A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
A saját ügyfél tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, várakozásokat a magyar kurzarbeit? Aki igényelte, ott rendben megkapták-e a bértámogatást?
Fajcsák Gábor: Azokban az esetekben, ahol részt vettünk a bértámogatási igénylések benyújtásában és így volt pontos rálátásunk a továbbiakra, azt tapasztaltuk, hogy a pozitív elbírálásokat követően megkapták a dolgozók a bértámogatási összegeket. Ez a jelentősen érintett ágazatokban sok esetben
valóban nagy segítség volt a munkáltatóknak, illetve a munkavállalóknak is, amivel elkerülhették az elbocsátást.
Ugyanakkor a szigorú feltételek miatt sokan elestek a támogatás lehetőségétől, akik rászorultak volna. Emellett a potenciális igénylők közül sokan döntöttek úgy, hogy az adminisztrációs teher jelentősen meghaladja a bértámogatás által elérhető előnyt.
Mennyiben tudták könnyedén megpályázni a cégek a támogatást? Mennyire volt bonyolult a módosított folyamat? Hol lehetett elbukni az adminisztrációs folyamatban?
A jogszabálymódosítást követő – egyszerűsített – támogatásigénylési folyamat segített valamelyest az eredeti konstrukcióhoz képest,
de tapasztalataink alapján így is sokan elvetették a lehetőséget, vagy csak tanácsadói segítséggel boldogultak.
A túlkomplikált szabályozás miatt sokan nem merték maguk elindítani a bértámogatás-igénylési folyamatot.
Tapasztalataink szerint az előre át nem gondolt munkaidő-csökkentési konstrukciók hordozták magukban a legtöbb buktatót. Azaz amikor egy cég nem gondolta át előre kellő körültekintéssel, hogy a 3 hónapos bértámogatási időszak alatt milyen munkaidő-csökkentéssel tud vagy kell élnie. Persze ez azoknak is problémát jelentett, akiknek úgy kellett előre vállalásokat tenniük a munkaidő-csökkentés kapcsán, hogy a folyamatosan változó gazdasági helyzet miatt nem volt előre látható, hogy esetükben mikor, mekkora foglalkoztatási intenzitás válik szükségessé. A legbonyolultabb feladatok mégis talán a K+F bértámogatásra való jogosultság feltételrendszerének vizsgálata kapcsán merültek fel, ahol a komplex feltételrendszer végig megmaradt.
Jellemzően miért és milyen iparágakból vették igénybe ezt a támogatást?
Nem meglepő módon a tapasztalataink azt mutatták, hogy leginkább a pandémiával legsúlyosabban érintett iparágak szereplői vették igénybe a bértámogatást, mint pl. a szállodaipar, turizmus, vendéglátás, repüléssel, utaztatással és kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó társaságok.
Mit gondol a program megszűnéséről? Nem lenne szükség a program további fenntartására? Főleg annak fényében, hogy a 200 milliárd forintos EU finanszírozta forrásnak csak a negyede fogyott el.
Mindenképp célszerű lenne a bértámogatás igénybevételének lehetőségét újraéleszteni és kiterjeszteni!
Tekintettel arra, hogy nyakunkon van a második hullám, szükség van a gazdasági növekedés érdemi támogatására. Jól látható ugyanis, hogy azokban a szektorokban, amelyeket a mostani határzár érint, újra jelentős visszaesés lehet, a kieső bevételek mellett a foglalkoztatás fenntartása is problémássá válik.
A legfontosabb azt látni, hogy a bértámogatás még mindig sokkal jobban hasznosul, mintha a munka nélkül maradt emberek támogatására kellene ugyanazt az összeget költeni.
Fontos és támogatandó feladat, hogy ezen emberek számára új munkalehetőségek keletkezzenek, azonban a két folyamat üteme valószínűleg nem fog megegyezni, amely nem előnyös költségvetési szempontból. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a most munkahelyüket elvesztők közül sokan pályaelhagyók is lesznek, hiszen nagy valószínűséggel nem találnak majd azonos szektorban munkát, mint pl. a turizmus és vendéglátás területén dolgozók. Ők egy új munkakörben feltehetően nem fognak tudni azonos GDP hozzájárulást produkálni az első néhány évben. Ezt is érdemes számításba venni a várható új intézkedések kialakításakor.
Mindezeken túl a legérintettebb szektorokban a korábbi járulékkedvezmény újraélesztésében is érdemes lenne elgondolkodni!
Ha a kormány úgy dönt, hogy most vége a programnak, de ha a helyzet megkívánja, visszahozza azt, akkor milyen módosítási javaslatokat fogalmazna meg a programmal kapcsolatban?
Fontos lenne a maximálisan nyújtható támogatási összeget felülvizsgálni, hiszen a jelenlegi bértámogatási plafon önmagában nem nyújt hathatós segítséget a munkavállalóknak és a cégeknek. Nyilvánvaló, hogy figyelemmel kell lenni a támogatások rövid távon negatív költségvetési hatására, azonban megfelelően célzott támogatásokkal úgy lehetne növelni a maximális kifizetések összegét, hogy az összköltség nem növekszik. Ezt többek között például úgy lehetne elérni, hogy a támogatások odaítélését és összegének mértékét valamilyen rászorultsági alapon minősítik, például az előző évi árbevételhez képest bekövetkezett csökkenés alapján differenciáltan állapítják meg a támogatások összegét. Ezen túl pedig le kellene egyszerűsíteni az igénylés folyamatát egy egyszerű információ szolgáltatásra, amely alapján a kifizetés automatikus lenne.
Szeptemberben új növekedéstámogató lépéseket jelenthet be a kormány. Mit látna Ön hasznosnak, hatékonynak?
A veszélyhelyzet komoly változásokat hozott a gazdaság számos területén, ami új gazdasági és vállalkozási lehetőségeket teremtett, gondoljunk például a digitalizációra vagy az internetes kereskedelemre, a házhozszállításra, stb. Nyilván sok olyan új ötlet született, amelynek elindítására érdemes lehet áldozni a hagyományos gazdaságélénkítő intézkedések mellett, mint például a munkahelyteremtés és a beruházások támogatása. Ugyanakkor továbbra sem szabad elfeledkezni azokról a vállalkozásokról, amelyeket most erősen érint a jelenlegi helyzet, mert ha a gazdaság kicsit normalizálódik, akkor az ő teljesítményükre is szükség lesz.
Ezért a növekedést támogató intézkedéseken túl érdemes lenne fenntartani a munkahely megtartására alkalmas intézkedéseket is.
Fajcsák Gábor
Az RSM több mint 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.
Címlapkép forrása: Getty Images
