koronavirus gazdasag
Gazdaság

Több generáció életét írhatja át a koronavírus-járvány

Egyelőre mindenki arról beszél, hogy a világgazdaság lassan kezd kilábalni a koronavírus-járványból, a kezdeti sokkszerű összeomlást egyre kedvezőbb adatok követik, ami bizakodásra adhat okot. A korábbi világjárványok tapasztalatai alapján azonban évtizedekig is eltarthatnak a mostani válság hosszútávú hatásai, generációk életét változtathatja meg a járvány – figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői.

Mindenki a gyors kilábalásban bízik

Mióta tavasszal beütött a koronavírus-járvány, azóta minden ország azon dolgozik, hogy minimalizálja a gazdasági károkat, ennek érdekében korábban sosem látott költségvetési és jegybanki gazdaságélénkítés indult a világban. Az utóbbi hetekben megjelent makroadatok alapján ez egyelőre sikeresnek is látszik, hiszen a márciusi és áprilisi sokkszerű leállás után egyre kedvezőbb adatok érkeznek, sok helyen elérhetőnek látszik a hőn áhított V-alakú lefutás, vagyis a hirtelen beszakadás utáni gyors felpattanás.

Persze azért még korai lenne fellélegezni, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) június végén rontotta idei növekedési előrejelzését. A szervezet szerint a világgazdaság 2020-ban 4,9%-kal eshet vissza a válság hatására, áprilisban még ennél 1,9 százalékponttal kisebb zsugorodásra számítottak. Az IMF közgazdászai szerint a koronavírus hatásai sokkal mélyebbek, mint arra korábban számítottak, és a kilábalás is lassabb lehet a vártnál.

Évtizedekig rányomhatja a bélyegét a gazdaságra a járvány

Ha az azonnali gazdasági hatásokat sikerül leküzdeni, akkor még mindig szembe kell néznie a világnak a hosszútávú következményekkel. Az IMF szakértői friss tanulmányukban a korábbi világjárványok alapján igyekeztek bemutatni ezeket a hatásokat. Òscar Jordà, Sanjay R. Singh, és Alan M. Taylor szerint

az aktivitás utóbbi hónapokban látott összeomlása „csak a történet kezdete”.

A történelmi tapasztalatok alapján az egyik ilyen hatás a kamatok tartósan alacsony szintje lehet, ami tartós gazdasági stagnáláshoz (secular stagnation) vezethet a gazdaságban. Ez a hatás két évtizedig, vagy akár tovább is tarthat. A jó hír, hogy az alacsony kamatszint általában a reáljövedelmek tartós emelkedésével jár, az alacsonyabb finanszírozási költségek miatt pedig a kormányok is jobban élénkíthetik a gazdaságot.

Persze a korábbi világjárványokhoz képest fontos különbségek is vannak: a pestisjárvány idején például csak az emberek nagyon kis száma élte meg az idős kort, azóta a várható élettartam jelentősen emelkedett. A mostani koronavírus-járványban pedig éppen azok az idősebbek a legveszélyeztetettebbek, akik már nem dolgoznak, illetve a fiataloknál nagyobb arányban takarítanak meg. Ez a két tényező pedig a hosszútávú gazdasági hatásokat is befolyásolhatja – mutatnak rá az IMF szakemberei.

A tanulmányban szereplő grafikonon jól látszik, hogy a reálkamatok még húsz évvel a korábbi világjárványok után is átlagosan 1,5 százalékponttal voltak alacsonyabbak, mint a járványok végén. Ezzel a hasonló események ellentétes hatást váltottak ki, mint például a háborúk, melyek tartósan magasabb kamatokat hoztak.

A különbség, hogy a járványok a halálesetekkel a humán tőkét (a munkaerőt) rombolja változatlan tőke mellett, míg egy háborúban jellemzően a tőke (a földek, gyárak, egyéb eszközök) pusztulnak el.

A fentiekből az is következik, hogy a munkaerő-kínálat visszaesése és az alacsony kamatok miatt a reálkeresetek tartósan emelkedhetnek a járványt követő időszakban. A számítások és a korábbi tapasztalatok alapján negyven én alatt akár tíz százalékos is lehet ez az emelkedése.

Vagyis ha beigazolódnak a történelmi tapasztalatok, akkor a járvány utáni évtizedek nyertesei a bérből élő dolgozók lehetnek azokkal szemben, akiknek a megtakarításai az alacsony reálkamat miatt alig fialnak majd. Ennek ellenére emelkedhet a megtakarítási hajlandóság a bizonytalanság miatt, illetve azért, mert sokan a válságban elveszített vagyonukat építik majd vissza.

Ha pedig a fenti tapasztalatok a koronavírus-járvány után is folytatódnak, akkor a gazdaság tartós stagnálása reális veszély lehet a fiskális és a monetáris politika számára a következő évtizedekben

 - állapítja meg az IMF tanulmánya.

Ugyanakkor nem lehet biztosra mondani, hogy ez a járvány is olyan lesz majd, mint az elmúlt hétszáz évben az eddigiek, és az átlagosnak megfelelő 1,5 százalékpontos reálkamat-különbség alakul ki tartósan. Legalább három fontos tényező van, melyek ezt befolyásolhatják:

  1. A koronavírus-járvány halálozási rátája a Föld teljes lakosságához viszonyítva kisebb, mint az eddigi járványoké, a modern orvoslás fejlődésével a gyógyítás hatékonyabb lett.
  2. A jelenlegi járványban elsősorban az idősebbek vannak veszélyeztetve, akik már nincsenek jelen a munkaerőpiacon és nagyobb eséllyel takarítanak meg.
  3. A korábban sosem látott költségvetési élénkítés világszerte emelheti az adósságot és csökkentheti a megtakarítási rátát, ami ellensúlyozhatja a reálkamatok csökkenését.

Összességében a történelmi tapasztalatok alapján a tanulmány szerzői arra számítanak, hogy a következő években-évtizedekben tartósan alacsony lehet a reálkamat globálisan, ennek a pozitívuma, hogy ezzel a kormányok olcsóbban adósodhatnak el, vagyis nagyobb tere lehet a gazdaságélénkítésnek.

Címlapkép: Getty Images

bullbear
maszkbiztosítás
Kína
koronavírus orosz járvány vakcina
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Koronavírus