Évről évre nagy visszhangot vált ki, amikor megjelennek az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai, amelyekből kiderül, hogy az egy főre jutó román fogyasztás egyre inkább távolodik a magyartól, vagyis az ottani háztartások egyre jobban élnek a hazaiakhoz képest. A következtetést a 2019-es adatok tovább erősítették, hiszen ezek szerint a személyes fogyasztás Romániában az uniós átlag 79%-a, Magyarországon 67%-a volt. A különbség nagyon jelentős.
Az Eurostat által számolt „személyes fogyasztás” (actual individual consumption, AIC) a háztartások által megvásárolt javakat és szolgáltatásokat, valamint a háztartásoknak természetben nyújtott szolgáltatásokat jelenti. (Utóbbiban főként az oktatás és az egészségügy szerepelnek.) Az AIC mint egy fogyasztási kategória szorosan összefügghet a háztartások jólétérzetével, és alkalmas lehet az életszínvonal megragadására.
A román-magyar fogyasztási viszony azért is meglepő, mert a két gazdaság teljesítményéből ez nem következik. Igaz ugyan, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében Románia gyorsan zárkózik fel, ám a magyar fejlettségi mutató még mindig kissé magasabb.
Miről lesz még szó?
- Miből tudnak többet költeni a románok?
- Tényleg csak azért fogyasztanak többet, mert mindjárt fejre áll a román gazdaság?
- Zavarba ejtő részletek - nincs minden rendben a számokkal?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
