Kevésbé függ Magyarország a szomszéd országok erőműveitől, de így sem teljesült a kormány célja

Ahhoz, hogy az ideinél alacsonyabb importfüggőségi arányra bukkanjunk a múltbeli adatok között, egészen 2012-ig kell visszamennünk az időben. Az ország áramellátásában nyolc évvel ezelőtt még mindössze 18,7 százalékos súlyt képviselt a behozatal - 20 százalék alatti értéket azóta sem sikerült elérni. A trend már 2012-ben emelkedést mutatott, 2013-ban azonban egyszerre mintegy 10 százalékpontot emelkedett az importarány, és a következő években nagyjából e szinten állandósult is.

Az import megugrása a fogyasztás enyhe csökkenése és a hazai termelés zuhanása mellett következett be, összefüggésben a világgazdasági válsággal, a kereslet pangásával, illetve a szektor kilátásainak romlásával, így egybeesik a rezsicsökkentés indulásának évével is. Így, míg a 2000-es évek második felében, a válság kitöréséig a hazai erőművek éves össztermelése 40 millió megawattóra körüli szintre futott fel, 2008-tól 2014-ig 30 millió MWh alá, vagyis több mint 25 százalékkal zuhant az itthon megtermelt és felhasznált villamos energia mennyisége.

Ezt követően a hazai termelés mérsékelt ütemű bővülése következett, nagyjából követve a fogyasztás emelkedését is, így 2019-re ismét 33 millió MWh fölé emelkedett. Ezekben az években az import aránya 27,6 és 31,6 százalék között alakult, az idei év januártól júliusig terjedő időszakában pedig számításaink szerint 25,6 százalékot ért el.