belorusz
Gazdaság

Akármi is lesz Fehéroroszországban, az ország sorsa évekre meg van pecsételve

A feltételezhető választási csalás csak az utolsó csepp volt a pohárban, a rossz gazdasági helyzet már évek óta fűtötte a rezsimmel szembeni társadalmi elégedetlenséget Fehéroroszországban. Akár megy Lukasenka, akár marad, a fehérorosz vezetésnek szembe kell néznie a gazdaság szerkezetének problémáival, hiszen megoldás hiányában az életszínvonal relatíve tovább romlik, megágyazva ezzel a további lakossági elégedetlenségnek. Jó hír az ország számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai lépések pontosan látszanak, mindezeket azonban az orosz érdekkel összhangban kell meglépnie a (régi vagy új) vezetésnek, hiszen a fehéroroszok kitettsége miatt Vlagyimir Putyin túlzás nélkül egy mozdulattal padlóra tudja küldeni az ország gazdaságát. Márpedig számíthatunk rá, hogy az orosz elnök ki fogja használni a jelenlegi helyzetet - bár nem valószínű, hogy közvetlen katonai akciókkal beavatkozik majd, vagy esetleg annektálja az országot, de a polgárháborús helyzet nyomán szinte biztosan megkísérli majd növelni az orosz befolyást Fehéroroszországban.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A fehérorosz választások után felszínre törtek az indulatok, a sorozatos tömegtüntetések következtében az országot 26 éve irányító Alexandr Lukasenka hatalma megingott. A hivatalos eredmények szerint az autoriter elnök 80% feletti arányban diadalmaskodott, az erősen megkérdőjelezhető választási eredményeket azonban nem fogadta el a közvélemény, egyes exit pollok és orosz médiaorgánumok szerint az ellenzék jelöltje, a 37 éves Szvetlana Tyihanovszkaja valójában több szavazatot kapott az elnöknél.

Lukasenka vélhetően nyomást akart gyakorolni az ellenzéki jelöltre, aki bizonytalan körülmények között Litvániába utazott, majd onnan előbb a tüntetések ellen szólalt fel, a közhangulat fokozódásával aztán végül a protestálók mellé állt, az elmúlt napokban pedig kijelentette, hogy vállalná az ország vezetését. Lukasenkával szemben belülről is egyre nagyobb az elégedetlenség, állami vállalatok vezetői és tisztviselők is ellene fordultak. Az elnök így végül bejelentette az alkotmányos reformot, amellyel a jövőben átadná a hatalmát.

Az események egy irányba mutatnak – Lukasenka rendszere alighanem belátható időn belül megbukik. A tüntetések – úgy tűnik - nem hagynak alább, így már csak az a kérdés, hogy a fehérorosz elnök hívására Vlagyimir Putyin orosz elnök beavatkozik-e, de erre jelen pillanatban kevés az esély. A tüntetések közvetlen kiváltó oka a manipulált választási eredmény volt, de a társadalomban már több ok miatt is elégedetlenség uralkodott a rendszerrel szemben. A helyzet kimenetele egyelőre még nem látszik, az azonban biztos, hogy Fehéroroszország válaszút előtt áll: az egyre növekvő orosz befolyást és a stagnáló gazdaságot csak szerkezetátalakítással lehetne ellensúlyozni - de semmiképp sem az orosz érdekekkel ellentétesen.

Rosszul teljesít az ország gazdasága

A 9,4 milliós ország Európa legfejletlenebb országai közé tartozik, a Magyarországnál nagyjából kétszer nagyobb területű ország gazdasági súlya kisebb, mint a magyar gazdaság méretének a fele, az alacsonyabb népességű EU-s országok súlyához mérhető.

A gazdaság fejlettségét mutató egyik legfontosabb mutató, az egy főre jutó GDP tekintetében a feltörekvő latin-amerikai országokhoz mérhető. Vásárlóerő-paritáson nagyjából 20 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel elmarad az összes EU-s országtól, a kontinensről például Szerbia fejlettsége mérhető Fehéroroszországhoz. Csak viszonyításképp említjük: Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson a fehérorosznak majdnem a másfélszerese.

Ami nagyobb probléma az ország szempontjából, hogy a fejletlen fehérorosz gazdaság a felzárkózás jeleit sem mutatja, a GDP-növekedés rendkívül hektikusan alakult az elmúlt 10 évben, a 2000-es évek vége óta nem jellemző rá a feltörekvő piacokon látott magas gazdasági növekedés.

Az ország hosszú távú növekedési kilátásai sem mutatnak jól, a Fitch Solutions május végi előrejelzése szerint az ország reál-GDP-növekedése az egész évtizedben 3% alatt marad. Az alábbi ábrával kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a koronavírus hatásai miatt az idei visszaesés mélyebb lesz az ábrán láthatónál, de nem éri el a kontinens fejlett részén látott szintet, az előrejelzések szerint 3,5 és 4,5% között lehet majd. Ami leginkább érdekes az ábrán, az az, hogy a Fitch Solutions 10 éves távlatban sem vár áttörést a növekedésben, azaz nem lát jeleket az ország felzárkózására Európához.

A koronavírus-válságot megérezte a fehérorosz gazdaság is, az ország valutája, a fehérorosz rubel márciusban történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, az euróval szemben pedig pont a tüntetések idején, az elmúlt napokban érte el azt.

Szerkezeti problémák vannak

Ha a fehérorosz gazdaság szerkezetére vetünk egy pillantást, akkor megérthetjük mind a lassú felzárkózást, mind a volatilitást a GDP-növekedésben. Az ágazatok között rendkívüli súlyt tesz ki a szezonális hatásoknak kitett mezőgazdaság, 2019-ben a kibocsátás 6,8%-áért felelt ez az ágazat (igaz, a 2009-es 8%-hoz képest már ez is elmozdulásnak tekinthető). A 31% feletti ipari súly szintén jelentős, a szolgáltatószektor súlya pedig alacsonyabb, mint ami a fejlett országokra jellemző.

Fehéroroszország nyitott gazdaság, a külkereskedelem súlya az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2018-ben már elérte a GDP 139%-át, 2014-ben még „csak” 110,7% volt. A gazdaság húzóágazatát főleg a szovjet időkből fentmaradt olajfinomítók és a feldolgozott olaj exportja teszi ki, emellett világszinten is kimagasló a műtrágyaértékesítésük. Ha számszerűsíteni akarjuk, akkor

  • a nyersanyagok exportja teszi ki a kivitel 29%-át (a feldolgozott kőolaj ezen belül több mint 20%-ot),
  • a műtrágya az export 8%-át teszi ki,
  • a sajtok és egyéb tejtermékek részesedése 4,8%,
  • a járművek 3,8%-át, a traktorok ezen felül 1,7%-át adják az eladásoknak.

Az országot 1994-ben uralma alá hajtó Lukasenka hallgatólagos elköteleződést mutatott az állami irányítású gazdaságtervezés mellett, ezért az országban jelenleg is nagy súlya van a központi szerepvállalásnak. Privatizáció csak részben zajlott le, akkor sem piaci alapon történt, a vállalatok nagy része állami irányítás alatt van.

A lassú növekedéssel járó stagnáló életszínvonal magas, 5% feletti inflációval jár együtt, ez pedig már hosszú évek óta táplálta a lakossági elégedetlenséget. Alighanem a forradalmi hangulatot tetézte az is, hogy Lukasenka rendkívül rosszul kezelte a koronavírus-járványt, a kezdetekben bagatellizálta azt, nem hozott ellene intézkedéseket, így a megbetegedések száma is nőtt az országban. A Johns Hopkins egyetem adatbázisa szerint eddig 70 ezren betegedtek meg a 9,4 milliós országban, és a járvány kezdeti szakaszán, amikor Lukasenka figyelmen kívül hagyta azt, nagyon gyors volt a terjedés, az áprilisi tetőzéskor 5000 felett volt az új esetek száma.

Oroszország gyakorlatilag a markában tartja Belaruszt

A jelenlegi helyzet középtávú kimenetele nem kis mértékben az orosz elnök akaratától függ. A fehérorosz gazdaság ezer szálon függ a nagy testvértől, a belarusz export több mint 38%-a Oroszországba irányult 2018-ban (a mezőgazdasági termékek 80%-a), ami egészen döbbenetes súlyt jelent – igaz ugyan, hogy az még alacsonyabb is a korábbi évek 40% feletti arányához képest. Az EU-s országok együttesen nagyjából 30%-os arányt képviseltek a fehérorosz exportban. A Magyarországra irányuló export egyébként az eladások 0,3%-át tette ki, nekünk tehát nincs jelentős kapcsolatunk az országgal.

Az importpartnerek súlyát látva még kézenfekvőbb Oroszország és Fehéroroszország gazdasági integrációjának mértéke, az orosz import a behozatal csaknem 60%-át tette ki 2018-ban, ennek nagy része finomítatlan kőolaj volt.

Az orosz függőség nemcsak a számszerűség miatt aggasztó a fehéroroszok szemszögéből. A ’90-es években a két ország egyaránt erősíteni akarta az integrációt, és határozott lépéseket is tettek egy szövetségi állam kialakításának irányába (azaz a kormányközi kapcsolatokat felváltotta volna egy – legalább részben – föderális együttműködés), és jelenleg is tagja az Eurázsiai Uniónak. A gazdasági integráció jegyében Oroszország piaci ár alatt garantálta a nyersanyagot Fehéroroszország számára, amelyet azok finomítva, piaci áron értékesítettek a nyugati kereskedelmi partnereknek. Lukasenka számára akkor ez egyértelműen jó üzletnek tűnt, hiszen borítékolva volt a nyereség a tranzakcióban,

az elnök viszont ezzel függőségi csapdába vezette az országot, hiszen a gazdasági teljesítmény majdnem egyharmada az olajfinomítóktól függ, miközben nyersanyagbehozatalra szorul, és abban teljes egészben egyetlen országra támaszkodik.

Az üzlet egészen addig valóban remeknek tűnt, amíg az oroszok biztosították a kedvezményes árú olajat, hiszen Fehéroroszország számukra is fontos tranzitállomás, és Borisz Jelcin gyengekezű kormányzása alatt az intézményi integráció sem rejtett kockázatokat magában. Vlagyimir Putyinnal viszont kurzusváltás történt Oroszországban, és az orosz birodalmi érdekek jegyében Putyin többször kilátásba helyezte, hogy érvényre kell juttatni a mélyebb politikai és jogi integrációt a két ország között, Lukasenka pedig az orosz állam annekciós kísérletétől tartva fokozatosan közeledett a Nyugathoz (az Egyesült Államokkal például Donald Trump elnöki ciklusa alatt megállapodtak a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról), kevés sikerrel.  

Putyin egyébként részben vissza is vonta a kedvezményeket, amelyeket a fehérorosz olajexportra a megállapodás jegyében adott, jelentős károkat okozva ezzel a fehérorosz gazdaságnak. Ez nem tett jót Lukasenkának, aki legitimációját nem kis részben az olcsón megvásárolt olajra és az ebből eredő előnyökre építette, cserébe azt várja, hogy a lakosság ne szóljon bele a hatalomgyakorlásba. A tüntetésekkel a lakosság ezt a hallgatólagos megegyezést rúgta fel, és ebben az életszínvonal csökkenése is közrejátszik.

Bármi is lesz, a fehérorosz vezetésnek nehéz évei lesznek

Nem véletlen tehát, hogy Putyinnak nagy szerepe van Belarusz jövőjének alakulásában. Fehéroroszország jelen pillanatban sokkal inkább kiszolgáltatott az oroszoknak, mint fordítva, kettejük egymásrautaltsága erőteljesen aszimmetrikus. Abban az esetben, ha Lukasenka távozásra kényszerül, az új vezetéstől sem számíthatunk nyugati fordulatra, nem is elsősorban a gazdasági kapcsolatok, hanem a két ország történelmi-kulturális kapcsolatai miatt. Ugyanez igaz akkor is, ha Lukasenka maradna az elnök, mert bár Krím 2014-es orosz megszállása után a fehérorosz diktátor gyanakvó szemmel figyelte a keleti szomszédot, annak rendkívül kevés az esélye, hogy Oroszország formálisan bekebelezze Fehéroroszországot, mert ez jelen pillanatban több szempontból sem érdeke.

Az viszont szinte biztosra vehető, hogy Putyin a polgárháborús helyzetet kihasználva növelni fogja az orosz befolyást Fehéroroszországban, és a fentieket látva ehhez minden eszköze meg is van.

Putyinnak ebből a szempontból érdeke, hogy a vele szemben egyre rebellisebb álláspontot képviselő Lukasenka távozzon a hatalomból, és új, gyengébb kezű, manipulálhatóbb vezetése legyen az országnak. Természetesen Oroszország szempontjából ez kockázatokat is rejt, hiszen egy megújult, az ellenzéki elvárásoknak megfelelő, azaz vélhetően demokratikus(abb) kormány kiszámíthatatlanságot is hozhat, de ismét kiemeljük, oroszellenes fordulatra az elemzők szerint kicsi az esély.

Az új belorusz vezetésnek viszont mindenképp meg kell találnia az egyensúlyt az oroszokkal ápolt jó viszony és a szerkezeti reformok véghezvitele között. A belorusz gazdaságnak viszonylag világos utat kéne követnie, hogy kikerüljön az alacsony jövedelmű országok sorából. A Fitch Solutions az alábbi javaslatokat fogalmazza meg az ország gazdaságpolitikusainak:

  • csökkenteni kell az állam gazdasági súlyát, liberalizálniuk kell a piacokat, elsősorban a bankszektort.
  • Szükséges lenne csökkenteni a bürokráciát és egyszerűsíteni az átláthatatlan adórendszert,
  • intézményi reformokra lenne szükség az autoriter elemek és a korrupció visszaszorítására.
  • A Fitch Solutions ugyan nem említi, de a fentiek alapján még fontos lenne, hogy a külgazdasági partnereknél diverzifikáció menjen végbe, csökkentve ezzel az ország kitettségét,
  • valamint fontos lenne az innovatívabb, magasabb hozzáadott-értékű tevékenységekre való átállás a mezőgazdaság és feldolgozóipar helyett.

A fenti reformokból Lukasenka egyedül a diverzifikáció irányába tett lépéseket, növelni próbálta a Kínával történő külkereskedelmet, de egyelőre kevés sikerrel. Akármi is lesz tehát a jelenlegi tüntetések kimenetele, a fehérorosz kormánynak szembe kell néznie azokkal a gazdasági problémákkal, amelyek (több egyéb tényezővel együtt) áttételesen a jelenlegi rendszer legitimációját aláásták, és amelyeket ha nem oldanak meg, további politikai instabilitást és gazdasági stagnálást okoznak majd. Ha Lukasenka marad hatalmon, akkor az átfogó gazdasági reformokra kevés az esély, az esetleges új vezetéssel kapcsolatban pedig teljes a bizonytalanság.

A reformok véghezvitele egyébként nem teljesen kilátástalan, az ugyanis Lukasenka gazdaságpolitikájának javára írható, hogy az államháztartás évről-évre stabil, a büdzsé általában masszív többlettel zár, az államadósság pedig tavaly a GDP 44%-án állt (ebbe a képbe idén belerondít majd a koronavírus).

Címlapkép: Getty Images

bikuci
koronavírus
tesla
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Portfolio HR Revolution 2020
gyári munkás dolgozó factory worker