, így biztosítottuk a közpénzügyi ellenőrzést, elemzést a jogállami normáknak megfelelően.

Ezek szerint az egészségügyi veszélyhelyzetben is gördülékenyen végezték a feladataikat?

Úgy vélem, jól reagáltunk a változásra. Manapság gyakorta használatos fogalom a digitalizáció, sok helyen, sokféle környezetben elhangzik a fontossága, de a hasznosságára most derült fény csak igazán. Az Állami Számvevőszék már korábban felismerte, hogy a digitalizáció teret ad egy új szemléletnek, újfajta gondolkodásnak. Mára az általam vezetett intézmény átállt egy olyan komplex digitális ellenőrzési környezetre, melynek során épít a hazai, a nemzetközi és a technológiai környezet változására is. Azáltal, hogy – hangsúlyozom, a megfelelő időben – azonosítottuk a minket érintő jövőbeli kihívásokat, már olyan új, modern technológiai eszközök álltak rendelkezésünkre az egészségügyi veszélyhelyzet időszakában is, ami zökkenőmentes munkát biztosított az ÁSZ-nak: online sajtótájékoztatókat, tudásmegosztó szemináriumokat tartottunk, nyilvánosságra hoztunk közel 50 jelentést és volt több mint 10, az aktuális társadalmi és gazdasági kérdésekre reagáló elemzésünk is az érintett időszakban, miközben a hírportálunkon közel 600 cikket publikáltunk, biztosítva a közpénzügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos információkat, illetve a munkánk átláthatóságát.

DomokosLászló

Az Állami Számvevőszéknél közel 500-an dolgoznak, az emberek hajlamosak egy ekkora állami szervezetet egy nagy és lassú gépezetként aposztrofálni, ami kevésbé hatékonyan és gyorsan reagál a változásokra. Merítenek ötleteket a hazai vagy nemzetközi multinacionális cégektől?

Igen, a Számvevőszéknél is van például home office. Noha ezt a foglalkoztatási formát elsősorban a multinacionális cégek alkalmazták idáig, a veszélyhelyzet valamennyi foglalkoztatót, - beleértve az állami szolgáltatót is - rákényszerítette arra, hogy munkavállalói jelentős részét otthoni munkavégzésre állítsa át. Mi is így tettünk annak érdekében, hogy a munkavállalókat megóvjuk a vírus okozta megbetegedéstől, munkánkat pedig minél hatékonyabban végezzük. Kétségtelen, hogy az otthoni munkavégzés érméjének is két oldala van. Érdemes mindkét oldalt számon tartani és vizsgálni. Egyrészről a munkavállaló számára biztosított az otthoni munkakörülmények miatt

egy magasabb fokú nyugalmi helyzet, ami végső soron eredményezheti azt, hogy a munkavállaló hatékonyabban dolgozik.

Ugyanakkor egyes munkáltatóknak problémát jelenthet, hogy nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel irányítani tudja a munkafolyamatokat. Nálunk az informatikai háttér mellett az informatikai biztonság is kialakításra került ahhoz, hogy működőképes legyen ez a foglalkoztatási forma. A „lassúságról” annyit, hogy ez a „gépezet” 2020-ra minden területen sikeresen átállt a digitális munkavégzésre, mind a napi ellenőrzési, mind az elemzési feladatai ellátásában – ez pedig azt gondolom példamutató.

Az Ellenőrzés – a fenntartható jó kormányzás eszköze című könyvében arról írt, hogy az állami működés színvonalának növelésével a gazdasági hatékonyság is növelhető. A Parragh Bianka szerkesztésében megjelent Ösztönző állam - hatékonyabb vállalatok című kötetben pedig a cselekvő és aktív állami szerepvállalásra hívta fel a figyelmet. Mit gondol, miképp javíthat az állam a gazdasági helyzeten?

Azt gondolom, hogy a hazai versenyképesség emelése amellett, hogy nem kizárólag az állam feladata, arról az oldalról is fontos szerepvállalás. Fontos továbbá, hogy az állami feladatok ne merüljenek ki az egyes programok megalkotásában. Meggyőződésem, hogy

a gazdaságpolitika sikere azon múlik, hogy az állammenedzsment miképp képes végrehajtani a döntéseket.

Mindenki emlékszik rá, hogy a 2008-as válság változást hozott az államok működésében, paradigmaváltás történt a gazdaságpolitikában és új alapokra helyeződött a közpénzügyi ellenőrzés is. Mondhatjuk úgy is, hogy az állam tulajdonképpen kilépett az éjjeliőr szerepéből, és már aktív államként kellett jelen lennie a társadalom életében. Kiemelném továbbá, hogy a jól irányított állam működésének minőségét a szervezetek színvonala befolyásolja, a közpénzt és közvagyont felhasználó szervezetek működését és felelős gondolkodását pedig annak a vezetője és döntései, valamint vezetési színvonala határozza meg. Sokkal komplexebbé vált a világ és egy jó állam, egy jól irányított állam nélkül és annak jó működése nélkül nincs jó életminőség, nincs megfelelő fejlődési perspektíva és fenntartható gazdasági környezet sem. A rövidtávon gondolkodó, befektetéseik belátható időn belüli megtérülésében érdekelt vállalkozásokkal szemben, az ösztönző állam hosszútávon gondolkodik, és a fenntartható fejlődést szorgalmazza.

Címlapkép és képek forrása: ÁSZ

Frankfurti tőzsde
Koronavírus
forint mnb épület sötét magyar jegybank
fedusa_shutter
románia bukarest zászló
Tortenelmi_idok_olaj2020_cimlapkep_1500x844
Dollármilliók csúsztak zsebbe: kipakolt a korrupt olimpiáról a szervező
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető könyvelő

Vezető könyvelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Részvények, indexek, devizák és árupiacok élő elemzése, ötletelés.
forint mnb épület sötét magyar jegybank