Feszültség a német–lengyel határon
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán túlélte a lengyel parlament alsóházában, a Szejmben a bizalmi szavazást, amelyet azért kért maga ellen, mert az elnökválasztás június 1-jei első fordulójában nem az ő jelöltje, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester győzött, hanem a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki. A Tusk vezette kormánykoalíció így nehéz 2 és fél év elé néz, mert továbbra is egy ellenséges érzelmű államfővel kell együtt dolgoznia, aki a lengyel alkotmány értelmében a költségvetésen kívül minden törvényt megvétózhat.
Tusk a bizalmi szavazás előtt tartott beszédében több témát is érintett, köztük a migrációét, amely újra akut kérdéssé vált, miután a nyugati szomszédban, Németországban az a Friedrich Merz került hatalomra májusban, aki elődeinél jóval szigorúbb bevándorlási szabályokat ígért. Az új német kormány elrendelte a szárazföldi, elvileg schengeni határoknál már hónapok óta fennálló határellenőrzések szigorítását, illetve azt, hogy a menedékkérőket már a határoknál fordítsák vissza. A gyakorlathoz a Merz-kabinet annak ellenére is ragaszkodik, hogy a berlini közigazgatási bíróság a minap három szomáliai migráns esetében úgy határozott, jogtalanul utasították vissza az országba való belépésüket a lengyel határnál található Frankfurt an der Odernél. A migránsokat a német hatóságok Lengyelországba küldték vissza.
Szerdai parlamenti beszédében Tusk azt állította, figyelmeztette a német kormányt, hogy Lengyelország aprólékosan meg fogja vizsgálni minden migráns átszállításának kísérletét Németországból. Egyben bejelentette,
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
