ficzere andrea cimlapkep
Gazdaság

Koronavírus: a magyar kórházak felkészültek, újfajta forrást kap a rendszer

A hazai állami kórházakban most jobb a helyzet járványügyi szempontból. Kiemelten védik ugyanis a fertőzésveszélynek fokozottan kitett helyeket - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy vélekedett, hogy a tavaszi időszak tapasztalatai alapján könnyebb lesz a felkészülés az esetleges új kórházi hullámra, ebből a szempontból nagyon fontos a munkatársak pszichés felkésztése. Az egészségügyi dolgozók szempontjából pedig óriási jelentősége van a gyors tesztelésnek is, mert csak így lehet elkerülni a kontaktok esetében a kéthetes karantént és a munkából való kiesést. A kórházi szakemberrel beszélgettünk arról is, hogyan reagáltak a járvány első hulláma után a betegek, mennyire torlódtak fel a nem ellátott esetek és az is kiderült az interjúból, hogy ezen betegek ellátására plusz forrás kerülhet az állami rendszerbe.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Lecsengett a koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon és felépülőben van épp a második hullám. Milyen tanulságokat lehet levonni a járvány első szakaszából a hazai egészségügyi ellátórendszerre nézve? Tanultunk-e a március-áprilisi időszakból és ha igen, mit?

Mindenképpen. Talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy a kórházi ágyakat úgy kell fokozatosan szabaddá tenni, ahogy a járványügyi helyzet megkívánja.

Az egészségpolitika kimondta: a biztosan fertőzött betegeket a Dél-Pesti Centrumkórházban és a Korányi Intézetben kell elkülöníteni, így lehetőség adódik a többi fekvőbeteg intézményben kezelt betegek fertőződésének elkerülésére.

Az persze nyilvánvaló, hogy amennyiben a két intézmény kapacitásai kimerülnek, a többi kórháznak is részt kell vállalni a feladatból, amelyre szabadon tartott ágyakkal kell felkészülnünk. Fontos azonban, hogy mindaddig, amíg a járványügyi helyzet engedi, minden ellátásra szoruló nem COVID-19 pozitív beteget is fogadjanak az intézmények

A tavaszi járványhelyzet tapasztalata az is, hogy nagyon kell vigyáznunk magunkra az intézményen belül, vagyis az egészségügyi dolgozóknak még fokozottabban kell ügyelniük a higiénés szabályok, a maszkhasználat betartására. Itt említeném meg a tesztelés fontosságát, mivel a kontaktok esetében akkor tudjuk kiküszöbölni a kéthetes karantént, ha gyorsan, gördülékenyen tudunk megbizonyosodni arról, hogy valaki nem vált fertőzötté, és visszatérhet a munkába. Ez a gazdaság és a családok szempontjából is nagyon fontos szempont,

az egészségügyi ellátórendszerben pedig az egyik legkritikusabb feladat, hiszen a rendszer összeomlását jelentheti, ha a kollégáink karanténban töltött hetei nehezítik a betegellátás.

A kórházszövetség éves szakmai kongresszusán is a koronavírus-járvány tanulságainak kitárgyalás lesz az egyik fókusz a szakmai program szerint. Milyen körben fogják ezt megvitatni a többnaposra tervezett rendezvényen?

Maximális elővigyázatosság és biztonsági intézkedések - hőkamera, speciális UV robot, maszkhasználat, gyakori kézfertőtlenítés, távolságtartás, kérdőívkitöltés, stb. - mellett tartjuk meg a szakmai eseményt. Úgy gondoljuk, hogy a járvány jelenlegi szakaszában szakmai körben mindenképpen át kell beszélnünk a tavaszi időszak tanulságait, meg kell ismerjük a legjobb gyakorlatokat, illetve tanulnunk kell saját hibáinkból.

A veszélyhelyzetben bevezetett kórházparancsnoki rendszerről is szó esik majd, hiszen jelenlétével megtiszteli rendezvényünket az országos kórházfőparancsnok is.

Hogy kezelik most a kórházak a fertőzésgyanús eseteket?

Minden kórház megfelelő nagyságú helyet különített el a koronavírus-fertőzéses esetek számára, vagyis a tüneteik alapján gyanúsnak vélt betegeket, - amíg be nem bizonyosodik róluk, hogy pozitívak vagy negatívak -, izoláljuk. Amennyiben a már igazoltan koronavírus-fertőzött kórházi ellátásra szorul, a kijelölt intézmények egyikébe küldik, ha jó állapotban van, akkor pedig házi karanténra kötelezik.

A járvány első hullámában jelentős arányban történtek fertőzések az intézményeken belül. Akkor ezt a kockázatot most kezeli a rendszer?

Igen, most sokkal jobb a helyzet. A tavaszi járványügyi folyamatok bizonyították, hogy azokat a helyeket kell kiemelten védeni, amelyek fokozottan vannak kitéve a fertőzés veszélyének, és ahol komoly kockázata van a fatális kimenetelnek - ilyenek az idősotthonok, szociális otthonok, valamint az egészségügyi intézmények. Emiatt kellett első lépésként látogatási tilalmat bevezetni a kórházakban és az idősotthonokban.

Itt kell megemlítenem azt a nagyon jó hírt is, hogy napokon belül elindulhat a budapesti kórházak felújítása, összesen 60 milliárd forintból, az Emberi Erőforrások Minisztérium és a Belügyminisztérium közös szervezésében, amely folyamatot minden érintett intézményben megfelelő módon kell majd koordinálni a járványügyi szempontok betartásával.

Mit okoz az újfajta, elmúlt hetekben emelkedő esetszámokat produkáló járványügyi helyzet a hazai kórházakban? Jelent ez bármilyen készültséget?

Igen, természetesen. A tavaszi időszak tapasztalataival felvértezve sokkal könnyebb lesz a felkészülés az infrastruktúra, az eszközök és a személyzet vonatkozásában is. Ebből a szempontból kiemelten fontosnak gondolom a munkatársak pszichés felkészítését és folyamatos támogatását. A koherens kórházmenedzsmenti és szakmapolitikai iránymutatás nagyobb biztonságérzetet adhat a dolgozóknak, akik pedig ugyanezt a biztonságot és gondoskodást a betegek felé közvetítik majd.

Ha már a dolgozókról beszéltünk, érezhető a betegek hozzáállásában változás, óvatosabbak a koronavírus miatt az intézménylátogatásakor, vagy azt megelőzően, van egyfajta visszatartó erő?

Az emberek sokkal megfontoltabbak lettek. Úgy tűnik, hogy most csak azok jönnek a kórházakba, akiknek az állapota ezt valóban indokolja. Persze felmerül annak a kockázata is, hogy a fertőzéstől való félelmükben azok a betegek is távol maradnak az intézményektől, akik számára alapvető fontosságú lenne a vizsgálatok elvégzése, illetve a kezelés elindítása. Ezen a fórumon is szeretném őket megnyugtatni, hogy a kórházakban mindent megteszünk azért, hogy a hozzánk forduló betegek ne fertőződjenek meg. Ilyen éles helyzetben még nagyobb szerepet kap a rendszeres, hiteles kommunikáció, amelyre folyamatosan törekszünk az ellátórendszeren belül.

Mi folyik a hazai magánegészségügyi szektorban? Novemberi konferenciánkon kiderül:

Közben az intézmények adóssága tovább emelkedett idén. Mi a helyzet a kórházak gazdálkodásának, finanszírozásának frontján?

Megvolt és megvan a törekvés arra központilag és az intézményekben is, hogy ne termelődjön újra a kórházi adósság, azonban a járvány következtében a normál működés megakadt. Szerencsére a bevezetett bázisfinanszírozás megteremtette annak a lehetőségét, hogy a béreket, és a szükséges eszközöket ki tudják gazdálkodni a kórházak, azonban azt látni kell, hogy egy beteg ellátása – a megfelelő védelem biztosítása miatt - nagyobb költséggel járt a Covid-19 időszakában.

Szeptember elsejétől ismét teljesítményfinanszírozásra áll át a rendszer, valamint

úgy tűnik, hogy a teljesítményvolumen-korlát felett is kapunk plusz forrást az elmúlt hónapokban feltorlódott betegek ellátására.

Ez nagyon fontos és jó hír, mivel ez a plusz forrás hozzájárulhat az intézmények likviditásának fenntartásához, az adósságnövekedés megállításához, és javulhat a kórházak fizetési képessége a beszállítók felé, illetve ami a legfontosabb, nem lesz anyagi akadály annak, hogy a várakozó, esetleg már az alapbetegség szövődményeit cipelő betegeinket gyógyítsuk.

A hírek szerint közben gőzerővel zajlik a hazai egészségügy átalakításának folyamata egyszerre több minisztériumban. Mennyiben vonják be ebbe a kórházszövetséget?

A Belügyminisztérium a Magyar Kórházszövetség véleményét is kikérte az előkészítő munka során, emellett a tárca által tanácsadóként felkért Boston Consulting Group számára is összefoglaltuk javaslatainkat.

A kormány részéről az elmúlt hetekben, hónapokban elhangzott, hogy a járvány bebizonyította, hogy sok aktív ágyat tartósan krónikus ellátásra használnak az intézmények. Erre hogyan reagál a szövetség?

Sokszor, sok helyen elemeztük az okokat: azokat a kórházi ellátásra szoruló betegeket, akiknek nincs otthona, vagy esetleg még ápolásra szorulnak, nem tudjuk továbbküldeni, mert a krónikus ellátást biztosító intézményekben, osztályokon nincs kapacitás az ellátásukra. Mivel nem tehetjük őket ki az utcára, aktív ágyakon gondozzuk őket tovább, ami sem szakmailag, sem anyagilag nem jó megoldás. Maximálisan egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy

csökkentsük az aktív ellátás leterheltségét, és megoldást találjunk arra, hogy ezeket az ápolásra szoruló betegeket, jellemzően idős embereket krónikus ellátást biztosító helyeken, vagy a szociális szférában ápoljuk.

Címlapkép: Szekeres Máté/Portfolio

traders
győr
Orban Viktor keshegyre meno vitak unios tamogatas 200703
teslashutter-20171012
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
A legfontosabb indexek, részvények élő elemzése, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
korona_vilag