GettyImages-1224199759
Gazdaság

Szupervakcina vagy Molotov-koktél?

Az orosz koronavírus-vakcina története mindennél jobban mutatja, hogy miképp működik egy olyan rezsim, ahol gyakorlatilag minden szabályrendszert figyelmen kívül hagyhatnak. Azt még senki sem tudja, hogy a vakcina mennyire lesz hatásos – akár még működhet is –, de az biztos, hogy Vlagyimir Putyintól újabb kockázatos húzást láthatunk.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Bezzeg Kína! Milyen hatékonyan lépett fel a koronavírus ellen, az emberek ki sem mertek lépni az utcára a kijárási tilalmak időszakában, félve a hatalom lépéseitől, szemben mondjuk az olaszokkal, akik sokáig semmibe vették a szigorításokat, ami hozzájárult a vírus berobbanásához. Kétségtelen tény, hogy egy elnyomó, autoriter rendszerben sokkal gyorsabban és hatékonyabban meg lehet hozni az olykor szükséges, de fájdalmas intézkedéseket is – amelyek pl. korlátozzák az emberek mozgását –, miközben a demokratikus országokban sokszor lassabban őrölnek a malmok, mert a törvények elfogadásának végig kell menni a szokásos procedúrákon. Ennek a narratívának azonban némileg ellentmond, hogy a vírus kevésbé demokratikus országokban is elszabadult (pl. Irán, Oroszország, Törökország), miközben egyes demokráciákat a védekezés mintaállamának tartanak (pl. Új-Zéland, Dél-Korea).

A valóság ráadásul az, hogy a hibrid-elnyomó rezsimek egy része minden bizonnyal nem törekszik a pontos adatszolgáltatásra a fertőzöttek és az elhunytak számáról. Így nincs sok értelme összevetni az átláthatóan működő és megbízható adatokat közlő országokat azokkal, ahol bezárják az újságokat vagy megfenyegetik azokat az újságírókat, akik megkérdőjelezik a kormányzat vélhetően hamis adatait.

A fertőzésekről szóló adatok megbízhatósága nagyjából annyi fejtörést okozhatott az egyes országoknak, hogy miképp alakítsák ki a beutazási korlátozásokat. Veszélyesebb-e egy olyan ország, ahol sokat tesztelnek (így viszonylag sok fertőzöttet szűrnek ki), és valós adatokat közölnek, mint egy olyan, ahol alig tesztelnek és még az adatokat is elsunnyoghatja a kormány? Nyilván nem veszélyesebb, de erre a problémára azért a szemfülesebb országok tudnak kellő figyelmet fordítani, amikor az utazási szabályokról döntenek. Persze bosszankodhattak még a kutatók is, akik a gyenge adatminőség miatt vakarhatták a fejüket, de ezt már megszokhatták, hiszen az autoriter országok közléseiből semmiről sem kapnak a valósághoz közeli képet.

Most viszont már nem csak a vírus terjedése a kérdés, mert új szakaszba lép a járvány elleni védekezés. Ez pedig az az időszak, amikor lassan megjelennek a vakcinák. Ez sokkal komolyabb és súlyosabb kérdéseket vet fel, mint az, hogy beutazási korlátozásokat vezessenek be, lezárjanak-e egy országot két hétre, vagy éppen az, hogy maszkot kelljen hordani néhány hónapig.

Az első vakcinát Vlagyimir Putyin elnök bejelentése szerint Oroszország fejlesztette ki. Mindez nem is annyira meglepő, hiszen valóban nagyon korán kezdték a kutatásokat, és jelentős forrásokat fordítanak a vakcinafejlesztésre, azonban a szer egyelőre nem esett át a szükséges klinikai vizsgálatokon. Vagyis azt, hogy a vakcina megbízható-e, hatékony-e, nincsenek-e súlyos mellékhatásai, senki sem tudhatja, hiszen nincsenek nagymintás tesztek.

Van már olyan szakértői vélemény is, hogy az orosz szer inkább Molotov-koktél, mint védőoltás, azonban a visszafogottabb vérmérsékletű kutatók is aggódnak a fázis III. vizsgálatok hiánya, a vakcinafejlesztési és jóváhagyási protokollok felrúgása miatt. A vakcinafejlesztésen „vesztes” országoknak most azt kell megmagyarázniuk az állampolgáraiknak, hogy miért nincs még kész a „saját” védőoltásuk. 

Oroszország ugyanis elkezdi a tömeges oltások előkészítését, miközben a WHO adatbázisa szerint az orosz vakcina még nem volt a tesztelés utolsó fázisában sem. Hat ilyen vakcinajelölt van, az orosz nincs köztük.

A tudományos világ aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban, ráadásul az szer klinikai vizsgálatairól nem jelentek meg a szükséges tudományos anyagok sem, de Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint a vakcina hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben, és minden szükséges ellenőrzésen átment. Azt is elmondta, hogy egyik lánya is megkapta az oltást.

Hát, ez bizony erős érv egy hibrid rendszerben, erősebb, mint az, ha átment volna a szükséges procedúrán a vakcina. Pedig Oroszország is elismerte implicit módon, hogy gyakorlatilag „nincs kész” a vakcina, ugyanis a fázis III. vizsgálatokat az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, és más országokban fogják elvégezni. Akár megmosolyogtató is lehetne, hogy a világ vezető gyógyszergyártói előrébb tartottak a vakcinafejlesztésben, mint az oroszok, mégsem ők nyerték a versenyt, ha nem tudnánk, hogy milyen súlyos következményei lehetnek az emberek életére annak, hogy nem tartották be a játékszabályokat.

Putyin tehát úgy fújta le a versenyt, hogy Oroszországnak valójában még egy kör hátra volt a versenyfutásban, lemaradva az élvonalbeli gyógyszergyártók mögött.

Nem tudjuk, hogy működik-e majd az orosz vakcina, de azt tudjuk, hogy az orosz győzelem csak abban a párhuzamos valóságban diadal, amit az orosz – és több más – propagandagépezet felépített az elmúlt időszakban. A valódi verseny még zajlik az első olyan vakcináért, amelyet a klinikai tesztek elvégzésével fejlesztenek és a szabályok betartásával dobnak piacra. Ebben pedig jól áll a Moderna, a Pfizer vagy éppen az AstraZeneca is, akik azt remélik, hogy az év végéig kiderül, működik-e a vakcinájuk.

Ha netán kiderülne, hogy az orosz vakcinával problémák vannak, durva mellékhatások jelentkeznének, vagy ha az oltottak közül netán lenne néhány ember, akik röviddel a beadás után halnak meg, akkor felerősödhetnek az oltásellenes mozgalmak is. Ebben a környezetben pedig nehezebb lesz védekezni a koronavírus (és más betegségek) ellen, hiszen nagy feladat lesz meggyőzni az embereket, hogy a többi vakcina minden szükséges jóváhagyást megszerzett, és azokkal nincsenek gondok.

Az orosz eset azt mutatja, hogy az állam átláthatósága, számon kérhetősége, transzparens működése nem minden nap válik fontossá. De néha húsbavágóak ezek a kérdések. Ahol a hatalom képviselői felette állnak a tudománynak, ahol a hatalom lebontja a fékeket és ellensúlyokat, ahol a hatalom ellenőrzi a nyilvánosságot, ahol figyelmen kívül hagyják a nemzetközi megállapodásokat, ott nem csak gazdasági leszakadás, szegénység, elnyomás és megfélemlítés vár a társadalomra, hanem olyan veszélyek is, amilyenek egy alig tesztelt, bizonytalan hatásosságú vakcinával való tömeges beoltással járnak együtt.

Címlapkép: Alexei Druzhinin\TASS via Getty Images

orbanvarga
koronavírus orvos
varga
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
olaszorszag_strand